Herr Mannelig





Bevezetés

1. A töprengő északi ember, melynek élete szűk határok között egyhangúan telik, különösen tehetséges abban, hogy a részletekben lássa meg az egészet. Az északi népek eseménytelen élete passzív természetet fejlesztett ki, amitől a hangulat érzékeltetésének mestereivé váltak. A skandináv népek ősgermán öröksége a kifejlett individualizmus. A közösségi eszméket háttérbe szorítja a légy önmagad gondolata. A svéd jóléti állam gondoskodó közössége az egyén érdekét szolgálja. Az északi magány a kívülálló számára az unalom otthona, az ő számukra az állandóság biztonsága. Erőteljes individualizmusuk magányuk magyarázata. Ez a magány mentes minden romantikától, nem vár feloldásra; alapélményről van szó.

2. A magány, mint létélmény. Az északi ember tudja, hogy nincs valódi közösség, mindig egyedül vagyunk. Ez a szélsőséges individualizmus nem fogadja el a készen kapott gondolatokat és eszméket. Magányában maga alkot magának világot, ez életfeladata. A skandinávok a magánéletben keresik önmagukat, józanok és aprólékosak. Ennek a habitusnak, a svéd népi léleknek szülötte a Herr Mannelig című népballada. Szövege és dallama is a középkorból származik. A skandinávok az elsőkként már a 17. században összegyűjtötték középkori irodalmukat. A ballada tartalma a következő:

3. Egy lovagot megszólít egy troll lány, hogy vegye el feleségül. Ajándékokat ígér cserébe. A keresztény férfi azonban, mert ördögi lényről van szó, nemet mond. Ekkor derül ki, ha igent mond megtörhetett volna a lányon lévő átok. De már késő, a nem kimondatott.

4. A germán nyelveket vizsgálva látjuk, hogy a svéd az egyetlen amely hangtanilag szépen zengő költői nyelv. A svéd szöveg akkor is szép, akkor is jó hallgatni, ha egy szót sem értünk belőle. Mielőtt elemeznénk a művet, hallgassuk meg a Garmarna együttes előadásában, énekel Emma Härdelin.






Elemzés

5. A romantika a visszanézés, a népiség kultusza, a nemzeti érzés, a nacionalizmus szülője. Találóan jegyezte meg Georg Brandes, hogy a romantika reakció a felvilágosodás eszméi, a szabadság, a haladás és a józan ész ellen. A szélsőjobb a romantikus emberek tábora. Hitler egyszerű emberként ma ott állna valamely kutyasétáltató társaságban, mint vegetáriánus állatbarát. Ő volt az az ember, aki ha vendégségbe érkezett, a gyerekek már alig várták. Nemcsak szerette a gyerekeket, hanem értett is a nyelvükön (Winnifred Wagner). Íme egy ember másik oldala. A báránybőrbe bújtatott farkasé. Hogyan jön ez ide? Úgy, hogy a Herr Mannelig történet ennek éppen az ellentéte. A hegyitroll itt a farkasbőrbe bújt bárány. Szabadításra, megváltásra váró lény. Nézzük végig az értelmezési lehetőségeket.

6. Induljunk ki abból, hogy keresztény történettel állunk szemben. Az rögtön nyilvánvaló, hogy nem a Krisztus eseményről van szó, hiszen a megváltás itt elmarad. Nagyon kézenfekvő a Jézus megkísértése bibliai történet népi feldolgozása a skandináv kultúrában. Jézusnak a kísértő mindent felkínál, ha cserébe imádja őt, ám ő nemet mond. A Herr Manneligben azonban az derül ki, hogy a lovag rosszul döntött, tehát ezt a magyarázatot is el kell vetnünk. Sokkal inkább a keresztény és a pogány világ találkozásáról van szó, ahol a pogány szereplő megváltásra vár. A megváltás azonban embertől nem jöhet, még kevésbé lehet azt földi javakkal elérni. Ez tehát egy lehetséges értelmezés.

7. De talán sokkal inkább arról van szó, hogy a befelé fordult, eseménytelen élet, mely a skandináv történelmet és életet jellemzi, vágyik valami izgalomra. A Herr Mannelig történetét gyakran hasonlítják Andersen Hableány meséjéhez. Mindkét esetben az világlik ki, hogy nincs lehetőség az emberlétre a sellőnek, illetve a trollnak. Ez a protestáns eszme hatása, mely szerint az ember kiválasztott vagy nem kiválasztott. Ha nem, akkor tehet bármit, rajta semmi nem múlik, el fog kárhozni. Ez a megállapítás igaz lehet a Hableányra, ám a Herr Mannelig a katolikus időkben keletkezett. Mit is tanít tehát a vizsgált mű?

8. Értékelésem szerint a rossz problematikájával foglalkozik, azzal hogy miért van rossz a világban. A keresztény válasz: azért, hogy még nagyobb jó keletkezzen belőle. A jó ugyanis a rosszal szemben mutatkozik meg igazán, illetve a rossz nem más, mint a jó hiánya. A jó önmagában nem tud növekedni, a rossz megszüntetésével viszont igen. Döntésével ehhez az ember is hozzájárulhat. Ez azonban sok esetben nehéz döntés, nem ritkán rossz eredménnyel, amit a bezárkózás idézhet elő. Nyitottnak kell lennünk a más nézetűek irányába, tanítja eszerint a svéd ballada. Azonban ne álljunk meg itt.

