Az antropozófia táplálkozástana - kultúrtörténeti vizsgálódások
"Az igazság kutatása egyrészt nehéz, másrészt meg könnyű." (Arisztotelész: Metafizika.)
Előszó
1. Munkámban az antropozófiát, mint mitikus filozófiát mutatom be táplálkozástanán keresztül. Az antropozófia fontos szerepet tölt be az emberiség kultúrtörténetében, látásmódja egy sajátos út az ember önértelmezésének folyamatában. Táplálkozástanának lényege, hogy a táplálék szellemi hatása következtében az ember személyiségfejlődésével áll összefüggésben. Az antropozófia és a katolicizmus összevetésére máshol már tettem kísérletet. Jelen írásomban igyekeztem rámutatni arra a pontra, ahol véleményem szerint az antropozófia átlép a hit területére. A türelmes olvasót bevezetem egy misztikus gondolatkörbe, majd ott rámutatok az ellentmondásokra és pozitívumokra egyaránt.
1. Munkámban az antropozófiát, mint mitikus filozófiát mutatom be táplálkozástanán keresztül. Az antropozófia fontos szerepet tölt be az emberiség kultúrtörténetében, látásmódja egy sajátos út az ember önértelmezésének folyamatában. Táplálkozástanának lényege, hogy a táplálék szellemi hatása következtében az ember személyiségfejlődésével áll összefüggésben. Az antropozófia és a katolicizmus összevetésére máshol már tettem kísérletet. Jelen írásomban igyekeztem rámutatni arra a pontra, ahol véleményem szerint az antropozófia átlép a hit területére. A türelmes olvasót bevezetem egy misztikus gondolatkörbe, majd ott rámutatok az ellentmondásokra és pozitívumokra egyaránt.
Bevezetés
2. Az alábbiakban Rudolf Hauschka táplálkozástani megállapításait vázolom fel. Hauschka, Rudolf Steiner tanítványaként szellemtudományi oldalról közelített témájához. Az antropozófiai létlátás területén is eredetinek számító szubsztanciatani kísérleti eredményeire alapozta táplálkozástanát. Módszerei meghökkentőek, eredményei esetenként meggyőzőek. Témánkat elméleti síkon vizsgáljuk meg, de érintjük annak gyakorlati lecsapódását, és feltárjuk a kapcsolódó témákat (mezőgazdaság, főzés, tartósítás) is. Az antropozófia, mint mindenben, így a táplálkozásban is kerüli a fanatizmust. Világnézetéből fakadóan itt is az individualizmus talaján áll. Nincsenek egyoldalú nézetei, mindenkinek magának kell kialakítania a személyiségének és az életszakaszának megfelelő étrendet. A temperamentumok mutatják meg például, hogy kinek van okvetlenül szüksége cukorra, és kinek kifejezetten húsra.
3. Rudolf Hauschka (1891-1969) tagja és munkatársa volt az antropozófiai mozgalom központjának számító Goetheanum (Svájc) orvosi szekciójának. Szellemi ismeretekből kiinduló gyógyszergyártással foglalkozott, alapítója volt az antropozófiai gyógyszereket előállító Wala cégnek. (Ma már Hauschka néven futó termékek is kaphatók, lásd itt és itt.) Laboratóriumi kísérleteit a Baesel melletti Ita Wegman által vezetett Arlesheim-i Klinikai-terápiai Intézetben végezte, ahol a gyógyszerelőállító részleg vezetője volt. 1935-ben alapította a homeopátiás szereket is előállító Weleda céget, melynek termékei ma már hazánkban is elérhetőek, például itt és itt. Hauschka kísérletsorozattal kívánta igazolni teóriáját. Kapillárdinamikus módszerét a hivatalos tudomány sarlatánságnak tekinti. Mivel munkám sokkal inkább eszmetörténeti semmint élettani, ezzel a kérdéssel nem foglalkozom, viszont bevontam Rudolf Steiner és Hildegard von Bingen kapcsolódó meglátásait.
Alternatív táplálkozástan
Interpretáció
A tudás több mint tapasztalat; az okok ismerete. (Arisztotelész: Metafizika.)
A tudás több mint tapasztalat; az okok ismerete. (Arisztotelész: Metafizika.)
4. A mai természettudomány egyoldalú látásmódja az emberi szervezetet is mérték, szám, és súly alapján meghatározandó mechanizmusnak tekinti. Ez a szemléletmód a materialista filozófia következménye, mely szerint kezdetben volt az anyag, amiből "csak úgy" létrejött az Univerzum, megszülettek a fizika törvényei, majd a tisztán anyagi világban "megjelent" az élet. A folyamatos fejlődés és kiválasztás által az élőlénysor végpontjaként a legfejlettebb állatban, az emberben értelem született. Mindez a természeti törvények mechanikusan működő rendje szerint történt; az ember is mechanikusan leírható lény, meghatározható a szükséges napi kalória és vitaminbevitel mennyisége.
5. A természettudomány lényegében az ismeretek önzetlen keresését jelenti, ami mély lelkiismeretességben nyilvánul meg, és ez lelki erőként szolgálhatja az emberiséget a további fejlődésben. Ezt a tudatos lelkiismeretet azonban párosítanunk kell spirituális ismereteinkkel. Hauschka víziói mitologikusak akárcsak a bibliai őstörténetek. A létről szóló többrétegű információk helyes értelmezésének fáradtságos munkáját nem kerülhetjük meg. Elméletének egyértelmű a kapcsolódása Paracelsus tanításához.
6. Minden táplálkozástannak figyelembe kellene vennie azt, hogy az ember test és lélek, a szellemi és anyagi világ találkozási pontja, illetve azt, hogy individuum, egyedi és megismételhetetlen lény. Ez kimutatható anyagi összetevőiben (genetika), következőleg egyedi táplálkozási igénye is, tehát a fő irányok ismeretében mindenkinek önmagának kell kialakítania a saját individualitásának megfelelő táplálkozást.
7. Az antropozófia tanítása szerint az anyag a szellem létbe rögzülése, szellemi besűrűsödés. Hildegard von Bingen fényből szőtt anyagról beszél. Az anyag tehát át van itatva szellemmel, amit a szellem végül új létformába fog helyezni (lásd Krisztus feltámadását), ugyanakkor az emberi test elemekből áll, ugyanazokból, amikből az Univerzum. Szent Hildegárd: "Az emberben a föld és az ég, és sok egyéb dolog törmeléke keveredik: alakja egyedi, de minden benne rejlik." (Okok és gyógymódok, 17. oldal.) Testünk anyaga egykor az Univerzum holt anyaga volt, és halálunk után ismét beépül oda. Szent Hildegárd: "Az elemek, ha kapcsolatba kerülnek az emberrel, mindenféle emberi tulajdonságot magukba szívhatnak, hiszen az ember belőlük épül föl, az elemek pedig csak az emberrel együtt létezhetnek, sőt, az emberi vér is e törvény szerint áramlik." (Okok és gyógymódok, 37. oldal.)
8. A táplálkozás az individuális test fenntartásához szükséges anyag bevitelét jelenti szervezetünkbe, ami nem mentes szellemi hatásoktól, mely a teremtést a létben tartja. Az ember és a Kozmosz összefüggésének példája a Hold hatása a női menstruációs ciklusra. Hauschka elméletében szerepe van az ősi germán Freia-kultusznak is (Hold-kultusz). Anélkül hogy ezt taglalnánk, utaljunk Hildegárd ez irányú kiegyensúlyozott kritikájára: az emberben lévő vér és nedvek követik a hold mozgását; a hold szabályozza azokat és ez kihat az ember kedélyállapotára. A Szentlélek tüzes hatása azonban erőt vesz az emberi természeten. "Az ember ezért lehet más természetű, mint a többi földi lény, hiszen ami égi, az erőt vesz azon, ami földi." (Okok és gyógymódok, 38. oldal.)
