Bevezető
1. Az új rend átalakuló világunk problémáira az individualizmus leépítésével kínál megoldást. Úgy vélik a kollektivizmus a helyes út. Logikájuk a következő: az ember két lábú, tehát ötven ember kiad egy százlábút (Chesterton). Elvetik a belsőleg irányított ember eszményét, mert azt nem lehet külsőleg irányítani, tehát káoszhoz vezet. A személytelen keleti despotizmust tekintik civilizációnk gyógymódjának, úgymond véget kell vetni "a szabadság diktatúrájának". Nem a boldog, hanem a hasznos élet megteremtésén fáradoznak. Az európai kultúra mindig irtózott a keleti áradattól. Vannak akik azonnal behódolnak az erőnek, és a keleti szél feltámadásakor rögtön felhúzzák vitorláikat, amint tették ezt egyes görögök az európát megsemmisíteni kívánó perzsák mellé állva. Nyilvánvalónak tűnt az új világrend iránya, de azután minden egészen másként alakult.
Az új rend
2. "Ha valaki tényleg igazat akar mondani, csak azzal az igazsággal kezdheti, hogy önmagát hazugnak mondja." (Chesterton)
3. "Semmirekellő kormányunk van (...), amelynek bármilyen eszköz megfelel ahhoz, hogy jó képet fessen magáról és hatalmon maradjon, akkor is, ha az állam a tönk szélére jut." (Thomas Bernhard)
4. "Építünk egy magas falat, egyre magasabbra építjük, hajszoljuk tovább, szinte mindent feláldozunk ennek a falnak az építéséért, végül magunkat, az eszmét áldozzuk fel; a fal olyan magas lett, hogy nem lehet többé kapcsolatunk." (Thomas Bernhard)
5. Találunk egy embert "úgy teszünk, mintha birtokolnánk, mintha a miénk volna, falakkal vesszük körül, magas falakkal, végtelen magas falakkal, börtönbe zárjuk, bebetonozzuk a szellemét, az érzéseit, legszívesebben megölnénk: ugyanez az ember évek múlva közömbös nekünk: elfelejtettük." (Thomas Bernhard)
6. A kollektivizmus az elnyomás, az egyén elnyomásának rendszere. Az individualista társadalom természetéből fakadóan teret enged az individualizáció alacsonyabb fokán álló tagjai számára is, például a közösségi önszerveződések formájában. Az ember társas lény, az individuum eleve közösségben bontakoztatja ki önmagát, az individualista társadalom színes, tagjai önállóak és elfogadók. A kollektivizmus viszont az egyén totális elnyomásán alapul, eltiporja az önállót, az egyént, a másmilyent.
7. Az új rendszerben a dolgok megvitatására nincs mód. Ez természetes, hiszen a kollektivizmus autoriter rendszer, ahol a gondolkodás bűn, az a vezér kizárólagos kiváltsága. Minden a gyűlöletre, elnyomásra, és főként a hazugságra épül. Az elmúlt időszakban sikerült az emberek jelentős részét átnevelni korlátolt kollektivista tömeggé, mely gondolkodás helyett előregyártott kliséket ismételget. A hazaszeretet immár abból áll, hogy nemzeti ünnepeken zászlóval a kézben amerikai rock- és popzenei ritmusra népdalokat énekelnek. Nemzetiszocialista mentalitás, gondolkodni képtelen szolgalelkű hatalmi elit, keresztények ideológiává torzult hittel. Ámokfutás.
8. Politikusaink kivétel nélkül közönséges pártpolitikusok. A pártpolitikus olyan politikus, aki bármely párthoz tartozhatna. A pártstratégia minden változásánál újra be kell csapnia önmagát vagy szavazóit. A parlamentnek mindenre van gondja, kivéve az igazságot. A kézmosó farizeusok sok tekintetben hasonlítanak a képzeletszegény hazafiságban tobzódó politikusainkra. A szervezett kormányzás imádata.
9. A szegénypolitika tanácsokból áll, melyben arra okítják a gazdagok a pénzteleneket, hogy ne szórják a pénzt felelőtlenül. Sport, mint a népbutítás eszköze. Oktatás, mint átnevelés, a szülőknek nincs beleszólásuk saját gyermekeik nevelésébe. Az Egyetem nem egyetemes. Kasztrendszer.
10. A jelenlegi helyzet elég bizarr. Arra gondolok, hogy vannak konzervatív forradalmáraink. A mai konzervatív nem konzervál, hanem deklaráltan újít. A parlament pedig fennen hirdeti, hogy ő maga a tömeg, és ennek megfelelően is viselkedik. Jobbnak tartanám forradalom helyett a demokrácia bevezetését, melyben a parlament olyan helyet jelent, ahol az embereknek szabad beszélniük. Manapság a hatékonyság érdekében olyan hellyé változott, ahol az embereket megóvják a beszéd lehetőségétől.