9. Tovább lépve az egyébként legitim keresztény értelmezésen, tágítsuk ki univerzális szintre a narratívát. Fentebb beszéltünk a skandináv magányról, mint életlehetőségről. Herr Mannelig úgy tűnik társra talált, de a magány akkor teljesedik ki igazán, ha az ember társra talál. A kultúrák feletti örök érvényű férfi-nő kapcsolat történéseként értelmezve a balladát vessük egybe Andersen egy másik meséjével, a Hókirálynővel.

10. A Hókirálynő meséje is a férfi-nő kapcsolatról szól. A főszereplő Kay a szerelmes fiatalember tüneteit mutatja, szembe fordul családjával, majd elfelejti őket a választott nő kedvéért. A Hókirálynő az eszményi nőt testesíti meg: gyönyörű, okos és megközelíthetetlen. Kay társra talál, de a Hókirálynő palotájában a magány vár rá. Andersen biedermeier meséjében (egy izlandi monda feldolgozása) egy másik nő (Gerda) szenvedélye elszakítja a férfit társától. A romantika érzelgőssége győz a felvilágosodás racionalizmusa felett. Ezt a racionalizmust jelzi a Hókirálynő logikai feladványa. A Hókirálynő nincs otthon(!), amikor a férfit elszakítják tőle. Már gyermekként sem tetszett a befejezés, a visszakényszerítés erőszaka.

11. A Herr Mannelig az örök témát magas művészi fokon a maga tragikumában láttatja. Férfi és nő, ugyanazon faj kettős biológiai variációja egymásra van utalva. Azonosság és gyökeres különbözőség, vágyakozás és taszítás, a veled nem tudok, nélküled nem bírok története. A Herr Mannelig ballada azt is képes ábrázolni, hogy a természet rendjébe tartozó férfi számára a nőben van valami magasabb rendű, természetfeletti vonás, ami megfejthetetlen a számára. A nő titokzatos lény.





Befejezés

12. Következzen a ballada szövege magyarul, saját fordításomban. Az eredeti szövegben hegyitroll lány szerepel, amit én a boszorkány szóval helyettesítettem. A troll mai képzete a romantika korából származik. Középkori skandináv jelentésben a szó értelmezhető a kereszténységet elutasító, a pogánysághoz ragaszkodó személyként, boszorkányként is. A fordításban igyekeztem a mű hangulatát visszaadni.



Herr Mannelig

Kora reggel, mikor még a nap se kelt fel
Amikor a madarak sem énekelnek
Szép boszorkány megszólít egy férfi embert
Hamis szava behízelgő

Herr Mannelig, Herr Mannelig akarod-e hogy tiéd legyek
Velem együtt mást is kapsz majd
Annyit mondj csak igen vagy nem
Akarsz-e vagy sem

Adok néked tizenkét telivér lovat
Itt legelnek a rózsaligetben
Soha nem volt még nyereg rajtuk
Sem szájukban kantár

Herr Mannelig, Herr Mannelig akarod-e hogy tiéd legyek
Velem együtt mást is kapsz majd
Annyit mondj csak igen vagy nem
Akarsz-e vagy sem

Adok néked tizenkét malmot
Ott állnak Tillö és Ternö között
Kövei vörösrézből készültek
És ezüsttel vannak bevonva

Herr Mannelig, Herr Mannelig akarod-e hogy tiéd legyek
Velem együtt mást is kapsz majd
Annyit mondj csak igen vagy nem
Akarsz-e vagy sem

Adok néked egy arany kardot
Úgy cseng, akár tizenöt aranygyűrű
Ha majd ezzel mégy csatába
Bizonyos lesz győzedelmed

Herr Mannelig, Herr Mannelig akarod-e hogy tiéd legyek
Velem együtt mást is kapsz majd
Annyit mondj csak igen vagy nem
Akarsz-e vagy sem

Adok néked egy vadonat új inget
Legjobbat amit csak felvehetsz
Varratlan-egyben készült
Horgolt fehér selyemből

Herr Mannelig, Herr Mannelig akarod-e hogy tiéd legyek
Velem együtt mást is kapsz majd
Annyit mondj csak igen vagy nem
Akarsz-e vagy sem

Ajándékaid szívesen elfogadnám
Ha hívő keresztény volnál
Ám te egy gonosz boszorkány vagy
Lány alakjában maga a Sátán

Herr Mannelig, Herr Mannelig akarod-e hogy tiéd legyek
Velem együtt mást is kapsz majd
Annyit mondj csak igen vagy nem
Akarsz-e vagy sem

A boszorka az ajtón kirohanva
Sírva jajgatva kiáltozta
Ha te lovag igent mondtál volna
Szenvedéseim véget értek volna

Herr Mannelig, Herr Mannelig akarod-e hogy tiéd legyek
Velem együtt mást is kapsz majd
Annyit mondj csak igen vagy nem
Akarsz-e vagy sem









13. A ballada igen népszerű nemcsak skandináviában, hanem német földön,






a balti államokban, a nyugati






és a keleti szlávok körében, de szerte Európában sokfelé kedvelik.



A magyar felirat bekapcsolható:






2014. július 24.