Bogarak






Bevezető

1. Kárpát-medence. Hol található? A kérdés helyes válasza nem közkeletű, ugyanis nem egyezik meg a történelmi Magyarország területével! A tévedés, a hiedelem Trianonnal és annak szociálpszichológiai hatásával függ össze, mint annyi más feldolgozatlan negatívum jelenkori életünkben. A geológusok, meteorológusok, néprajztudósok, zoológusok, botanikusok és a többi szakemberek 1920 után a trianoni békeszerződés igazságtalan voltát kívánták hangsúlyozni, fájdalmuknak kifejezést adni azzal, hogy hangoztatták a Kárpát-medence önálló életföldrajzi egységét, és azt azonosították a történelmi Magyarország területével. A Kárpát-medence határa azonban nem a Kárpátok hágóin húzódik. Amint neve is jelzi (medence) a Kárpátok vonulata nem része, pláne nem tartozik hozzá az Adriai-tenger melléke.

2. A Kárpát-medence geológiai határa a medencét bekerítő hegyek hegylábi területén, átlag 600 méter tengerszint feletti magasságban húzódik. Erdély ezért nem része a Kárpát-medencének, tegyük hozzá nemcsak geológiailag, hanem meteorológiailag és biogeográfiailag sem. Az Erdélyi-medence a kontinentális régió része, amint a Kárpátok az alpin régióé.

3. A vizsgált területen létezik egy páratlan és egyedülálló biogeográfiai terület, melynek neve Pannon-régió és ami hellyel-közzel lefedi a Kárpát-medencét. Határai: nyugaton Magyarország történelmi határa, valamint hozzá tartozik a Bécsi- és a Morva-medence is, délen a Dráva-Duna vonal déli partvidéke, keleten a mai magyar-román határtól kissé keletre a hegylábi területig tart, északon pedig nagyjából az 1938. évi első bécsi döntés alapján meghúzott magyar határ vonaláig. (A Pannon-régió Brüsszelben meghúzott határai indokolatlanul igazodnak Ausztria és Szerbia esetén a jelenlegi politikai határokhoz.)

4. A fentebb meghatározott területen fekvő szigethegységek a Pannon régió szerves részei, egy kivétellel: a Bükk-fennsík és az oda felvezető szurdokvölgyek az alpin régió jellemzőit mutatják rovar- és növényfaunájában, valamint időjárásában egyaránt.


Burgonyabogár - Leptinotarsa decemlineata

5. Őshazája Mexikó, ahol egy vad burgonyafélén a tányértüskén (Solanum rostratum) él, mely a bogáncshoz hasonló módon terjed. A Mexikóból az USA-ba hajtott szarvasmarhákkal került a növény és így a bogár is a Sziklás-hegységbe. B. D. Walsh 1865-ben közleményében azt állította, hogy két kollégája Colorado államban sok bogarat látott a tányértüskén, ebből feltételezte, hogy a bogár ott őshonos. Innen a téves kolorádóbogár elnevezés. A faj tudományos leírását Thomas Say amerikai entomológus végezte el 1924-ben a Sziklás-hegységben.

6. A burgonyabogár pontmutáció következtében addigi tápnövényéről áttért a termesztett burgonyára. A genetikai módosulás folytán a sárga lárva narancsszínűvé változott át. Első kártétele Nebraska államban következett be 1859-ben. A következő 15 évben 3000 km-t haladt kelet felé. 1874-ben elérte az Atlanti-óceán partját.

7. Európában először 1876-ban szállt partra Franciaország területén egy burgonyaszállítmánnyal érkezve. Ez a következő évtizedekben többször megismétlődött, de a fertőzési gócokat mindig sikerült felszámolni. Az 1. Világháború alatt azonban már nem, így Bordeaux-ból kiindulva terjedni kezdett. 1936-ban elérte a német határt, 1940-ben Ausztriát, 1947-ben pedig felfedezték első hazai egyedeit Hédervár térségében, azonban az állományt sikerült felszámolni. 1948-ban három nyugati megyénkben jelent meg, egy évvel később egy helyen, de ezeket is felszámolták. 1951-től azonban Ausztriából és Jugoszláviából újabb rajok érkeztek, így 1954-re az egész Dunántúlt, az 1960-as évekre pedig az egész országot ellepték. E sorok írója emlékszik, hogy az 1960-as évek legvégén a 19. századi amerikai leírásokhoz hasonló módon nyüzsögtek Debrecenben a krumplibogarak. Kisgyerekként a felnőttek kérésére befőttes üvegbe gyűjtöttem a krumpli leveleiről a "kolorádóbogár" narancsszínű lárváit.