9. Hauschka a földi táplálkozás mellett égi táplálkozásról is beszél. Ezt a lelki táplálékot kozmikus tápláléknak nevezi, ami érzékeinken keresztül a szeretet által áramlik be szervezetünkbe. Ez a szellemi erő, amiről beszél, az Eucharisztiával azonosítható. Hauschka a kozmikus táplálékot Neumann Teréz esetével demonstrálta. A mélyen vallásos katolikus Teréz egy baleset után, fekvő betegként hosszú éveken keresztül minden pénteken átélte Krisztus kínszenvedését, miközben megjelentek rajta Krisztus kínszenvedésének sebei. A jelenség nagy vérveszteséggel járt, Teréz azonban évtizedekig nem vett magához semmilyen ételt sem italt. Hauschka az eseménynek teljes mértékben hitelt ad. Úgy véli, hogy a központi kozmikus esemény (Krisztus Golgotai Misztériuma) totális átélésében bejutó kozmikus táplálék biztosította a test fennmaradását. Nézete lényegében megegyezik a katolikus állásponttal, csupán ott az Eucharisztia vétele lett megjelölve lelki táplálékként, mint ami biztosította a test működését. (Az Egyház még vizsgálja a jelenséget, hogy csalásról vagy természetes (pszichés) jelenségről van-e szó, avagy valóban a misztika tárgykörébe tartozik az esemény. Amennyiben az utóbbi mellett döntene, a hívőknek akkor sem lenne kötelező elfogadniuk.)
10. Az emberiség táplálkozásának változása igazodott individuális fejlődéséhez. Az állati eredetű táplálékot a mezőgazdaság megjelenésével felváltotta a kenyér központi szerepe. (Ezzel kapcsolatban árnyaltabb képet talál itt, és itt elsősorban az I. fejezetben.) Az individualitás kiteljesedésekor megjelent az ásványi táplálkozás. Ez először a só szerepének növekedését, majd az állati és növényi táplálékok egyre rafináltabb elkészítését is jelentette. Maga a főzés is elemekre bontást, vagyis ásványosodást okoz. Ez elsősorban a cukorrépa feldolgozásánál figyelhető meg, ahol a sokféle főzési és finomítási eljárás után a cukorrépa ásványisága kristálycukorként mutatkozik meg. Az ásványi táplálkozás a személyiség kiteljesedésének az eszköze. Az emberiség mintegy száz éve eljutott az ásványok emésztésének képességéhez; ez az individuum fejlődésének köszönhető. Azonban mindenkinek saját személyiségfejlődési szintjének, egyediségének megfelelő táplálékot kell fogyasztania.
11. Rudolf Steiner szerint az undor legyőzése, vagyis az, hogy amit utál az ember azt megtanulja elviselni, óriási jelentőségű, ugyanis az undor legyőzésében képességteremtő erő lakozik. Így amikor az ember lassanként hozzászoktatja magát ahhoz, amit nem érez a maga számára megfelelőnek, akkor továbbalakítja organizmusát az ellenszenvek legyőzésével.
12. Az emésztés folyamatában a táplálékot szervezetünk lebontja ásványi építőelemeire. Steiner szerint amikor ezek a felszívódás során áthaladnak a bélfalon, nem-materiális, szellemi állapotba kerülnek, és a bélfal túloldalán emberi fehérjeként jelennek meg. A makrokozmosz anyagából a mikrokozmosz építőköve lesz. A steineri világkép értelmezésében ez egy misztikus folyamat, ami során az anyag eltűnik a bélből, majd teremtés által újra megjelenik a bélfal túloldalán. Rita Leroi-von May szerint Steiner erre alapozta az anyagmegmaradást tagadó tételét, ami legalábbis kétséges, hiszen elméletében az anyag nem vész el, csupán átalakul. A tétel egyébként ebben a formában semmi esetre sem áll, hiszen teremtés alatt a semmiből való létbehívást értjük, itt viszont a táplálék anyaga születik újjá a bélfalon való áthaladás közben (metamorfózis). Ezen a ponton tennünk kell egy kis kitérőt.
Az alagúteffektus
Az alagúteffektus
13. Az atommag alfa részecskéi emissziójának magyarázatául szolgál az alagúteffektus kifejezés. Jáki Szaniszló (Stanley L. Jaki) bencés szerzetes, a teológia doktora, tudománytörténész és tudományfilozófus, aki nukleáris-fizikából doktorált New Yorkban a Nobel-díjas Hess professzor mellett, majd fizikai kutatásokat folytatott a Princeton Egyetemen, a következőket állapította meg: egyes magyarázók szerint a kvantummechanika azt a perspektívát adta, hogy az alfa részecskék azon a potenciálgáton, amelyet az atommagot összetartó kis hatótávolságú erők alkotnak akkor is áttör, ha energiája kisebb, mint a legnagyobb szemben álló erőfalé. Erre egy észlelhetetlen alagúton át képes, miközben maga is észlelhetetlen. Jáki szerint amennyiben a nem-észlelhetőség nem-létezést jelent, akkor az alagutazás időtartamára megszakítottnak kell tekintenünk az alfa részecske létét. Ez akkor is igaz, ha az alagutazás rendkívül rövid ideig tart. A kvantummechanika mint statisztikai művelet magyarázatul szolgál az alfa emisszióra abban az értelemben, hogy átlagértékeket közöl róla. A jelenség egyes magyarázói szerint azonban az egyedi események figyelmen kívül hagyhatók, ám ezzel szemben a valóság mindig egyedi, tehát a valószínűségi függvények használata nem alkalmas arra, hogy állításokat fogalmazzunk meg a valóságról mint olyanról. Itt tehát egy nagyszerű tudománnyal (kvantummechanika) kívánnak igazolni egy gyenge filozófiát, a kvantummechanika úgynevezett koppenhágai értelmezését, melynek fő képviselője Heisenberg és Bohr. Eddig Jáki. Az olvasó nyilván észrevette a hasonlóságot az alagúteffektus és Steiner anyagmegmaradását tagadó elmélete között. Honnan ez a kapcsolat?
A kauzalitás tagadása
14. Heisenberg fiatalon tagja volt annak az Ifjúsági Mozgalomnak (Jugendbewegung), amelynek inspirálói többek között Rudolf Steiner, Ludwig Klages, Herman Keyserling, és Oswald Spengler voltak, akik a Nyugat hanyatlását a materializmusban látták, ami számukra az egzakt tudományt (amely csak az anyaggal foglalkozik), valamint a kauzalitást (okság) jelentette, elfeledkezve arról, hogy a tudás nem más, mint az okok ismerete (Arisztotelész: Metafizika, első könyv, első fejezet). Ekkor került a vádlottak padjára a matematikai gondolkodás is (Spengler: A Nyugat alkonya). A dolgok odáig jutottak, hogy ma már komoly fizikusok hirdetik: az anyag folyamatosan spontán keletkezik a semmiből. Ehhez képest az a tétel, hogy a semmiből csak a Teremtő képes valamit teremteni, maga a megtestesült racionalitás állítja Jáki, aki James Joyce gondolatát is idézi: "Mennyiben tekinthető felszabadulásnak az, ha az ember leráz magáról egy logikus és koherens képtelenséget és elfogad egy illogikus és inkoherens képtelenséget?" Joyce itt a katolicizmusról a protestantizmusra való áttérés iróniájáról beszél, de a fenti esetre is rá illik. A részecske tekintetében ezek a fizikusok burkoltan azt állítják (bár a rövid intervallumra hivatkozva ezt nyíltan nem ismerik el), hogy a részecske az alagutazás alatt létezik is meg nem is. Már Arisztotelész megjegyezte, hogy létezésnek ez a fajta felfogása sok természetvizsgálónál megtalálható (Hérakleitosz, Empedoklész, Anaxagorász, Démokritosz, stb.). Éppen ezért tisztázta, hogy a legbiztosabb alapelv az, hogy lehetetlen valaminek lennie is, meg nem-lennie is (Metafizika: 4. könyv, 4. fejezet).
