Nagy Károly homoszexualitása

Bevezetés

1. A tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott, röviden Kerényi Imre buzilobbizása, és a homoszexualitás elleni harc Európa és a kereszténység nevében lett meghirdetve. Azonban, amint azt Vári György helyesen jegyzi meg, az emberi jogok az Isten képmására teremtett ember eszméjéből, tehát a zsidó-keresztény hagyományból erednek. Ezért amikor a miniszterelnöki ideológusok "amolyan doktriner liberális mániának állítják be az emberi jogok kérdését, olyankor épp Európa keresztény gyökereit igyekeznek elmetszeni. Pontosan azt teszik, amivel másokat vádolnak." (A nyilvános okoskodás dicsérete.)

2. A kereszténység tekintetében a Kerényinél autentikusabb Ferenc pápa egészen más hangot ütött meg a melegek irányába. Az alábbiakban ezen a vonalon haladva tovább Nagy Károly császárt (742-814), a mai értelemben vett Európa alapítóját egy új oldaláról kívánom bemutatni. Feltevésem szerint a keresztény Európa atyja valószínűsíthetően homoszexuális volt. Elöljáróban annyit, hogy Károly szeretett fürdőbe járni, hová időnként még testőrségének tagjait is meghívta (Einhard). Ez ugyan önmagában még nem jelent sokat (habár elég különös szokás volt ez akkoriban), ám az alábbiakban több dolgot fogunk egymás mellé helyezni, amik alátámasztják feltevésünket.

3. A középkori kereszténység nem sok ügyet vetett a homoszexualitásra. IX. Leó pápa "Ad splendidum nitentis" kezdetű levele 1054-ből egy ritka megnyilatkozás abban a korban a homoszexualitásról, amit szembeötlő módon egybemos a maszturbációval: "akik saját kezükkel vagy kölcsönösen egymás között hajtották ki a magot, vagy a combok között ontották ki", de ez nem vált szokásukká és nem csoportosan tették (kizárólag klerikusokról van szó), bűnbánat után maradhatnak az egyházi rendben. Akik viszont magukban, de hosszú ideig vagy másokkal akár rövid ideig, vagy "egymás hátára másztak rá", azok elvesztik  egyházi tisztségüket (DS 687-688). Nem lesznek kiközösítve, nem kárhoznak el, csupán a klerikusok sorából lesznek kizárva. Ne feledjük, a papság számára a heteroszexuális kapcsolat már akkor is tiltva volt, teljesen azonos büntetés terhe mellett. Most pedig térjünk rá témánk részletes tárgyalására.


Nagy Károly titkos bűne

4. Nagy Károly kapcsán ugyancsak Einhard jegyzi meg, hogy "... ragaszkodott is barátaihoz, és leggyengédebben szerette azokat, akik iránt ilyen köteléket ápolt." Einhard, aki egy elfogult leírást ad a császárról, bővebben nem fejti ki, mit jelentsen ez. Károlyt nem avatták szentté, ami érdekes abban a korban, amikor ez még nem volt a pápaság kizárólagos kiváltsága, sokkal inkább politikai tett, már pedig az egységes keresztény birodalom megalapítása nem kis politikai jelentőségű tett volt. Tudjuk, hogy Károlynak négy felesége és több szeretője is volt. Ha most a történeti mondák világához fordulunk, más is kirajzolódik.

5. A Császár-krónika szerint "Károly valaha elkövetett egy bűnt; senki fiának ezen a földön nem akarta meggyónni, és elhatározta, hogy majd így hal meg." A probléma azonban megoldódott, ugyanis a Legenda Aurea szerint egy angyal lehozott az égből egy levelet, ami a titkos bűnt tartalmazta és átadta azt Károly gyóntatójának. Mármost Petrarca (1304-1374) Aachenben járva az ottani papoktól hallott egy történetet, amit azok évszázadok óta szájról szájra adtak tovább, és amit azok színigaznak tartottak. Eszerint Nagy Károly annyira beleszeretett egy közrendű nőbe, hogy kizárólag szenvedélyének élt, mindent elhanyagolt, "még testi szükségleteivel sem törődött". Végül a nő súlyos betegségben elhunyt. Környezete azonban hiába remélte hogy elmúlik a császár szenvedélye, Károly egész nap a hulla mellett ült. Turpin érsek ekkor arra kezdet gyanakodni, hogy itt valami varázslat lehet a dologban, és talált is a nő nyelve alatt egy gyűrűt, és azt magához vette. A császár ezután azonnal elvitette a bűzlő tetemet, és eltemettette. Igen ám, de Károly vonzalma ettől kezdve az érsek felé fordult, "és akármerre ment is az érsek, a császár mindenhová követte." Turpin ezért a gyűrűt behajította egy város környéki tóba. Attól kezdve a császár annyira megszerette azt a helyet, hogy ki sem akart mozdulni Aachen városából. Székesegyházat építettet oda, és elrendelte, hogy minden utódját először itt kenjék fel és koronázzák meg. (Itt királlyá, Rómában császárrá.)