11. Az állam újabban előszeretettel vesz mindent köztulajdonba, vagyis a vezér közvetlen irányítása alá helyezi a dolgokat. Jobbnak gondolnám államosítás helyett a magántulajdon védelmét már csak azért is, mivel a tulajdont észrevehetően azok tisztelik, akik maguk is rendelkeznek vele.
12. Demokráciákban precízen kidolgozott jogrendszer hálózata garantálja a szabadságot. Az autokrata rendszerekben homályos megfogalmazások, a hatalom tekintélye értelmez.
Demokrácia
13. Demokráciában rejlő veszélyek. E tényből nem következik a demokrácia elvetése, viszont ezen veszélyek kiküszöbölésének kívánalma igen. Korunk embere a demokrácia alatt a többség zsarnokságát érti, ami valójában a különböző manipulációs eszközökkel hatalomra juttatott kisebbség diktatúráját. Ez azonban a demokrácia megcsúfolása, társadalmi tragikomédia. E jelenséggel szemközt a kultúrát kell állítani, egész egyszerűen azért, mert a demokrácia kultúra kérdése (Kertész Imre). Olyan dolgokat is elviselni, amivel nem értünk egyet. Tolerancia.
14. A demokrácia a kereszténységből fakad: Isten előtt mindenki egyenlő, az Ő képmásai vagyunk, tehát elidegeníthetetlen emberi jogaink vannak. A kereszténység hanyatlása a demokrácia hanyatlása, az emberi jogok eltűnése. Középkor: Respublica Christiana, egyén a középpontban, az alázat ellensúlya, egyén és közösség aránya, Egyház és állam szétválasztása, Egyház mint ellensúly, a sokféleség varázsa: szerzetes, lovag, szerzeteslovag, kolostor, trubadúr, aszkézis, Canterbury mesék, Szűzanya, Carmina Burana.
15. A kereszténység életvezetési módszere a negatív személyiségjegyek kontrollját valósítja meg ugyanúgy, mint az államban az ellensúlyok rendszere a hatalom kontrollját biztosítja (Ranschburg Jenő).
16. "A demokrácia (...) közszellem, amely személyiségünknek is része. A demokrácia általános jogtudatosság, a polgárok szüntelen készsége arra, hogy a jogszerűt és a jogszerűtlent megkülönböztessék." (Konrád György)
17. "Kelet-Európában (...) nem a demokrácia fejlődött ki szervesen. Az, hogy mi fejlődik ki szervesen, annak most vagyunk a tanúi. (...) Hogy miféle demokrácia lesz az, amit majd demokráciának fognak nevezni, minden bizonnyal, ha közbe nem jön valami, majd meglátjuk." (Kertész Imre)
18. Jogállam nélküli demokrácia.
Rovarvilág
19. A ma embere csodálattal tekint a közösségi erkölcsiségre, a méhek és hangyák kollektív szellemére, hogy kizárólag a Kaptár Szellemének élnek. Benjamin Kidd-től Teilhard de Chardin-ig úgy vélik, hogy az élet egyedüli célja fajunk evolúciós jövőjének biztosítása. E rovarimádatban benne rejlik a Kelet iránti csodálat, amelynek egyetlen vallása a hazafiság, vagyis a Kaptár Szelleméért való élet.
20. Európa Ázsia seregeit mindig is a sáskák áradatához hasonlította. Chesterton: "A keleti seregek valóban olyanok voltak, mint a rovarok, sötét és dolgos romboló hajlamukkal, a személyes kilátás iránti sötét nihilizmusukkal, az egyéni élet és szeretet iránti gyűlöletes közömbösségükkel, a puszta számokban gyökerező hitükkel, pesszimista bátorságukkal és istenkáromló hazafiságukkal a Kelet lovas fosztogatói valóban a föld csúszómászóira emlékeztetnek." Huysmans: "A Duna partjain sok millió ember kocog törpe lován, patkánybőrköpenyében, jönnek a förtelmes tatárok, óriás fejükkel, tömpe orrukkal, sebhelyektől és forradásoktól karcolt álukkal, csupasz, sárgaságos arcukkal, és hasmánt kúsznak előre."
21. Európa alapvető emberi eszménye az egyén, aki önmagában, ember mivoltából fakadóan értékes. A társadalomnak, mint olyannak a rovar-szimbólum általi felmagasztalása eltünteti a család és a magántulajdon eszményét. A rovarvilágban kasztok vannak. Dolgozók, katonák, herék, és egy despota, akiért az egész van, minden őrá irányul.