15. A fizikusok elfeledkeznek arról írja Jáki, hogy a fizika nem a létezésről mint olyanról szól, hanem a már létező dolgok mennyiségi aspektusairól. (Hauschka éppen ezt tagadja.) Jáki szerint Heisenberg az okság tagadását arra építette, hogy egy fizikai folyamat ok okozati összefüggése a pontos mérhetőségtől függ, vagyis ha a fizikusok képtelenek pontosan megmérni a természetet, akkor ez azt bizonyítja, hogy a természet nem működik pontosan. Ez a megállapítás annak a filozófiai hanyatlásnak a gyümölcse, mely a nyugati gondolkodásban mintegy száz éve vált meghatározóvá, a logikus gondolkodás hanyatlásának. Heisenberg állításában ugyanis a pontos szót két különböző (műveleti és ontológiai) értelemben használja, ami elemi logikai tévedés (metabasis eis allo genos), jegyzi meg Jáki. Hauschka is többször tagadja az okság létét, miközben nagyszabású laboratóriumi kísérletsorozatát abból az okból végezte, hogy kimutassa a szellemi hatások ok-okozati viszonyait az anyagi világban.
Mitikus filozófia
Mitikus filozófia
16. Arisztotelész rámutatott arra, hogy a mitológizáló filozófusok (például Hésziodosz) mind csak azzal törődnek, hogy a maguk teremtette képzetkör számára találjanak valami kielégítő megoldást, a dolgok okát viszont nem tárják fel. Az anyagi (múlandó) dolgokat közös alapelvre vezetik vissza a szellemi (örök) dolgokkal. Véleménye szerint nem érdemes komolyan venni az ilyen mitikus elmélkedéseket, hiszen ha ugyanazon elvekből állnak a dolgok, akkor nem lehet az egyik múlandó, a másik pedig örökkévaló. Az ilyen filozófusok között még azok a legkövetkezetesebbek (például Empedoklész), akik legalább (bár tévesen) nem tesznek különbséget múlandók és örökkévalók között. (Metafizika: 3. könyv, 4. fejezet).
17. Az antropozófia kultúrtörténeti feladatának éppen azt tekinti, hogy elősegítse egy olyan életforma és világlátás kialakítását, amelyben a szellemiségétől elszakadt tudomány visszatérhet az isteni látásmódhoz, és így létrejöhet a teljesség kultúrája. A két nézet, a mitikus szemlélet és a materializmus között áll Aquinói Szent Tamás, aki Arisztotelész nyomán azt állítja, hogy a két dolgot külön kell vizsgálni, mivel különbözőek az alapelvek, ám a két vizsgálat, a természettudományos és a teológiai azonos eredményre kell hogy vezessenek, mert csak egy igazság van; így valósul meg a teljesség kultúrája. Más szóval a szellemtudomány nem szorul a természettudományra, mivel a szellemtudomány dedukció által nyert tételei teljes bizonysággal igazolhatóak az ellentmondás elvére való visszavezetés által. A természettudományok indukció által nyert tételeinek tagadása viszont soha nem jelent ellentmondást, ezért azok változhatnak (erre utal a közismert "a tudomány mai állása szerint" kijelentés is), míg a szellemtudomány kellőképpen igazolt tételei örök érvényűek.
18. Erről beszél Szent Hildegárd is: "Láttam az embert a maga valójában. Bár természeténél fogva lélekből és testből áll, mégis egyetlen építmény. (...) Az ember Isten műve. Ő van minden teremtményével, és minden teremtménye Ővele. (...) A lélek természete szerint teljesen a végtelen létre van berendezve, a test ellenben ingatag életet foglal magába. A kettő nincs összhangban egymással, mert bár mindkettő az emberben van mégsem azonosak egymással." Ebből következőleg, amit Isten két különálló tartományba helyezett, azt ember ne próbálja meg egybeolvasztani, mert az nem fúziót, hanem konfúziót okozna. Ne feledjük, hogy Isten "mindent mérték, szám és súly szerint" rendezett el (Bölcsesség könyve, 11.21.). A tudományban tehát az egyenletek és számok gyakorlatilag mindent jelentenek, a filozófiában viszont nagyon keveset, a teológiában pedig semmit. Ezért óriási hiba az egyben láttatásuk. (Étienne Gilson; Jáki Szaniszló ismertetése alapján).
19. Az antropozófia itt átlép a hit területére, anélkül, hogy ezt figyelembe venné. Bár Steiner 1910-ben Oslóban tartott előadásában a hit és a tekintély mellőzésére szólított fel, de ezt olyan retorikai fordulattal tette, ami arra utal, hogy saját tekintélyére támaszkodva erősíteni kívánta hallgatóiban a hitet. (Lásd: Az egyes népszellemek missziója, Genius, 168-169. oldal.) Az antropozófia lényegében Rudolf Steiner úgynevezett "közlései"-re épül. A steineri közlésekben való feltétlen hit a kiindulási pont, akárcsak a keresztények esetében a szentírás (kinyilatkoztatás) tekintetében. Aki eltudja fogadni tanítását az "kiállta a próbát" (Szergej O. Prokofjev). Steiner az az ember, akiben az igazság "szemmel látható formát" öltött (Christian Morgenstern). A hit szerepe jól tetten érhető Steiner "Idegesség és fényesség" című előadásában is. Meglátása szerint az ember fizikai-, éter-, asztrál-, és Én-testtel rendelkezik, amit szerinte az élet is bizonyít. Különféle gyakorlatokat ír le, amik fejlesztik ezeket a rétegeket. Úgy véli azzal, hogy az ember sikeresen alkalmazza ezeket a gyakorlatokat, például az éteri testen, az bizonyíték az éteri test létére. Valójában ezeknek nincs kényszerítő erejük, a dolog ettől még egészen mást is jelenthet. Ezeket a gyakorlatokat mindenki elvégezte tizenéves korában aki gyermekkora óta tudatosan él, ezek gyakorlatok és nem bizonyítékok. "Igaz mert működik" ez egy technológiai szemlélet; a bűvészmutatvány is működik, ám csupán szemfényvesztés. Ez nem jelenti azt, hogy Steinernek ne lenne igaza, lényegében egy bizonyításra váró hipotézissel állunk szemben. Maga Steiner jelenti ki: "Az embernek valamiképpen hinnie kell az éteri test létében és képességének megerősödésében." (Rudolf Steiner: A lélek gyógyítása, 66. oldal.) Rudolf Steiner láthatóan tisztában van azzal, hogy a hit szoros kapcsolatban van az igazsággal. "Ha nem hisztek, nem értetek." (Iz. 7,9.) A hiten nem szubjektív meggyőződést értek, hanem értelmi belátást, azt a lélekben tapasztalható valóságot, mely objektív bizonyítékként lehetővé teszi a szellemvilág intellektuális megértését.
