Roger Waters életműve
Előszó
1. A The Wall című film örök aktualitást rejtő alkotás. Az alábbiakban az életmű egészét figyelembe véve kívánom elemezni a művet, így megvilágítva a hozzá vezető fejlődés útját és utóéletét.
Ifjú kor
2. George Roger Waters 1943. szeptember 6-án született Great Bookham-ben (Surrey), de Cambridge-ben nőtt fel. Édesapja Eric Fletcher Waters a 2. Világháborúban 1944-ben Anzionál életét vesztette. Ez az esemény döntő hatással lesz fia személyiségére, mi több életműve fő, inspiráló tényezőjének bizonyul. Roger Waters már 15 évesen a nukleáris fegyverkezés befagyasztásáért küzdő szervezet elnökségi tagja. Londonban a Műszaki Egyetemen építészetet tanult. 1965-ben az építészeti kar három hallgatója, köztük Waters rockegyüttest alapít. Rövidesen csatlakozik hozzájuk a dél-londoni Képzőművészeti Főiskoláról Syd Barrett (1946-2006), aki az együttesnek a Pink Floyd nevet adta, és művészeti vezetője lett.
Syd Barrett hatása
3. Barrett egy hírneves patológus ötödik gyermeke, aki 14 évesen elveszítette édesapját. A Pink Floyd 1965-1967 között gyakorlatilag az ő művészi elképzeléseit valósította meg, sőt az általa meghatározott irány távozása után is meghatározó maradt. Avantgárd szürrealista zenét írt. (A közkeletű pszichedelikus rock meghatározást nem tartom megfelelőnek.) Barrett gondosan ügyelt rá, hogy ne váljon a profithajhász zeneipar részévé. Semmilyen engedményre nem volt hajlandó a siker érdekében, sem zeneileg, sem a szöveg tekintetében. Elsősorban az Angliában közismert gondolkodó, Hilaire Belloc (1870-1953) eszmerendszere inspirálta művészetét.
4. A Pink Floyd első nagylemeze az ő munkája, mely a szürreális rock kiemelkedő alkotása. Jelentősen hatott rá Kenneth Grahame (1859-1932) The Wind in the Willows című regénye. A Matilda Mother című szám Hilaire Belloc, Cautionary Tales című regénye ihlette tündérmese, míg a The Gnome, Tolkien (1892-1973) Hobbit című regénye ihlette manó története. A Chapter 24 című számra a kínai Ji King (Változások könyve) volt hatással. A The Scarecrow témája a lét. Barrett az első rockzenész, aki nem a szerelemről írt, neki egészen más mondanivalói voltak.
5. Barretten a kábítószer fogyasztás hatására 1968-ban kitört a kataton skizofrénia. Ő maga úgy vélte, inkább festővé semmint zenésszé kellett volna válnia.
6. Waters világnézetére nemcsak kommunista, pacifista apja, hanem a filozófiai, társadalomkritikai katolicizmus eszméit (Belloc, Chesterton, Tolkien) magáénak valló Barrett is döntő hatással volt. E két ellentétes irányzat a pénzuralmat és a monopóliumot létrehozó liberális kapitalizmus és ipari társadalom kritikájában találkozik Waters gondolkodásában. E hatást nem is tagadja. Nemcsak az 1975-ös Pink Floyd album szólt Barrettről, de a The Wall főszereplőjének személyiségében is felfedezhető jelleme. (Az említett 1975-ös lemez készítésekor Barrett megjelent a stúdióban mentálisan leépült állapotban, kopaszon, a szemöldökét is leborotválva.)
Pink Floyd
7. A közvetlen Barrett utáni időszakban David Gilmour (1946), Richard Wright (1943-2008), és Nick Mason (1944) még egyenrangú szereplők, de már érződik Waters meghatározó szerepe. Lemezborítóik szürrealista művészi alkotások, melyeket a Storm Thorgerson (1944) vezette Hipgnosis művész csoport készítette.
8. 1970-ben Waters az avantgárd zeneszerzővel Ron Geesin-nel (1943) egy orvosi dokumentumfilmhez készít aláfestő zenét. Itt alkalmazta először azt a megoldást, hogy a zeneszámok között nincs szünet, hanem átvezető hangok, zörejek, akkordok, beszédfoszlányok teszik egységessé a zenefolyamot.