8. A faj 1984-ben érte el Észtország területét, ma pedig már Ázsiában van, és eljutott a Csendes-óceán partjához. A burgonyabogár korrigálja a Nap helyzetének változását, így mindig azonos irányba halad. Szárnyfedőinek csíkozása újabban összeolvad vagy megszakad, sőt van fekete csíkozás nélküli, illetve teljesen fekete példány is.

9. A burgonya teljes lombozatát elfogyasztja. Megfelelő táplálék számára a padlizsán is. Túlélésre alkalmas számára a paradicsom, de satnya utódokat eredményez. Más burgonyafélék, mint a dohány, paprika, petúnia, nem jók a számára. Ugyanakkor a beléndek, nadragulya és más burgonyaféle gyomnövény alkalmas arra, hogy a faj fennmaradását biztosítsa.


Katicabogár - Coccinellidae

10. Általában félgömb alakú, fényes és csupasz. Színezete feltűnő (aposzematikus), piros vagy sárga fedőszárnyakon fekete esetleg fehér pettyek, de vannak fekete alapon sárga vagy piros pettyes fajai is. Hemolinfájuk rosszízű, szagos vegyületet tartalmaz (adaliin, coccinellin, propylen). Lábizületein keresztül bocsátja ki veszély esetén ezt a sárga színű hemolinfa vegyületet.

11. A katicabogarak többsége ragadozó. A legtöbb faj levéltetveket fogyaszt, már a lárvája is. Meghatározott levéltetű fajok fogyasztása nélkülözhetetlen a katicabogár szaporodásához. Ha a lárva nem jut hozzá, a bogár terméketlen marad. Más levéltetűfajok viszont megmérgezik a katicabogarat. Levéltetű hiányában virágpor és nektár fogyasztása által a faj fennmaradhat.

12. A hazai katicafajok sziklarepedésekben, faodvakban, az avarban, esetenként hatalmas kolóniákban vészelik át a telet. Jó repülők, ha az adott területről eltűnik a levéltetű, hatalmas rajokban vándorolnak másik mezőgazdasági területre. Ezt a nyár közepétől lehet megfigyelni.

13. Ezidáig 5500 katicafaj lett leírva, hazánkban 5 alcsaládban 90 faj. Számos magyar elnevezése van, a közel húszféle kati változat mellett a böde, bödice az elterjedt.

14. Magyarország legismertebb bogara a hétpettyes katica (Coccinella septempunctata), legalábbis ma még. A Kínából érkező katicafaj az elmúlt három év alatt drámaian csökkentette állományát. Első leírt neve "7 pontos Füskata" (1801). A sűrű erdőktől a nyílt pusztákig mindenütt megtalálható ez az igen hasznos bogár. A telet kisebb csapatokban tölti.

15. A kínai faj a harlekinkatica (Harmonia axyridis) színezete nagyon változatos, sárga vagy narancsszínű alapon 0-19 fekete pettyel, vagy fekete alapon 2-4 nagy vörös folttal. Kínából lett betelepítve az USA-ba a levéltetvek elleni biológiai védekezés érdekében. 1988 óta önfenntartó, súlyos mértékben visszaszorítva az őshonos katicafajokat. Európában 1995-ben kezdték boltokban árulni Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában, másik 9 országba pedig betelepítették. Először lassan, majd 2002 óta rohamosan terjed, ma 13 EU tagországban önfenntartó állományai vannak, ott is, ahová soha nem is telepítették be, például Nagy-Britanniában.

16. Magyarországra Ausztria felől érkezett. Első áttelelő példányait 2008-ban írták le Szigetszentmiklóson. A hasznosnak vélt faj inváziós fajnak bizonyult. Igen falánk, nemcsak eleszi a hazai fajok elől a táplálékot, hanem a levéltetvek elfogyasztása után a többi katicafaj lárváit is megeszi. Kárt tesz a gyümölcsökben, és megrontja a mustot, így a bortermést is tönkreteszi. A lakásokba tömegével vonul be áttelelni.