22. Szociálpolitika a rendőrségre bízva, nem az egyén, hanem a Kaptár mindenek felett. A fullánkok fontos szerepe. A közösségi dolgok kötöttsége, oda a magánjellegű dolgok szabadsága. A szabadság ellopása lépésről lépésre. A család védelmének megjátszása. Család és magántulajdon, a Kaptár Szellemével ellentétes törekvés. A szegénység azonosítása a bűnözéssel, a műveletlenséggel.
Államkapitalizmus
23. A kapitalizmus lényege "nem az, hogy néhány embernek van tőkéje, hanem az, hogy a legtöbbnek csupán fizetése van, mivelhogy nincs tőkéje." (Chesterton)
24. Az új rend nemcsak nemzeti, hanem szocialista is. A szocializmus olyan rendszer, melyben a kormány az egész társadalmat, mint egységes testületet teszi felelőssé minden gazdasági (vagyis az alapvető megélhetést befolyásoló) folyamatért. A kormány hatásköre bármilyen jelentős dolgot megengedni. A szocializmus az állam vallásos tisztelete, mely nem tűr meg semmilyen valódi ellenzéket. A szabadság csak ott tűrhető meg, ahol az uralkodó központi jogai mellett más jogok is léteznek. Az állam kritikája csak ott létezhet, ahol abszolút jog a vélemény és szólásszabadság. Az államilag felügyelt médiában nem szokták a kormány korrupcióit leleplezni. "A szocializmus fő önigazolása mégis az a képtelen állítás, hogy ha nincs minden nyomdagép állami tulajdonban, akkor a nyomdászok ki vannak téve az elnyomás veszélyének. Minden az állami igazságszolgáltatáson múlik, vagyis minden tojás egy kosárba kerül. Sok záptojás lesz köztük, de hiába, a véleménynyilvánításra sem lehet felhasználni őket. " (Chesterton)
A fenntartható humánus társadalom
25. Amerikában rejlő veszélyek. E tényből nem következik Amerika elvetése, viszont ezen veszélyek kiküszöbölésének kívánalma igen. Amerikában benne rejlik a rovarvilág veszélye. (Hitler kedvelte Amerikát, Amerikában sokan kedvelték Hitlert. Hitler kedvenc olvasmánya a Winnetou volt, jelen volt Karl May utolsó előadásán és temetésén is. May általában németekkel népesíti be a vadnyugatot például Old Shatterhand. Hitler 1943-ban elrendelte a frontkatonák ellátását a Winnetou példányaival.)
26. A veszélyek megoldása nem várható a Kelettől, csakis a Nyugati kultúrától. Sikerül-e Amerikának megújulnia, vagy egy despotikus rendszer veszi át a hatalmat? Eddig még minden ilyen irányú kísérlet elbukott. Nem kívánjuk, hogy az egész világ amerikaivá váljon, de Amerika legyen az aminek szánták, a valódi demokrácia és a szabadság hazája.
27. Az Európai Unió újdonságáról hallunk, de ne feledjük, hogy az Egyesült Európa már létrejött a római időkben és a középkorban is. Ami valójában új, az a nemzetek közötti gyűlölködés, mely a Német-Római Birodalom eszményének leomlásából fakad.
28. Európa és Amerika különbözőségükben is együtt alkotják a Nyugati civilizációt, összefogásuk létkérdésük. Vajon milyen megoldást találunk a posztmodern kor, vagy ha úgy tetszik a poszt kapitalista társadalom problémáira? Figyelemre méltó megoldási javaslat a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése.
Üzenet a Kaptárból
29. "Az egész államalakulat csak zsarolókból és zsaroltakból tevődik össze." (Thomas Bernhard)
30. A kapitalisták, amikor a jövő társadalmáról szóló elképzeléseiket vázolják fel, mindig úgy beszélnek, mint a szocialisták. Közérdek, rend, egység, egyszerűsítés, egyformaság, egyszóval kollektivizmus. Utópiájuk egy szocialista mintaállam. Az általános felelősséget hangoztatják a sztrájk esetében is, például a vasutasoknak a köz érdekében kell folytatniuk a munkát. E tisztán szocialista okoskodás szerint a munkásoknak azért kell fölvenniük a munkát mert a köz alkalmazottai, más szóval a hatóság alkalmazottai. Amennyiben a kormánynak a köz érdekében kell cselekednie, akkor a kormánynak át kell vennie az egész üzleti élet irányítását. Chesterton: "Egyedül csak a köz érdeke számít, a kormány pedig bármit megtehet, ami neki tetszik, amíg a köz érdekét nézi. Vélhetően semmibe veheti a munkavállalók szabadságát, és kényszerítheti őket, hogy dolgozzanak, esetleg láncra verve. Föltehetően semmibe veheti a munkaadók tulajdonát, fizetheti helyettük a proletariátust, akár a saját zsebükből ha muszáj." A bér a munkaadó és a munkavállaló megegyezésén múló magánalku, ami valójában a köz érdekét szolgálja. Chesterton: eddig még senki nem gondolta, hogy a bolti dolgozóknak kevesebb bérért is "kötelességük dolgozni annak érdekében, hogy egy szegény idős hölgy megihasson egy csésze teát."