9. A Pink Floyd készít néhány számot Michelangelo Antonioni (1912-2007) Zabriskie Point című híres filmjéhez is, Barbet Schroeder (1941) More és La Vallee című filmjeinek pedig teljes egészében ők írják a zenéjét. Saját művészfilmet is készítenek, mely egy a Pompei romjai között az anfiteátrumban felvett koncert, közönség nélkül.
10. 1973-tól az addig is jelentős szerepet játszó Waters határozza meg az albumok mondanivalóját. Az addig előtérben álló zene (szöveg alig vagy egyáltalán nem volt) a mondanivaló szolgája lesz. Ettől kezdve a Pink Floyd lemezei (és majd Waters szóló lemezei is) az operákhoz hasonlóan egységes művek, szövegben és zenében egyaránt.
11. 1973-as albumuk egy üzletemberről szól, aki a történet végére azért őrül meg, mert rájön, hogy semmi értelme nem volt pénzhalmozással eltöltött életének. Filozófikus szövegű mű, az élet értelméről és a halálról, valamint a pénz uralmáról, mely minden rossz forrása.
12. 1975-ös lemezük Syd Barrettről szól. Visszatekintés a múltba, még egyszer utoljára a zenéjé a főszerep. Társadalomkritika is elhangzik, a zeneipar silány árucikké teszi a zenét, és így minden művészetet megöl. Bírálja az ipari civilizációt.
13. A következő három Pink Floyd album Waters szóló lemezének tekinthető, ahol a többiek csak statisztálnak.
1977-es lemezük Georges Orwell (1903-1950) Állatfarm című regényének feldolgozása. A lemezen a kutyák a gátlástalan üzletembereket testesítik meg, a disznók a korrupt politikusokat, a birkák pedig a népet, mely nem gondolkodik. Waterst nagyon foglalkoztatta az az ellentmondásos helyzet, hogy a műveiben kritizált dolgoknak ő maga is részese és haszonélvezője, tehát nem több, mint egy újabb tégla a falban.
A Mr. Floyd trilógia
14. Waters három album ötletével állt elő 1978-ban, ezek a The Wall, a The Final Cut, és a The Pros and Cons of Hitch Hiking. Egyszerre születtek, számtalan száll köti össze őket zeneileg, témában, és hangulatában egyaránt. Trilógiaként értelmezve őket mindhárom alkotásban a főszereplő Mr. Pink Floydként (Waters) azonosítható. A leginkább kidolgozott nagyszabású műben, a The Wallban Mr. Floyd személyiségfejlődését kísérhetjük nyomon. A The Final Cutban látszólag a The Wall tanára áll a középpontban, valójában a pszichoterápiás kezelésben részesülő Mr. Floyd, aki a háborúban elesett, soha nem látott apa hiányát próbálja feloldani. A The Pros and Cons of Hitch Hiking az idős kor határához közelítő Mr. Floyd mentális problémáival foglalkozik.
The Wall
15. 1979-ben jelent meg a The Wall című album, Waters fő műve. A mű, melyen érződik a punk szubkultúra társadalomkritikája is, sok önéletrajzi elemmel vegyített. A film (1982) az album továbbfejleszett, javított, és annak műfajához igazított változata.
16. A főszereplő Pink a híres rocksztár amerikai turnéján a szállodában végiggondolja életét. Apja meghalt a háborúban, anyja egyéniséget elnyomó féltésének nyomása alatt nőtt fel. Az iskolarendszer egyforma embereket kíván előállítani, az önálló gondolkodás felszámolása a cél, de ezzel a diktatúrának teremti meg az alapját. A társadalom kitaszítja magából az egyéniséget, a tömegszemlélet uralkodik. Az emberek falakat építenek maguk köré védekezésül a világ ellen, ezzel végképp meggátolva egymás megértését. A fogyasztói társadalom falakat emel és elszigetel, az élet értelmévé a fogyasztás vált, hódít a konformizmus. A média mondja meg mi a trend, és mindenki eszerint él és gondolkodik, aki nem az deviánsnak számít. Az élet célja az élvezet, ami szolgáltatások, termékek, és életmódok fogyasztását jelenti. Az emberből termelő-szolgáltató-fogyasztó gép lett. Mindenki csak egy újabb tégla a falban, a minden egyéniséget elnyomó társadalom falában. Pink házassága is tönkre ment, nem tudták áttörni az őket elválasztó falakat. Beteg társadalomban sérült emberek nőnek fel, akik képtelenek a harmonikus emberi kapcsolatokra. A koncerten diktátornak képzeli magát, aki rendbe teszi az országot. Úgy érzi ez az ami értelmet adhat az életének, de rájön ez nem megoldás, hanem őrület. Az utcai tüntetések mögött mindig egy vezér áll, aki beszédeivel folyamatos agymosást végez hívei fejében. Neki önálló gondolkodásra képtelen tömegre van szüksége, mely eszköz a kezében. A vezér az, aki falat emel a "mi" és a "mások" közé. A gyűlöletre és a kisebbrendűségi érzésre épít, a fal részeként védettnek, valakinek érzi magát a tömegember. A legnagyobb büntetésnek a falból való kitaszítottságot tartja, mert így úgy érzi védtelenül áll a világban. Hogy ne az irányított tömegember határozza meg a társadalmat, és az ember egyéniség legyen, és ne egy tégla a falban, ahhoz az önálló gondolkodás megtanulására van szükség. Akkor majd leomlik a fal, és az emberek megérthetik egymást. A munka soha nem ér végett, mert minden nemzedék újraépíti a falat.