20. A mitikus filozófiák magasabb szintű megértésről beszélnek, mely technikák által érhető el. A valódi szellemi élményben részesülők tudják, hogy nincsenek ilyen technikák, csak kegyelem, mely lénytani mivolta következtében olyan természetfeletti készség, ami minőségi változást hoz létre a lélekben; részesedést az isteni természetben. "A belénk öntött erények magasabb módon és magasabb célra készítik fel az embert: következőleg kell, hogy felkészítsék egy magasabb rendű természet felé. Ez pedig az isteni természet, amelyből részesedünk." (Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, 2/1. rész 110. kérdés, 3. szakasz.) Ez a részesedés Isten képmása, mintázata az emberben. "Az emberben a lélek teljes mivoltával jelen van az egész testben, és ugyancsak teljes mivoltával a test bármely részében, ami Istennek az egész világhoz való viszonyához hasonló. (...) Az értelmes természet leginkább abban képes Istent mintázni, hogy Isten ismeri és szereti önmagát." (Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, 1. rész, 93. kérdés, 3. és 4. szakasz.) Belénk öntött erényekről volt szó. "Az erény a tökéletes lény elrendeződése: tökéletesnek pedig azt mondom, ami a természete szerint van elrendezve." (Arisztotelész: A természet [Physica], VII. 3.)
A táplálkozás kozmikus vetülete
21. Az ember lényegi energiáit a kozmoszból veszi fel, állítja Steiner, a fizikai táplálék csupán az idegrendszert működteti. Ezt értelmezhetjük úgy is, hogy az anyagi táplálék működteti a testünket, lényegi részünk a lelkünk pedig szellemi táplálékát a kozmoszból kapja. Steiner szerint a fizikai táplálék szellemivé válik. Ennek jelentőségét az Eucharisztia esetén érthetjük meg, ahol a kenyér és a bor egy misztikus folyamat, az úgynevezett transzszubsztanciáció (átlényegülés) során lelki táplálékká válik. Ez a kozmoszból érkező behatásra történik, hiszen Krisztus megtestesülése óta anyagi összetevői révén a kozmosz része lett, méghozzá feltámadása pillanatától megdicsőült formában, ami az egész kozmosz jövőjét előlegezi.
22. A növény, az élet hordozójaként elsősorban szénhidrátból áll, de magjában már képez fehérjét is. Amíg a növény közvetlen kapcsolatban áll a Kozmosszal, addig az állatban megjelenik a Makrokozmosztól függetlenedett Mikrokozmosz, ami a fehérjeképződés új nézőpontja. Az ember tekintetében ismét új dolog jelenik meg: az értelem. Ez jóval több, mint pusztán fokozatbeli különbség, az ösztönt felváltja a meggyőződés. Az állat csoportlény, ezzel szemben minden ember egyedi, megismételhetetlen individuális lény.
23. Az antropozófia szerint a ritmus és harmónia a lét döntő tényezői. A Nap tavaszpontja 25 920 év alatt vándorólja körbe az egész állatövet. Egy egészséges ember napkeltétől napnyugtáig 25 920 levegővételt vesz. Egy levegővétel négy pulzusverés. Hauschka legalábbis itt nem tudósít arról, hogy miként értelmezzük ezt, hiszen a napkelte és napnyugta közötti idő az év során folyamatosan változik. Ez fordítási hiba is lehet, ezért felkutattam Steiner idevágó tanítását, és ott már 24 óra van meghatározva. Arisztotelész szerint sokan szeretnek a számokban mély értelmet találni, például a Homérosz-magyarázók, "hogy a két középső húron az egyiknél 8, a másiknál meg 9 hang van, s ennek megfelelően az epikai versnek, a hexameternek is 17 szótagja van, s ezt úgy veszik, hogy a jobb oldalon van 9, a baloldalon meg 8; s hogy egyenlő az alfabétumban az alfa távolsága az ómegától a fuvolán a legmélyebb hangnak a legmagasabbtól való távolságával, s ennek a legmagasabb hangnak száma ismét egyenlő a szférák harmóniájával. Gondoljuk csak meg, mily könnyű ilyen megjegyzéseket fölvetni, kieszelni, s megállapítani az örökkévaló dolgokban, ha már a mulandókban se jár nagy fáradtsággal." (Arisztotelész: Metafizika, 14. könyv, 6. fejezet.) "Az a körülmény, hogy a számok értelmére nézve különböző véleményen vannak e vélemény első képviselői, jele annak, hogy maga a dolog benső igazságának hiánya okozza a zavart." (Arisztotelész: Metafizika, 13. könyv, 9. fejezet.)
24. Itt megint azzal szoktunk szembesülni, hogy a tudás és látás alacsonyabb fokán még nem látjuk át ezeket a dolgokat, ezért meg sem próbálják bizonyítani álláspontjukat. A szellemtudományi iskolázottság által, mondják, olyan érzékfeletti érzékszervek jönnek létre, ami nekünk még nincsenek meg. Ám ha így van, akkor mégiscsak a hitet kérik tőlünk számon! Azonban láttuk, hogy sem a hit, sem a tudomány nem így működik. Gyermekeknek mondanak ilyent, ha nem akarnak, vagy nem tudnak válaszolni. Ezáltal tehát ismét a hithez jutunk, méghozzá tekintélyi alapon. De vajon mindig látókról van szó? Hana Jankovska is nagy jelentőséget tulajdonít a számoknak a "Raffaello Madonnáinak gyógyító erői" című írásában. (Rudolf Steiner neve alatt kiadott "A lélek gyógyítása" gyűjteményes kötetben található.) A számok és a kapcsolódó mértani idomok megjelenítése Raffaello képein okkult jelentéseivel Steiner nyomán számára is döntő jelentőségűek. Sokat sejtető, hogy a Nyugat eltévelyedésének korához nyúltak és nem korábbra, a keleti ikonok, vagy a gótika teljességéhez. Látható Jankovska vaksága, amikor a modern festészettől azt kéri számon, hogy miért nem olyan képeket készít ami "hűen megfelelne annak, ahogy a természetben vagy pl. a háztartásokban látjuk", majd így folytatja: "Picasso az emberi arcot a térdre festette - vajon miért?" Kérdésére a válasz az, hogy a modern festészet sajátos eszköztárával a belső történést kívánja feltárni, megnyitni az elmét a nem látható dolgok világára. (A témáról bővebben itt olvashat.)
24. Itt megint azzal szoktunk szembesülni, hogy a tudás és látás alacsonyabb fokán még nem látjuk át ezeket a dolgokat, ezért meg sem próbálják bizonyítani álláspontjukat. A szellemtudományi iskolázottság által, mondják, olyan érzékfeletti érzékszervek jönnek létre, ami nekünk még nincsenek meg. Ám ha így van, akkor mégiscsak a hitet kérik tőlünk számon! Azonban láttuk, hogy sem a hit, sem a tudomány nem így működik. Gyermekeknek mondanak ilyent, ha nem akarnak, vagy nem tudnak válaszolni. Ezáltal tehát ismét a hithez jutunk, méghozzá tekintélyi alapon. De vajon mindig látókról van szó? Hana Jankovska is nagy jelentőséget tulajdonít a számoknak a "Raffaello Madonnáinak gyógyító erői" című írásában. (Rudolf Steiner neve alatt kiadott "A lélek gyógyítása" gyűjteményes kötetben található.) A számok és a kapcsolódó mértani idomok megjelenítése Raffaello képein okkult jelentéseivel Steiner nyomán számára is döntő jelentőségűek. Sokat sejtető, hogy a Nyugat eltévelyedésének korához nyúltak és nem korábbra, a keleti ikonok, vagy a gótika teljességéhez. Látható Jankovska vaksága, amikor a modern festészettől azt kéri számon, hogy miért nem olyan képeket készít ami "hűen megfelelne annak, ahogy a természetben vagy pl. a háztartásokban látjuk", majd így folytatja: "Picasso az emberi arcot a térdre festette - vajon miért?" Kérdésére a válasz az, hogy a modern festészet sajátos eszköztárával a belső történést kívánja feltárni, megnyitni az elmét a nem látható dolgok világára. (A témáról bővebben itt olvashat.)