6. Eddig a történet, amit most elemezni fogunk. A gyűrű, mely itt központi tényezőként szerepel kör alakjával a végtelenre, az örökkévalóságra utal, zártsága pedig a kapcsolódásra, kötődésre, például egy másik emberhez. Rokona a bilincsnek. A víz a megtisztulás eszköze, az újjászületés eleme. De ki volt az érsek? Turpin, Reims érseke bensőséges viszonyban állt Károllyal, 14 évig kíséretének tagja, sőt "amikor elváltunk, kérésemre megígérte [Károly], hogy ha lehetséges, halálát hírül adja nekem. Ugyanezt saját halálomat illetően, én is megígértem" - legalábbis az, aki ezen a néven mutatkozik be. A valódi Turpin jóval Károly előtt hunyt el, márpedig a Legenda Aurea Turpinus érseke kinyilatkoztatás útján értesült Károly üdvözüléséről, mert több jót tett, mint rosszat. Rövidesen látjuk azonban, hogy egy másik történetben nem Turpin, hanem egy ifjú lovag szerepel Károly szerelmeként. Először azonban vizsgáljuk meg a Székesegyház szerepét történetünkben.


A farkas és a fenyőtoboz

7. Az aacheni dóm építésével egy szájhagyomány által fennmaradt történet szerint, nincs minden rendben. Elöljáróban jegyezzük meg, hogy a dóm-kapu két oldalán áll egy ércből öntött farkas és egy fenyőtoboz, valamint van a kapun egy repedés. A farkas római eredetű, Nagy Károly vitette Aachenbe, a fenyőtoboz karoling munka. (Napóleon idején mindkettőt Párizsba vitték, de 1815-ben visszakerültek a helyükre, ám a farkas közben elvesztette két mancsát.) Az elbeszélés szerint a dóm építése pénzhiány miatt abba maradt. A város vezetését ekkor felkereste az ördög és felajánlotta nekik az építkezéshez szükséges összeget azzal a feltétellel, ha a felszentelés napján a templomba elsőként belépőnek a lelke az övé lesz. Hosszú habozás után a városvezetés elfogadta az ajánlatot, így tehát "a pokol pénzéből fényesen felépült az Isten háza." Közben azonban a titkos egyezség kiszivárgott és senki sem akart elsőként belépni a templomba. A városvezetés ekkor az erdőből hozatott egy farkast, amit bekergettek a dómba. Az ördög azonnal lecsapott rá, de látva hogy rászedték, mérgében úgy becsapta az érckaput, hogy az megrepedt. A történet emlékére öntötték a két szobrot, a farkast és lelkét, mely állítólag fenyőtoboz alakú. Más variáció szerint egy bűnös asszony feláldozta magát a város javáért. A farkas őt ábrázolja, a másik szobor elkárhozott lelkét, ami eszerint nem fenyőtoboz, hanem articsóka.

8. Vizsgáljuk meg ezt a történetet is. A farkas a szexuális kicsapongás megtestesítője, a germán-skandináv mitológia szerint a ciklikus pusztulás-újjászületés szimbóluma, a kozmikus méretű pusztulás okozója. A kereszténységben a sátán egyik alakja. A latin Lupa szó egyaránt jelent nőstény farkast és prostituáltat. A toboz a halhatatlanság jelképe, a kapu pedig az átmeneté. A székesegyház tehát mintegy bűnben fogant, de áldozat útján megtisztult. Jöjjön most a másik történet (Volkssagen).