17. A filmben múlt és jelen, képzelet és valóság állandóan keverednek egymással. Szürrealista képi megoldások jellemzik, több helyen animáció alkalmazásával, melyek Salvador Dali (1904-1989) hatásáról árulkodnak.
10. 1973-tól az addig is jelentős szerepet játszó Waters határozza meg az albumok mondanivalóját. Az addig előtérben álló zene (szöveg alig vagy egyáltalán nem volt) a mondanivaló szolgája lesz. Ettől kezdve a Pink Floyd lemezei (és majd Waters szóló lemezei is) az operákhoz hasonlóan egységes művek, szövegben és zenében egyaránt.
11. 1973-as albumuk egy üzletemberről szól, aki a történet végére azért őrül meg, mert rájön, hogy semmi értelme nem volt pénzhalmozással eltöltött életének. Filozófikus szövegű mű, az élet értelméről és a halálról, valamint a pénz uralmáról, mely minden rossz forrása.
12. 1975-ös lemezük Syd Barrettről szól. Visszatekintés a múltba, még egyszer utoljára a zenéjé a főszerep. Társadalomkritika is elhangzik, a zeneipar silány árucikké teszi a zenét, és így minden művészetet megöl. Bírálja az ipari civilizációt.
13. A következő három Pink Floyd album Waters szóló lemezének tekinthető, ahol a többiek csak statisztálnak.
1977-es lemezük Georges Orwell (1903-1950) Állatfarm című regényének feldolgozása. A lemezen a kutyák a gátlástalan üzletembereket testesítik meg, a disznók a korrupt politikusokat, a birkák pedig a népet, mely nem gondolkodik. Waterst nagyon foglalkoztatta az az ellentmondásos helyzet, hogy a műveiben kritizált dolgoknak ő maga is részese és haszonélvezője, tehát nem több, mint egy újabb tégla a falban.
A Mr. Floyd trilógia
14. Waters három album ötletével állt elő 1978-ban, ezek a The Wall, a The Final Cut, és a The Pros and Cons of Hitch Hiking. Egyszerre születtek, számtalan száll köti össze őket zeneileg, témában, és hangulatában egyaránt. Trilógiaként értelmezve őket mindhárom alkotásban a főszereplő Mr. Pink Floydként (Waters) azonosítható. A leginkább kidolgozott nagyszabású műben, a The Wallban Mr. Floyd személyiségfejlődését kísérhetjük nyomon. A The Final Cutban látszólag a The Wall tanára áll a középpontban, valójában a pszichoterápiás kezelésben részesülő Mr. Floyd, aki a háborúban elesett, soha nem látott apa hiányát próbálja feloldani. A The Pros and Cons of Hitch Hiking az idős kor határához közelítő Mr. Floyd mentális problémáival foglalkozik.
The Wall
15. 1979-ben jelent meg a The Wall című album, Waters fő műve. A mű, melyen érződik a punk szubkultúra társadalomkritikája is, sok önéletrajzi elemmel vegyített. A film (1982) az album továbbfejleszett, javított, és annak műfajához igazított változata.