25. Steiner nagy formátumú és jelentőségű tanításának lényeges része az önálló, szabad gondolkodás. Az ideológiákkal és diktátorokkal ellentétben nem aggódott, mert tudta, az igazság előbb-utóbb mindig érvényre jut. Hauschka tisztában volt ezzel. A szénalapú földi élet tényéből levonva a következtetést megállapította, hogy a szén, mint az élet hordozója, (legalábbis szűken értelmezve) a gondolkodásnak is hordozója, a gondolkodás folyamatából viszont kozmikus, szellemi táplálék keletkezik. Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéivel is.
Alkímia avagy a szénalapú élet
Alkímia avagy a szénalapú élet
26. A középkori alkimisták célkitűzése a szubsztancia átalakítása volt. A tudás, mellyel ez elérhető a bölcsek köve megnevezést kapta. Hitük szerint a világátalakító erők feletti ellenőrzés megszerzéséhez az élet alapvetésén, a szénen keresztül vezet az út. A szénre mint vázra támaszkodik az élő (szénváz), hő hatására viszont elbomlik az élő és visszamarad a szén. Hauschka szerint az anyag nem más, mint megsűrűsödött szellem, tehát az alakképző folyamat hordozója a szén ami gondolatainkat is formálja, ugyanis a fizikai táplálék szénanyaga az emberben találkozik a kozmikus (lelki) táplálék alakképző erőivel; ez a tudat-kialakítás útja. A szén erős kapcsolatban van a vassal. Izzó vashoz szenet adva acél keletkezik, amiből a gyártás során grafit, ha a lehűlés gyors, gyémánt válik ki. Feketeszénből drágakő, Hauschka ezzel látja igazolva a szén alakképző erejét.
27.Visszatérve kiindulópontunkhoz: az emberi test szubsztanciája is szénből épül fel, a vér pedig mely meleg, magas vastartalmú. Az alkímia hitvallása szerint a bűnbeesés okozta az elsötétülést; drágakőből szén. Krisztus az Istenlény az emberi természet kizárólagos gyógyítója, emberségét átalakította megdicsőült fénylő testté. Ehhez az erőhöz kell kapcsolódnia személyes döntése által az embernek. Az alkímia ennek az átalakulásnak a titkos tudását hívta bölcsek kövének.
28. Hauschka víziója szerint Krisztus megtestesült a föld elemeiből, a Golgotán vére a földbe hullott, azóta a Föld az Úr teste. Ha a Föld nagy gyémántlelőhelyeit képzeletbeli egyenesekkel összekötjük, akkor a Föld középpontjában keresztalakú metszéspontot kapunk. Ha most ehhez hozzáadjuk Európa közepét, mint a gondolkodás, a kultúra, a civilizáció és a hit középpontját, akkor egy oktaédert kapunk, amely a gyémánt kristályformája. Túl messzire vezetne ennek a gondolatmenetnek a kibontása, csak annyit jegyzünk meg, hogy Európa közepe a németek szemszögéből Németország.
29. Hauschka szerint tehát a Földet egy gyémántszerkezet szövi át, ami a teremtés bukás előtti állapotának az ősképe. Az ember feladata eljutni a tudás állapotába, majd azt átalakítani szeretetté, végül Krisztus erejében szeretetből jövő tettként feltámadni. A bűnbeesés a tudás megszerzése volt (jó és rossz tudás fája). A bűnbe esett Bölcsesség Kozmoszt kell átalakítani fénylő Szeretet Kozmosszá. Az alkimisták végső célja a bölcsek kövének átalakítása volt szeretet kővé; megdicsőülés Krisztusban.
A hármas tagozódás harmóniája
A hármas tagozódás harmóniája
30. Az emberiség fejlődésének célja az újrateremtés, ami Krisztusban már megtörtént, Ő a fordulópont az emberiség történetében. A föld vonzásából kiszakadva elindultunk a Feltámadott után az eljövendő felé, ahol új ég és új föld lesz.
31. A francia forradalom eszményei (szabadság, egyenlőség, testvériség) nemcsak az emberi gyarlóság miatt bukott meg, hanem azért is, mert mindent a szociális területen akartak megvalósítani. Nem ismerték fel, hogy a szabadságot kizárólag a szellemi életben lehet teljes mértékben biztosítani, míg az egyenlőség csak a jog területén működhet, a testvériség pedig a társadalom gazdasági vetületén. A hármas tagozódású emberi természet a társadalomban a kultúra, jog, és a gazdaság formájában mutatkozik. Ha megbomlik harmóniájuk, akkor megbetegszik a társadalom, például, ha a jogi terület, vagyis az állam beavatkozik és rátelepszik a kultúrára és a gazdaságra (az állam túlhatalma), vagy ugyanígy, ha a gazdasági érdekek irányítják az államot és a kultúrát. Hauschka itt Steiner nyomán pontos képét adja a társadalom vetületének.
A négyes szám a táplálkozásban
32. Hauschka a négy elemről szóló ősi tanítást (föld, víz, levegő, tűz), és Steiner emberszemléletét állítja párhuzamba saját meglátásaival:
Föld - mészsó - ásvány - fizikai test
Víz - káliumsó - növény - élettest
Levegő - nátriumsó - állat - lélek
Tűz - magnéziumsó - ember - én
33. A négy elem mint világerő, összefonódva a szervezetben teljes értékű fehérjeképződéshez vezet, ami megnyilvánul a fehérje négy elemében: szén, oxigén, nitrogén, hidrogén. Ez a négyes jelentkezik a négy alapvitaminban (A, B, C, D), amik Hauschka szerint anyaggá még nem rögzült erőáramok (lásd a 49. pontot).
34. A táplálék négy szubsztanciáját (fehérje, zsír, szénhidrát, só) egyesítjük szervezetünkben. A fehérje a test építője, az élet a zsírhoz kapcsolódik, a lélek a szénhidráthoz, az Én pedig a sóhoz (lásd a 37-43. pontokat). A táplálékból kioldjuk azokat az erőket, amelyekre szükségünk van. Figyelembe kell venni az egyén képességeit, hogy az Én mit képes feldolgozni. A tudatos táplálkozás első szempontja tehát a személyiségerő. A szellemi fejlődés foka határozza meg az étrend összeállítását.
Növény és ember kapcsolata
Növény és ember kapcsolata
35. Az antropozófia a hármas tagozódású növény és ember azonossága alapján állítja, hogy az ember fordított növény: fej-gyökér, tüdő-levél, virág-bélrendszer, ahol a tápanyagból emberi fehérje születik a szellemi folyamatok testképző gyümölcse következményeként. Az emberi mikrokozmoszban ugyanaz a folyamat játszódik le, mint a makrokozmoszban, ahol a világmindenség fénye és hője bő gyümölcsű termést hoz. Hildegard von Bingen is a növényhez hasonlítja az embert, amit az ember teremtésével hoz összefüggésbe mondván a földből teremtetett, egy másfajta földből, ami által az ember a növényhez vált hasonlatossá.