31. A Chesterton által megjósolt veszély életre kelt Kaptárunkban: az államszocializmus és a nagytőke egyesülése. A társadalmi problémák megoldását egyikük szolidaritásnak, a másikuk konszolidációnak hívja. Nincs semmi kétség milyen jellegű ez a világ. Egyre mozdulatlanabb, szokványosabb, szervezettebb és szabványosabb. Ez a létforma idegenkedik bármifajta szétválasztástól, szétosztástól. Az egységben, az egyhangúságban hisz. A piaci és állami fennhatóság összefonódása. Az alávetettség biztonságérzete. Elégedettségi katasztrófa. Több mint zsarnokság: egy gazdasági érdekszövetség politikai hatalomhoz jutva kisajátítja az államot, és annak eszközeit felhasználva a nemzet védelmére hivatkozva eltörli a rivális gazdasági érdekszövetséget, majd a kollektivista munkaethoszra hivatkozva félrabszolga sorba süllyeszti a népet saját hatalma biztosítása és gazdagsága növelése érdekében. A politika, gazdaság, kereskedelem, oktatás, az egész ország kisajátításán túl, új szokások, viseletek, és gondolkodás bevezetése. Egy nép államosítása. Totalitás. A zsarnokság egyre zsarnokibb. Chesterton: "A magánügyek immár a legrosszabb értelemben közösek, vagyis személytelenek és embertelenek. A közügyek már a legrosszabb értelemben magánügyekké váltak, vagyis rejtélyesek, titkosak és túlnyomórészt korruptak. Az újfajta üzleti hatalom mindent egyesíteni fog, s ezzel minden olyan igyekezetet aláás, amely egy jobb világra irányul. (...) Nem lesz semmi más, csak egyetlen irtóztató szörny, amelyet társadalmi intézményrendszernek hívnak, és nem egyéb, mint rabszolgaság lojalitás nélkül."
32. A Kaptárban e szolgaállamban csak a kiválasztott embernek lehet bármiféle joga, akinek másokat irányítani még több joga van, mint önmagát. Hajlandó adni egy szavazatot határon innen és túl, hiszen ahhoz semmiféle hatalmat nem kell társítania. Ahol bűnözők uralják az államot, ott minden, a megbüntetésükre tett kísérletet lázadásnak, az alkotmányos rend elleni fellépésnek tekintik. Megmondják mit miért tettél, mi jó, mi való neked, mit akarsz, mi a véleményed. Miheztartás. Féltő óvás a gondolkodástól. A tömeg kivetíti vágyait, csodálja magát benne. Jóságos gondviselő, bátor és hős, hatalmas erős. A nemzet azonosítása önmagával. Ellensúlyok és az emberi önrendelkezés hiánya, a demokratikus hatalomleváltás lehetetlensége, a Kaptár Szelleme.
Utószó
33. A demokrácia régi, bonyolult, fáradtságos változata. A monarchikus, arisztokratikus és demokratikus elem egyensúlya, egymás féken tartása. Sokféleség, individualizmus, szabadság, emberhez méltó élet, kultúra. Vajon van-e, aki érti még mire gondolok?
Felhasznált irodalom
G. K. Chesterton: Mi a baj a világgal? (1910) Kairosz, 2004.
G. K. Chesterton: A józan ész nevében. Kairosz, 2003.
John Lukacs: A történelmi Hitler. Európa Könyvkiadó, 1998.
Link
Philippe Van Parijs: Alapjövedelem: egy egyszerű és erőteljes gondolat a huszonegyedik század számára. Esély, 2010/5.
Ulrich Mückenberger - Claus Offe - Ilona Ostner: Az állam által garantált alapjövedelem: napjaink szociálpolitikai szükségszerűsége. Esély, 2010/5.
Julieta Elgarte: Az alapjövedelem és a nemi szerepek szerinti munkamegosztás összefüggései. Esély, 2010/5.
Barbara R. Bergmann: Svéd típusú jóléti állam, vagy alapjövedelem - melyik élvezzen prioritást? Esély, 2010/5.
2011. február 3.