16. A főszereplő Pink a híres rocksztár amerikai turnéján a szállodában végiggondolja életét. Apja meghalt a háborúban, anyja egyéniséget elnyomó féltésének nyomása alatt nőtt fel. Az iskolarendszer egyforma embereket kíván előállítani, az önálló gondolkodás felszámolása a cél, de ezzel a diktatúrának teremti meg az alapját. A társadalom kitaszítja magából az egyéniséget, a tömegszemlélet uralkodik. Az emberek falakat építenek maguk köré védekezésül a világ ellen, ezzel végképp meggátolva egymás megértését. A fogyasztói társadalom falakat emel és elszigetel, az élet értelmévé a fogyasztás vált, hódít a konformizmus. A média mondja meg mi a trend, és mindenki eszerint él és gondolkodik, aki nem az deviánsnak számít. Az élet célja az élvezet, ami szolgáltatások, termékek, és életmódok fogyasztását jelenti. Az emberből termelő-szolgáltató-fogyasztó gép lett. Mindenki csak egy újabb tégla a falban, a minden egyéniséget elnyomó társadalom falában. Pink házassága is tönkre ment, nem tudták áttörni az őket elválasztó falakat. Beteg társadalomban sérült emberek nőnek fel, akik képtelenek a harmonikus emberi kapcsolatokra. A koncerten diktátornak képzeli magát, aki rendbe teszi az országot. Úgy érzi ez az ami értelmet adhat az életének, de rájön ez nem megoldás, hanem őrület. Az utcai tüntetések mögött mindig egy vezér áll, aki beszédeivel folyamatos agymosást végez hívei fejében. Neki önálló gondolkodásra képtelen tömegre van szüksége, mely eszköz a kezében. A vezér az, aki falat emel a "mi" és a "mások" közé. A gyűlöletre és a kisebbrendűségi érzésre épít, a fal részeként védettnek, valakinek érzi magát a tömegember. A legnagyobb büntetésnek a falból való kitaszítottságot tartja, mert így úgy érzi védtelenül áll a világban. Hogy ne az irányított tömegember határozza meg a társadalmat, és az ember egyéniség legyen, és ne egy tégla a falban, ahhoz az önálló gondolkodás megtanulására van szükség. Akkor majd leomlik a fal, és az emberek megérthetik egymást. A munka soha nem ér végett, mert minden nemzedék újraépíti a falat.
17. A filmben múlt és jelen, képzelet és valóság állandóan keverednek egymással. Szürrealista képi megoldások jellemzik, több helyen animáció alkalmazásával, melyek Salvador Dali (1904-1989) hatásáról árulkodnak.
A film nőképéről itt olvasható elemzésem:
18. 1983-as albumuk már teljes egészében Waters szólólemezének tekinthető. A boritóra rá is van írva: "Rekviem a háború utáni álomért. Írta: Roger Waters. Előadja a Pink Floyd." Közreműködött a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Waters apja emlékére ajánlotta.
19. Szürrealista filmrészletek is keszültek a műből. Egy idős tanárról szól, aki harcolt a 2. Világháborúban, ahol lelki sérüléseket szerzett. Egyetlen fia katonaként harcol az akkor zajló Falklandi háborúban. A tanár otthon nézi a tévét, ahonnan értesül a világ eseményeiről, melyek emlékeivel, aggódó gondolataival keveredve jelennek meg tudatában. A háborút átélt apa egyenes adásban látja azt a háborút, melyben a fia is részt vesz. Rendszerességgel visszatérő kép a pszichoterápiás kezelésben részesülő Mr. Floyd. Amit látunk, az az ő elbeszélése. A háborúban elesett apa életkorába érve felmerül benne, hogy a fiát is elveszítheti. Az egész mű kitűnően érzékelteti egy háború nyomasztó hangulatát, számol egy atomháború lehetőségével. Elítél minden háborút, bírálja -név szerint is megemlítve- kora vezető politikusait.
The Pros and Cons of Hitch Hiking
20. Waters 1984-ben szólóalbummal jelentkezett, mely egy középkorú férfi éjszakai álmáról szól, hajnali 4.30-tól 5.11-ig. Témái között szerepel a kapuzárási pánik és a házasságtörés is. Hirtelen úgy érzi rémálomból ébred, majd rá jön ezt is csak álmodja. Hangulata, zenei megoldásai jelzik az előző két albummal való összetartozását, és a trilógia lezárását. Már a The Final Cut film sem lett teljesen kidolgozva, ebből a munkából pedig egyáltalán nem készült film, amit csak sajnálhatunk.
Szakadás
21. Ekkorra teljesen megromlott a hangokból és zörejekből komponált zenét üzenethordozónak tekintő Waters kapcsolata a többiekkel, akik kommersz irányba fordultak a szétválás (1985) után. 1987-ben és 1994-ben adtak ki új lemezt, melyek három szám kivételével csupán utánérzések, a múlt értékeinek aprópénzre váltása.