36. Összefoglalva így írhatjuk le a táplálék belső ismeretét:
Gyökér - idegi, érzéki rendszer - agy
Levél - ritmikus rendszer - tüdő
Virág - anyagcsere, kiválasztódás - vese
Gyümölcs - keringési rendszer - vér
Mag - szervképződés - szív
Fehérje - az őstáplálék
Fehérje - az őstáplálék
37. A fehérje ősi tápanyag, már a megtermékenyített petesejtben is megtalálható. A csecsemő első tápláléka anyai fehérje (anyatej). Az ősi misztériumvallások gyógyító emberi tejet fogyasztottak képességeik fejlesztésére. Az ősi germánoknál az első anyatejfogyasztással vált a csecsemő a törzs, vagyis az emberiség tagjává. Könnyen emészthető, mely testünk fenntartója. Hauschka az emésztést a személyiségerők képességének tekinti, eszerint a fehérjék emésztése nem kíván erőfeszítést a szubsztancia asszimilációja során, ezért túlzott vagy egyoldalú fogyasztása lelki-szellemi sorvadáshoz vezet.
38. A növényi fehérjék a legegészségesebb fehérjék: kenyér, dió, mogyoró. A hüvelyesek (bab, borsó, lencse) viszont tiltottak a szellemtudomány szerint, mert fehérjéik az állatihoz közelítenek, elhomályosítják a tudatot, a testhez köt és akadályozza a szellem fejlődését. Pitagorasz is tiltotta fogyasztásukat. Ézsaiás az ösztönlény egy tál lencséért eladta elsőszülöttségét Jákobnak, akiben gondolkodásának következtében kifejlődött az individuális Én. Hildegard von Bingen sem ajánlja fogyasztásukat, legfeljebb teljesen egészséges embereknek.
39. A hús magas fehérjetartalmú ugyan, de a földhöz láncol, testivé tesz, terhet jelent testnek-léleknek egyaránt, az ösztönlényt erősíti. A hústáplálék a lélekben önzést, a növényi tudásvágyat indít el. Ez a hatás Hauschka szerint öröklődik és végig kíséri az utódokat. Ez kapcsolódik a táplálkozás individualitásához, vagyis a növényi kosztot nem mindenki bírja megemészteni. Ezért a vegetáriánus étkezés legyen bármilyen helyes is, nem való mindenkinek. Az önismeret láttatja meg az egyedi módon kialakítandó tudatos táplálkozás mikéntjét. Az antropozófia lényeges mozzanata a fanatizmus minden téren való kerülése.
40. Legfontosabb fehérjeforrásunk az életerőképző tej. Minden kezelése, már az egyszerű hűtés is elváltozásokat okoz benne, csökkenti minőségét.
Zsír - az életfolyamatok alapja
Zsír - az életfolyamatok alapja
41. A zsír mint hőforrás, az életfolyamatok alapja. Csak annyi zsírt juttassunk szervezetünkbe, amennyi a hőfejlesztéshez szükséges, ez azonban nagyon egyedi. A zsírnál is igaz, hogy a növényi alapú (olajok) a kívánatosabb. A margarin esetében azonban a növényi olaj már nem önmaga, kerüljük fogyasztását. Ma már a szappanokat is szintetikus zsírból készítik, ami károsítja a szervezetet. (A valódi szappant, lásd itt.)
Szénhidrát - a szellemfejlesztő cukor
42. Hauschka és Steiner is a táplálkozás központjába helyezi a cukrot, csakis pozitívan nyilatkoznak róla; elsősorban a cukorrépából készült kristálycukorról. A cukor a legmagasabb rendű táplálék, az ásványi táplálékok közé tartozik. Emésztésekor belső fény keletkezik, a léleknek szilárdságot ad, elősegíti az individualizálódást. A tudat fejlődésének motorja, az intellektus kifejlesztője. "Azt mondhatjuk: a cukorélvezet fizikailag növeli az ember személyiségjellegét" (Steiner). A méz a szellem egészen más régióiban fejti ki hatását, ezért semmi esetre sem helyettesítheti a cukrot!
Só - a bölcsesség záloga
43. A só a bölcsesség fejlesztője, a gondolkodás generátora. Négyféle só ismert: kalcium-, kálium-, nátrium-, és magnéziumsó. Az utóbbinak egészen különleges szerepe van; a kibontakozást szolgálja, ami a fejlődés háromszor hét événél jól megfigyelhető. Az első hét évben a fizikai test felépítése zajlik, ami a magnézium segítségével történő fogváltással záródik le. A következő hét év a lelki képességek kibontakoztatásának, a harmadik hét év pedig a személyiség kialakításának ideje, ezek mögött szintén a magnézium áll.
Tej és méz - érkezés és távozás
44. Indokolt együtt említeni őket, hiszen a tejjel-mézzel folyó Kánaán utáni vágyakozás meghatározó az emberiség kultúrtörténetében; képzetében mutatkozik meg az emberhez méltó élet utáni vágyakozás. Az antropozófia, mint a reinkarnációt valló szellemi irányzat számára a tej az inkarnáció eszköze, teljes értékű táplálék, mely egyben a humánus élet elősegítője. A méz Én-felépítő anyag, a bölcsesség elmélyítője, a földi élettől való elválás, az exkarnáció tápláléka. Az örökifjúság kultusza a bölcsesség akadályozójaként ez ellen hat, az értelmetlenül leélt élet következtében megjelenik a lét félelme, a testbe kapaszkodás. A bölcs ellenben tudja hogy hazatér, ezért hálatelten elengedi földi létét. Földi életünk tekintetében tehát a tej az érkezést a méz pedig a távozást könnyíti meg.
Liliom és rózsa - uralkodó égitestek
45. A liliom (gabona) a Holdat, a rózsa (gyümölcs) a Napot jelképezi. A gabona a gondolkodást, a gyümölcs az akaratot erősíti. Hauschka négyféle gabonáról beszél, mely Európában elterjedt:
Búza - föld - mészsó
Rozs - víz - káliumsó
Árpa - levegő - kovasav
Zab - tűz - magnéziumsó
Hildegárd a tönkölybúzát ajánlja mindenekfelett. Hauschka a gyümölcsöket is sajátos szempontok szerint négy csoportba helyezi: csonthéjasok, almafélék, csipkebogyók, és bogyósgyümölcsűek. Lilliom és rózsa, kenyér és bor, test és vér. Az Úr teste és vére az eucharisztiában.
46. A burgonyát és a paradicsomot tiltja az antropozófia, mert tanítása szerint blokkolják a gondolkodást. A burgonyát különösen a gyermekek, a paradicsomot a rákbetegek esetében ellenzi. Amikor a lélek önmagába visszahúzódik, az a rák elő állapota. Ezt táplálja a paradicsom. A rák az antropozófia tanítása szerint a leginkább individuális betegség, aminek a kiváltó okai a szociális önzés, sport, műtrágyák, konzervek, indokolatlan antibiotikumos kezelések. Testi és lelki involúciós folyamat indul be, a képzőerők elválnak az érintett területtől, a fizikai test elkezd burjánzani. Fontos ilyenkor a lélek megnyitása művészeti tevékenységekkel (festés, zene, euritmia; a beteg szabadon válasszon közülük). A művészi terápia által a beteg aktív cselekvése a szenvedés ellen hat.