Megfigyeléseim

17. A Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán (Agrár) területén, a Farmer Expo helyszínén három éve figyelem a katicabogár fajokat. A terület az 1980-as években szántó (gabona) volt, részben műveletlen bozótos, mely utóbbi helyén ma a Gazdaságtudományi Kar épülete található. A közelben a tornacsarnok és a kar további épületei, távolban a Kazánház és az Agrárkamara található. A megmaradt füves terület kiváló élőhelye a katicabogaraknak. A vegetációs időszakban időnként kaszálják, de mintegy tíz nap alatt az erősen levéltetves gyomnövények annyira felnőnek, hogy a katicák visszatérhetnek. Mintegy 300 méterre folyik a Tócó patak, és itt húzódik a Hajdúsági-löszhát és a Nyírségi-homok találkozása is (Böszörményi út vonala).

18. A vizsgált területen 2009-ben még elsősorban hétpettyes katicabogarak éltek tömegesen a kétpettyes katica (Adalia bipunctata), és a tizenhatpettyes katica (Tytthaspis sedecimpunctata) mellett. Előfordult még a huszonkétpettyes katica (Psyllobona vigintiduopunctata) is, mely bödice néven ismert, és amit nem szabad neve miatt összetéveszteni a lucerna bödével (Subcoccinella vigintiquatuorpunctata).

19. A területen 2010-ben jelent meg a harlekin katica, mely idén nyárra uralkodó fajjá vált, narancsszínével kiszorította a ma már ritkaságnak számító hagyományos magyar fajt, a hétpettyes katicát.

20. A másik megfigyelt terület a Debreceni Egyetem főépülete mögötti öreg kocsányos tölgyes park, az előző helytől mintegy 1 kilométerre a Nagyerdőn. Itt húzódik az egykori Római Birodalom előre tolt védelmi vonala érdekszférájának keleti határán, az úgynevezett Szarmata-sánc (ördögárok), mely a Nagyerdő és az Erdőspuszta több helyén megfigyelhető. A vizsgált terület épületekkel teljesen körbe van zárva. Középen szeli keresztül az Országh László sétány, mely a főépületet köti össze a Galéria Caféval. Gyakori faj itt a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), az Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis), a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), és a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). Megjegyzem, hogy az Agráron is gyakori az orrszarvú bogár, a cincérek közül pedig a diófacincér (Aegosoma scabricorne).

21. A vizsgált területen az aljnövényzet állandóan nyírva van, de az ültetett díszcserjék rovarvilága igen gazdag. Ami a katicabogarakat illeti, itt is a narancsszínű faj vette át a hatalmat az őshonos fajoktól. A hétpettyes már ritkaságnak számít. Található még kétpettyes katica, huszonkétpettyes katica (bödice), és rózsás katica (Oenopia conglobata), mely kifejezetten erdei faj.

22. A vizsgált területek néhány madara. Agrár: Kuvik (Athene noctua) és az erdei fülesbagoly (Asio otus). Ez utóbbi narancsszínű szemű madár a Kazánház, Agrárkamara és a Retro Büfé épületeinek környékén lévő fenyőkön tartózkodik előszeretettel. Szép időben szürkületkor jól megfigyelhető, egészen közel engedi az embert. Gyakran ül a Kazánház vagy az Agrár főépülete tetején. A másik helyen a macskabagoly (Strix aluco) inkább csak költési időben hangja után található meg. Ugyanitt gyakori a fekete harkály (Dryocopus martius), és a züld küllő (Picus viridis).

23. Számtalan madár, illetve állat és növényfaj található még ezeken a helyeken, nem célunk felsorolásuk. Egyet említünk még meg: mindkét helyet ellepik a dolmányos varjak (Corvus corone cornix). E madárfaj az 1980-as években ismeretlen volt a város belterületén. A kérdés, és sok más téma kiváló szakértője Juhász Lajos és Kövér László (egy másik). A dolmányos varjú ma a Nagyerdőn már egyáltalán nem tart az embertől.



Felhasznált irodalom

Merkl Ottó - Vig Károly: Bogarak a Pannon Régióban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága - B. K. L. Kiadó - Magyar Természettudományi Múzeum, 2009.

A Bükki Nemzeti Park. Szerkesztette: Baráz Csaba. Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, 2002.

R. T. Peterson - G. Mountfort - P. A. D. Hollom: Európa madarai. Gondolat, 1986.



Link

Harlekin Projekt



2011. augusztus 26.