Egyedül
22. 1986-ban egy atomháborút felvázoló animációs film zenéjének nagyrészét ő írja.
23. 1987-ben megjelent albuma a Margaret Thatcher által letört Wales-i bányász sztrájk idején játszódik. Az egyik állását elvesztő bányász öccse a tolókocsis néma Billy a fejében hallja a rádióhullámokat. Egy telefon ezt érzékeli és számítógépre kapcsolva kommunikálni tud a világ bármely rádióadójával. (Ez tulajdonképpen az internet egyfajta előképe.) Véletlenül behatol egy katonai antenna adásába és becsapja a világot egy nukleáris háború gondolatával, melyben a fővárosokra mért csapás megakadályozza a megtorló erő bevetését. A halál gondolatát nem zárhatjuk ki életünkből, a tömegmédia a félelmet és a versengést terjeszti el az emberek között. Fontos az emberiség összetartozásának tudata és a család szeretete.
24. 1990-ben Berlinben a leomlott berlini fal helyén a rocktörténet legnagyobb szabású koncertje zajlott, Waters előadta "A Fal" című művét. Az egészet Waters finanszírozta, és a profitból egy alapítvány induló tőkéjét hozta létre, mely a 2. Világháború áldozatainak emlékével és a túlélők megsegítésével foglalkozik.
25. 1992-ben megjelent új albuma társadalomkritikai mű. Ihletője Neil Postman (1931-2003) könyve "Amusing Ourselves To Death" egy kritikai tanulmánykötet a televízióról és kultúrájáról. Waters műve a televízió és a tömegmédia romboló, hatásáról szól. Az emberek érzéketlenné és korruptakká váltak.
26. 2004-ben kislemezt jelentetett meg az iraki háború elleni szöveggel. Az elnökválasztáskor felszólítja az elektorokat, hogy ne szavazzanak Bushra.
27. 2005-ben háromfelvonásos, közel 2 órás, komolyzenei operát jelentet meg a francia forradalomról. Itt sem a zenén, hanem a szövegen és a színpadi előadáson van a hangsúly.
28. Ugyanebben az évben "A Fal" film főszereplője Bob Geldof közvetítése által kibékült Waters a Pink Floydal, és egy jótékonysági koncerten 4 számot közösen adtak elő.
29. 2006-2007: Waters világkörüli turnéja, melyen szerepelt egy rózsaszín disznó, rajta feliratok Waters a világnak szóló üzeneteivel, főleg Bush (1946) elnök és az iraki háború ellen, a szegénység felszámolása, a vallási béke és a diszkrimináció mentesség érdekében.
30. Waters a Millenium Promise nonprofit szervezet egyik szóvivője, mely a malária és a szegénység ellen harcol.
Összegzés
31. Waters legfőbb művészi jellemzője a szürrealizmus és az intellektualizmus. Zenéjére az értékteremtés igénye, és a kísérletezés jellemző. Jelentős a látvány szerepe, színpadi produkció és a filmművészet által. A 70-es évek közepétől egyre inkább a szöveg kerül előtérbe, a zene feladata ennek hangsúlyozása lesz. Az albumok szövegei egységes egészet alkotnak, egy meghatározott téma kifejtései, melyek mély társadalomkritikai gondolatokat tartalmaznak. A zenészt fokozatosan háttérbe szorítja a gondolkodó, majd később a művészt a társadalompolitikai aktivista. Roger Waters 66 éves, az életmű még nem zárult le.
Utószó - Kiegészítés
32. Roger Waters - The Wall színpadi koncertváltozatával 2010-től kezdődően világturnét tartott, amiből 2015-ben film készült művészi eszközökkel megfogalmazott dokumentum betétekkel kiegészítve. Műve ma talán még aktuálisabb, mint 30 évvel ezelőtt.
33. 2017-ben új albummal jelentkezett, amelyben a világ aktuális problémáit történelmi távlatokba helyezve feszegeti. Donald Trump mint tünetjelenség, migráció, elnyomás, nélkülözés, pacifizmus, mindez markánsan baloldali antikapitalista nézőpontból, szürreális keretbe helyezve, a szabadság, egyenlőség, testvériség alapállásából megvilágítva. Zeneileg és szövegében is összegzi mindazt, ami hamisítatlanul és eredetien watersi. A lemezbemutató koncertturné színpadi megfogalmazásban a beiktatott Pink Floyd számokkal és a kivetítők képi üzeneteivel az ellenállásra szólítanak fel. Nem életműlezárás, hanem egy új világ kezdetére való felszólítás.