Élvezeti szerek
47. A kávéfogyasztást Steiner különösen azok számára ajánlja, akik a szellemi élet magasabb régióiba akarnak emelkedni és serkenteni kívánják a logikus gondolkodást. A kávé ugyanakkor segít kiüríteni a szervezetből a táplálkozás során bejutott mérgeket. Dr. Gottfried Hertzka, a Hildegárd gyógymód modern kori felfedezője a kávét kizárólag terápiás célra ajánlja. Steiner szerint a teától a bölcsesség kikapcsolódik, a gondolkodás csapongóvá válik, ezért teljes mértékben elutasítja. A kakaóról viszont jó véleménnyel van, igen tápláló egészséges, komplex hatású italnak tartja. A dohányzás tekintetében úgy tűnik Steiner tekintettel volt az őt támogató Emil Molt, a Waldorf-Astoria Company cigarettagyár tulajdonosára, Hauschkát ez már nem kötötte meg. Amíg Steiner pozitívan nyilatkozott a dohányzásról, addig a Hauschka kifejezetten tiltotta.
48. Az alkoholt mindketten elutasították, mint súlyos mérget. Minden alkoholtartalmú ital egy ellen-Ént épít fel az emberben, ami szembefordul a személyiséggel. Fogyasztásakor az emberben az alkohol gondolkodik, érez és érzékel. Tulajdonképpen az ember Én-tevékenységét rabolja el, és ezáltal az ember az alkohol rabjává lesz. Dr. Gottfried Hertzka szintén ellenez mindenféle alkoholos italt, kivéve a bort. Az antropozófia viszont úgy véli, hogy a bor az emberiség fejlődésében Krisztussal betöltötte hivatását. A kánai menyegzőn Krisztus a vizet borrá változtatva a múltra utalt, utolsó vacsoráján pedig a bort változtatta saját vérévé, ezzel lezárta a bor időszakát. G. K. Chesterton viszont e két esetben éppen a bor igazolását látta: ha Krisztus a vizet borrá, a bort pedig saját vérévé változtatta, akkor véleménye szerint a bor nem lehet rossz dolog.
Vitaminok
Vitaminok
49. Hauschka szerint a vitaminok élet-, és képzőerők. Az összes vitamin a négy alapvitaminra (A, B, C, D) vezethetők vissza. Az A vitamin kémiai anyagra támaszkodó hőlény, a C vitamin kémiai anyagra támaszkodó fénylény, a B vitamin kémiai anyagként megjelenő rendezőerő, a D vitamin pedig kémiai anyagként megjelenő alakítóerő. Összefoglalva: a vitaminok nélkülözhetetlen életfejlesztő és képzőerők.
Főzés
50. Az antropozófia az egyoldalú nyerskoszt ellen van, akárcsak Hildegárd, aki a zöldségek párolását ajánlja a mérgek kioldása végett. Hauschka oldó hőről beszél, kozmikus érésről, a Nap melegéről, mely érleli a magot, gyümölcsöt. Ezt az érési folyamatot visszük tovább a főzésben. A nyerskoszt megerőltető a szervezetnek, emésztése leköti azokat a belső erőket, amik a szellemet szolgálnák. Az elkészített étel az, ami tápláló.
Tartósítás
51. A hűtés rontja a minőséget, a mélyhűtés pedig teljes mértékben tönkreteszi a táplálékot. Szintén ellenjavallt a hőkezelés, kétszersült, tejpor, tojáspor és a konzervek. Megfelelő tartósítási mód a savanyítás, szárítás, és a sóban, olajban, valamint cukorszirupban való eltevés.
52. A mai tartósítási módszerek lényege a mikroorganizmusok, penészgombák, baktériumok elpusztítása. Hauschka szerint ezek nem okok, hanem következmények, mégpedig a bomláséi. Ugyanígy az életösszefüggés zavaraira vezeti vissza a fertőző betegségeket is, ahol a baktériumokat és vírusokat nem a betegség okainak, hanem az életzavar következményeinek tartja, melyek a kedvező táptalajon tudnak megjelenni. Erre a nézetre vezethető vissza a védőoltások elutasítása is. Hauschka szerint amint az egészség megőrzésénél, úgy a táplálékok tartósításánál is a világritmusba való betagozódás a megoldás, amit a jövő feladataként jelölt meg.
A kenyér
A kenyér
53. Hauschka impozáns módon felvázolta a kenyér készítésének fejlődését, összekötve az emberi individualizmus fejlődésével. A mai kenyérgyárak termékei egyre inkább salakanyaggá válnak. A régi receptekhez való visszatérés azonban fejlődéselméleti koncepciójának mondana ellent, ezért egy új kenyérkészítési módot dolgozott ki. Kovász helyett mézet és sót használ, alapos gyúrás mellett. Állítása szerint az eljárás csak abban az esetben jár sikerrel, ha napkeltekor kelesztünk, frissen őrölt lisztet használunk búza, rozs, árpa, zab keverékéből (négy magvas kenyér), és az alapanyagok biodinamikus gazdálkodásból származnak.
Biodinamikus mezőgazdálkodás
54. Az antropozófia agrárszemléletében is az az alapvetés, hogy az élő nemcsak anyagi táplálékkal él, hanem szellemi erőkkel is kapcsolatban van. A biodinamikus gazdálkodás ezért tekintettel van a dél és az éjfél kozmikus káoszára, a napszakok képző-, és összehúzó erőire. Hildegárd hasonló megállapításaiban mindig természettudományos választ ad. Például a lombos fákat jobb holdfogyáskor kivágni, mert akkor kevesebb benne a nedv, ezért a farontó férgek kevésbé fogják megtámadni. A szőlőmetszést is holdfogyáskor végezzük, mert holdtöltekor túl sok tápnedv és folyadék szivárog el belőle. A Holdnak a nedvekre gyakorolt hatásával magyarázza a Hold növekedésekor szedett gyógynövények, zöldségek, és gyümölcsök nagyobb gyógyhatását és táperejét, állítása szerint az ilyenkor levágott állat is nagyobb tápértékű. Ellenben, ha az eltarthatóság a szempont, akkor mindezeket holdfogyáskor kell végezni, mert akkor tovább elállnak.
55. A biodinamikus gazdálkodásról a következő linkeken olvashat ismertetőt: első, második, harmadik rész. Itt úgymond az alapokkal ismerkedhetünk meg. A második rész bírálóan beszél azokról, akik "egy számukra megmagyarázhatatlan forrásból származó bölcsesség"-et figyelmen kívül hagynak és inkább a tudomány által igazolt módszereket alkalmazzák. A hitre való felszólításról van szó, méghozzá a hitnek egy egészen sajátos értelmezéséről, ami ellentétes a katolikus hitértelmezéssel, inkább a protestáns elképzeléshez hasonlít. A szerző egyébként többször említi a biodinamikus bort, bár a bor fogyasztását az antropozófia elutasítja. Következetlensége nem egyedi. Dr. med. Grethe Hauschka "Gyakorlati diétás tanácsok egészségeseknek és betegeknek" című írásában az antropozófia által határozottan elutasított ételeket is ajánl. (Lásd Rudolf Hauschka "Táplálkozástan" című kötetének függelékét.)
Záró gondolatok
56. Hauschka alapvetése az, hogy az anyagvilág törvényei és az élővilág törvényei nem azonosak. Szerinte az anyagmegmaradás elvét az élő eltörölte, az anyagátalakulást láthatóan teremtésként értelmezi, misztikus folyamatnak tartja. Véleménye szerint az élő teremtette az anyagot, és kozmikus erők által teremti ma is. Azonban már Tamás megállapította, hogy "a teremtés nem elegyedik a természet működésével, hanem a természeti működés előzetesen feltételezi a teremtést." (Summa Theologiae, 1. rész, 45. kérdés, 8. szakasz.) Hauschka úgy tűnik nem tesz filozófiai különbséget a létrejövés és a másmilyenné válás között, ami arra utal, hogy szerinte minden ami van egyetlen valami. (Vö. Arisztotelész: A létrejövés és a pusztulás, 1. könyv. Lásd még a Fizika és a Metafizika kapcsolódó részeit.)