A császár és a kígyó

9. Károly amikor Zürichben lakott csináltatott egy oszlopot haranggal, lelógó kötéllel, hogy bárki jogorvoslatot kaphasson megszólaltatva a harangot, amikor ő ebédel. Egy alkalommal egy kígyó húzta meg a harangot, mert vitája volt egy varanggyal, amely tojásaira ült. A császár a két állat jogvitájában a kígyónak adott igazat, a varangyot tűzhalálra ítélte. Néhány nappal később a kígyó egy drágakövet hozott a császárnak, aki azt a feleségének ajándékozta. Ennek a kőnek megvolt az a titkos ereje, hogy a császárt szüntelenül a feleségéhez vonzotta, ezért az asszony, hogy Károly meg ne feledkezzen róla, a halálos ágyán a nyelve alá dugta. (Női optimizmus.) Károly 18 évig a hullát mindenhová magával vitette. Egyszer egy udvaronc, akinek a fülébe jutott a kő titkos ereje, átkutatta a hullát, és megtalálta a nyelve alatt a drágakövet, amit magához vett. A császár szerelme azonnal elfordult halott hitvesétől, és az udvaronc felé fordult, akit most már egy percre sem akarta maga mellől elengedni. Ezt azonban nem tűrte az udvaronc, ezért Köln felé utazva a követ behajította egy hévízbe. A császár vonzalma a lovag iránt elenyészett, ám ott ahol a kő lappangott, várost alapított Aachen néven, ez lett kedvenc tartózkodási helye.

10. Nézzük meg mit is ábrázol a történet. A kötél a felemelkedés, a kiszabadulás, az oszlop az életfa jelképe. A harang az isteni törvény kinyilatkoztatója, nő és férfi harmóniájának szimbóluma. A béka a nőiség, a termékeny újjászületés, a kígyó a férfiasság, az ördög jelképe, míg a tojás a kozmoszé. A tűz uralkodó, férfias princípium. Károly a Legenda Aurea szerint a babiloni királytól kapott ajándékok közül a kincseket megtartotta magának, míg "a bort és a nőket a vitézek kapták."


Befejezés

11. Meglátásom szerint Nagy Károly császár valószínűsíthetően homoszexuális beállítódású lehetett. Élete nagy részében heteroszexuális kapcsolatokat tartott fenn, amíg homoszexuális vonzalma világossá nem vált előtte (titkos bűne). Élete utolsó szakaszában valószínűleg üdvössége érdekében felhagyott a szexuális élettel. Mindezt a kor szemszögéből kell látnunk, az egységes keresztény birodalom létrehozójáról van szó.

12. Felvetésemet a fentiekben ha nem is bizonyítottam, de véleményem szerint meggyőzően illusztráltam. A kereszténység a protestantizmusig, legalábbis gyakorlatában nem tekintette elítélendőnek a homoszexualitást. Mintegy ötszáz éve a moralizáló kereszténység megjelenésével a helyzet gyökeresen megváltozott. Ma azonban újabb változás előtt állunk, amiről Kerényi Imre láthatóan még nem tud. "A szekularizáció a kereszténységből fakad" mondta XVI. Benedek pápa. A következő lépcső Ferenc pápa, akinek a melegek melletti kiállása zavart keltett az egyházban, a Vatikáni Rádió magyar adása, legalábbis első nekifutásra kicenzúrázta mondandójának a homoszexuálisokra vonatkozó részét, ami jelzi, az út hosszú lesz, minden bizonnyal visszalépésekkel. Ám Ferenc pápa szavaival véget ért az a lehetetlen helyzet, hogy a melegek tekintetében a katolikusok egy platformon legyenek a nácikkal. A pápa szavait más fénybe állítva elmondhatjuk: nem a keresztényekkel van probléma, hanem azokkal, akik a kereszténységet saját politikai és gazdasági hatalmuk érdekében ideológiaként kívánják felhasználni. Magyarországon ma a Fidesz-KDNP kormány éppen ezt teszi.




Felhasznált irodalom

Jacob és Wilhelm Grimm: Német mondák. Kalligram, 2009.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Helikon Kiadó, 1990.

Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András, Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, 1990.

Az Egyházi Tanítóhivatal Megnyilatkozásai. Örökmécs Alapítvány, 1997.



2014. június 26.