34. Következő munkájában (The Lockdown Sessions, 2022) hat Pink Floyd számot dolgozott fel, zenéjüket átírta, és az együttes egyik legismertebb dalát a képi megjelenítés által teljesen új kontextusba helyezte.
35. Legújabb munkájával (DSOTM REDUX, 2023) megkoronázta egész életművét. Ez a Pink Floyd The Dark Side Of The Moon 1973-ban megjelent albumának újragondolása. Nem mellékes, hogy az eredeti szöveget is Waters írta a zene nagy részével együtt. Az 50 éves évforduló alkalmából megtartva a régi szöveget, azt kiegészítve, a zenét átírva egy komplentatív anyagot hozott létre. Az albumot nem a régi helyett, hanem a mellé rakva kell értelmezni. Egy irodalmi igénnyel megfogalmazott bölcseleti szöveget hallunk, hozzá illő zenei aláfestéssel. Amíg az eredeti zene stadionokba való, addig ez kisterembe illő szemináriumi előadás. Méltó befejezése az életműnek.
1. The Piper at the Gates of Dawn (1967). Syd Barrett művészi iránya érvényesül.
2. A Saucerful of Secrets (1968). A Syd Barrett kiválása utáni útkeresés dokumentuma. A "Set the Controls for the Heart of the Sun" című szám szövege Tang-dinasztia korabeli kínai versek sorainak átirata.
3. More (1969). Barbet Schroeder rendező felkérésére írt filmzene.
4. Ummagumma (1969). Dupla album. Zeneileg legérdekesebb alkotásuk.
5. Atom Heart Mother (1970). Társszerző Ron Geesin.
6. Music from "The Body" (1970). Waters szólólemeze. Egy orvosi dokumentumfilm zenéje. Társszerző Ron Geesin.
7. Relics (1971). Rendhagyó válogatás lemez, egy korszak lezárása.
8. Meddle (1971). Zeneileg az első lépés egy populárisabb irányba.
9. Live at Pompeii (1972). Film közönség nélküli koncertjükről Pompej romjai között.
10. Obscured By Clouds (1972). Barbet Schroeder, La Valle című filmjének zenéje.
11. The Dark Side of the Moon (1973). Filozofikus társadalomkritikai mű.
12. Wish You Were Here (1975). Syd Barrett sorsa inspirálta társadalomkritikai mű.
13. Animals (1977). Orwell regénye inspirálta társadalomkritikai mű.
14. The Wall (1979). Dupla album. Önéletrajzi elemekkel átszőtt társadalomkritikai mű.
15. The Wall film (1982). Szürrealista társadalomkritikai művészfilm. Roger Waters főműve. Írta és a forgatókönyvet készítette: Roger Waters. Animáció: Gerald Scarfe (1936). Főszereplő: Bob Geldof (1951). Rendező: Alan Parker (1944).
16. The Final Cut (1983). Háborúellenes szürrealista álom. Az utolsó Pink Floyd lemez, melyen Waters közreműködött.
17. The Pros and Cons of Hitch Hiking (1984). Waters szólólemeze. Egy szürrealista tudatfolyam elbeszélése.
18. When the Wind Blows (1986). Egy atomháborút felvázoló animációs film zenéje. A 15 számból 10-et Waters írt.
19. Radio K.A.O.S. (1987). Társadalomkritikai és háborúellenes mű.
20. The Wall Live in Berlin (1990). A Fal előadása a berlini falnál. Koncertfilm.
21. Amused to Death (1992). Televízió és médiaellenes társadalomkritikai mű.
22. Ca Ira (2005). Komolyzene. Opera a francia forradalomról három felvonásban. A cím egy korabeli francia forradalmi dalból lett kölcsönözve.
23. Roger Waters The Wall (2014) Dokumentum jellegű művészi koncertfilm.
24. Is This the Life We Really Want? (2017). Az egész emberiséget átfogó társadalomkritikai mű, felszólítás az ellenállásra.
25. The Dark Side Of The Moon Redux (2023). A Pink Floyd 1973-as albumának komplentatív bölcseleti újragondolása.
Felhasznált irodalom
Felhasznált irodalom
Nick Mason: Inside out. Rock Hard, 2005.
Glenn Povey: Echoes. Cartaphilus, 2008.
Megjegyzés
Készült: 2009. májusában. - Többször frissítve.