57. Hauschka számára a világlényiség és az anyag két pólus, közöttük a lét számtalan változata található. Ezzel szemben "azt kell mondanunk, hogy nem a test áll legtávolabb Istentől, hiszen a benne lévő forma által részesedik valamennyire az isteni létből. Istentől a legtávolabb a materia prima van, ami semmiképpen sem aktív, mivel kizárólag potentiában van."(Tamás: Summa Theologiae, 1. rész, 115. kérdés. 1. szakasz.)
58. Hauschka szerint a növény a középpont a világorganizmus ritmikus süllyedésében az anyagba és emelkedése a világlétbe. Ha egy anyagot ritmikusan hígítunk (potencírozás), akkor bár kémiailag megegyezik a megszokott módon hígítottéval, biológiailag másképpen fog hatni. A ritmikus hígítással ugyanis a természetet utánozzuk, és felemeljük az anyagot a világlényiség irányába. Ez a homeopátiás szerek készítésének a módja. Véleményem szerint itt átlépett a hit területére, aminek figyelmen kívül hagyása indokolatlan következtetésekhez vezet.
58. Hauschka szerint a növény a középpont a világorganizmus ritmikus süllyedésében az anyagba és emelkedése a világlétbe. Ha egy anyagot ritmikusan hígítunk (potencírozás), akkor bár kémiailag megegyezik a megszokott módon hígítottéval, biológiailag másképpen fog hatni. A ritmikus hígítással ugyanis a természetet utánozzuk, és felemeljük az anyagot a világlényiség irányába. Ez a homeopátiás szerek készítésének a módja. Véleményem szerint itt átlépett a hit területére, aminek figyelmen kívül hagyása indokolatlan következtetésekhez vezet.
59. Hauschka meglátása tehát az, hogy az anyag a kozmikus folyamatok rögzült létformája, a szellem egyfajta besűrűsödése. Tamás említi, hogy Avicebron "Fontis vitae" című könyvében "azt igyekezett bizonyítani, hogy egy test sem tevékenykedik, hanem az összes látszólagosan testi tevékenységek egy bizonyos szellemi erő működései, ami minden testet áthat. Így például szerinte nem a tűz, hanem a tüzet átható szellemi erő melegít. Úgy tűnik, hogy ez a nézet Platón véleményéből ered", amiből Avicebron azt a következtetést vonta le, hogy "csak a szellemi, anyagtalan forma képes tevékenységével létesítő okként hatni másra. Ám ez az érv nem azt bizonyítja, hogy a testi forma nem tevékeny, hanem azt, hogy nem egyetemes létesítő ok." (Summa Theologiae, 1. rész, 115. kérdés. 1. szakasz.) Hauschka láthatóan nem tesz különbséget az egyetemes létesítő okok és az egyedi létrehozott okozatok között. Tamás a továbbiakban kifejti, hogy a világ elemeiben magszerű eszmék vannak, "ahol mint egyetemes okokban kezdetben egyszerre lettek teremtve." Azonban a lényekben is léteznek magszerű eszmék "amik az egyetemes okokból az idők folyamán létrejönnek, például ebben a növényben és ebben az állatban." Ám a növények és az állatok által létrehozott magokban is vannak magszerű eszmék. "Maguk a magszerű eszmék oksági eszmék is, amint a mag is egyfajta ok." (Summa Theologiae, 1. rész, 115. kérdés, 2. szakasz.) (Vö.: Szent Ágoston: "Amint az anyák terhesek magzataikkal, ugyanúgy a világ is terhes a keletkező lények okaival." Augustinus, De Trin. III. 9. fej.)
60. Aquinói Szent Tamás számára a hit és a tudomány egyetemes összhangja azt jelenti, hogy a tudós szabadon kutathat és kísérletezhet, de nem tarthat igényt tévedhetetlenségre, az Egyház pedig foglalkozzon a természetfeletti dolgokkal, de ne próbálja megváltoztatni az igazságot (G. K. Chesterton). Hit és tudomány, kiegészítik és megvilágítják egymást, párhuzamosan futó egyenesek, amelyek a végtelenben találkoznak.
60. Aquinói Szent Tamás számára a hit és a tudomány egyetemes összhangja azt jelenti, hogy a tudós szabadon kutathat és kísérletezhet, de nem tarthat igényt tévedhetetlenségre, az Egyház pedig foglalkozzon a természetfeletti dolgokkal, de ne próbálja megváltoztatni az igazságot (G. K. Chesterton). Hit és tudomány, kiegészítik és megvilágítják egymást, párhuzamosan futó egyenesek, amelyek a végtelenben találkoznak.
Felhasznált irodalom
Rudolf Hauschka: Táplálkozástan. Az emésztés fiziológiájának és a tápanyag mérhető és nem mérhető minőségének megértéséhez. Ita Wegman Alapítvány - Natura-Budapest Kft., 2007.
Rudolf Steiner: A táplálkozásról. Új Mani-fest Kiadó, 2007.
Rudolf Steiner: A lélek gyógyítása. Hermit Könyvkiadó, 2005.
Rudolf Steiner: Az egyes népszellemek missziója, Genius Kiadó, 1997.
Rudolf Steiner: Az orvosok és lelkipásztorok együttműködése. Genius Kiadó, 2010.
Rudolf Steiner - Ita Wegman: A gyógyító művészet kitágításának megalapozása. Natura-Budapest Kft., 2006.
Jáki Szaniszló: Isten és a kozmológusok. Ecclesia, 1992.
Jáki Szaniszló: Eszközadta üzenet. Értekezés az igazságról. Jel Könyvkiadó, 2002.
Hildegard von Bingen: Okok és gyógymódok. Kairosz Kiadó, 2004.
Arisztotelész: Metafizika. Lectum Kiadó, 2002.
Arisztotelész: Lélekfilozófiai írások. Akadémiai Kiadó, 2006.
Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae - Prima Pars. Gede Testvérek Bt., 2002.
Bányai János: Dogmatikai előadások vázlata. Szarvas, 1992.
Ajánlott irodalom
Rudolf Hauschka: Szubsztanciatan. A fizika, a kémia és az anyagok gyógyászati hatásainak megértéséhez. Ita Wegman Alapítvány, Natura-Budapest Kft., 2005.
Rudolf Steiner: Hogyan jutunk el a magasabb világok megismeréséhez. Jáspis Kiadó, 1995.
Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája. Édesvíz Kiadó, 1996.
Rudolf Steiner: A kereszténység mint misztikus tény és az ókor misztériumai. Genius Kiadó, 1994.
Rudolf Steiner: Makrokozmosz és mikrokozmosz. Genius Kiadó, 2003.
Rudolf Steiner: Munkás-előadások. 1-7 kötet. Új Mani-fest Kiadó, 2002-2010.
Rudolf Steiner: A gyógyítás művészetének elmélyítése. Genius Kiadó, 2011.
Rudolf Steiner: A mezőgazdálkodás gyarapodásának szellemtudományos alapjai: előadások a biodinamikus gazdálkodásról. Genius Kiadó, 1997.
Arisztotelész: A természet (Physica). L'Harmattan, 2010.
Arisztotelész: A létrejövés és a pusztulás. Miskolci Egyetem BTK Filozófiatörténet Tanszék - Lestár Kiadó, 2006.
Link
2013. augusztus 8.