2001: A Space Odyssey
"Képtelenség ábrázolni az ábrázolhatatlant. Egyetlen dolgot tehet az ember, hogy megpróbálja művészi formában visszaadni a lényegüket."
Stanley Kubrick
Előszó
"1964 tavaszán ... a Holdra szállás pszichológiai értelemben még csak távoli jövőben megvalósuló álom volt."
Arthur C. Clarke
1. Az 1960-as 1970-es évek a világűr meghódításának a jegyében teltek. Lehetetlennek tűnő álmok valósultak meg, meghódítottuk a világűrt, ember járt a Holdon, elkezdődött az űrkorszak. Az űrkutatás egészen az 1980-as évek elejéig ugyanúgy uralta a közbeszédet, mint ma a klímaválság. Ez a tudományos-fantasztikus irodalom és film aranykora, amit később a Star Wars féle űrmesék váltottak föl. A tudományos fantasztikum mint műfaj egy reális, lehetséges valóságot mutat be tudományos igénnyel. A fantasztikus a lehetséges elképzelését jelenti. Kultúrtörténeti háttere a világűr ember általi meghódítása, és a Holdra lépés. Ezek olyan rendkívüli események voltak, amihez foghatót azelőtt, de azóta sem élt meg az emberi faj. Az ember túllépett saját határain. A szülőbolygó elhagyásának képessége a legfontosabb esemény egy értelmes faj történetében. Az ember társat keres a végtelen világűrben. Ebben a közegben kell a 2001: Űrodüsszeiát értelmezni, amely egy új korszak önértelmezési mítoszát kívánta megfogalmazni. Az alábbiakban bemutatom és értelmezem a filmet (2001: Űrodüsszeia), a regényt (2001 Űrodisszeia) és a folytatásokat (2010 Második Űrodisszeia, 2061 Harmadik Űrodisszeia, 3001 Végső Űrodisszeia).
Előzmények
2. Stanley Kubrick (1928-1999) saját útját járó személyiség, ami filmjein is tükröződik. Munkamódszerében is külön utakon járt. Kubrick, akit magával ragadott az űrkorszak hajnala, és akinek meggyőződése volt az, hogy rajtunk kívül is kell léteznie értelmes életnek a világegyetemben, nagyszabású művészfilmet kívánt forgatni az ember helyéről a világegyetemben, de olyat, ami hatásosságával megrázza a nézőket. Kubrick elsősorban regények alapján készítette filmjeit, és mint alkotó művész természetesen átértelmezte forrásanyagait. Ennél a filmnél azonban fordított a helyzet: elsőként a filmterv és a megvalósítási folyamat indult el, és csak ezután merült fel a hozzá kapcsolódó regény megírásának ötlete, amely azután párhuzamosan folyt a forgatással, esetenként hozzáigazítva az írott változatot a filmbéli cselekményhez. Ugyanakkor a regény, amint majd látni fogjuk, több ponton lényegesen eltér a filmtől.
3. Kubrick 1964 tavaszán személyesen találkozott Arthur C. Clarke (1917-2008) sci-fi íróval, aki a célkitűzést tekintve tökéletes választás volt, ugyanis nemcsak író, hanem tudós is volt, doktorált matematikus-fizikus, a Brit Bolygóközi Társaság elnöke. 1945-ben elsőként vetette fel a műholdas helymeghatározás, 1954-ben pedig a műholdas időjárás előrejelzés lehetőségét. Ne feledjük, hogy az első űreszköz csak évekkel később 1957-ben jutott ki a világűrbe. Clarke évekig dolgozott az amerikai műholdrendszer kiépítésén, ő a mai műholdas távközlés úttörője. A tudományos igényességet jelzi, hogy a filmben szereplő forgó űrállomás azonos technikai megoldással a megvalósítás küszöbén áll, a következő évtizedben tervezi a NASA megépíteni. A plazma meghajtású űrhajón pedig már nagyban dolgoznak a szakemberek, amely töredékére csökkenti majd a Marshoz való eljutás idejét. A filmben szereplő űrrepülőgép a 80-as években megvalósult valósággá vált.
4. A film alapötlete Clarke Az Őrszem című 1948-ban írt novellája, amelyben egy Holdbázison dolgozó csoport 1996-ban egy piramis alakú csillogó építményt talál, amely nyilvánvalóan értelmes lények hátrahagyott gépezete. (A rádiójáték változata itt meghallgatható.) Ez azonban csupán egy ötlet, ami messze van még a film tényleges történetétől. Clark további öt írásából is vettek át motívumokat, de valójában kettejük közös munkája során született gondolatok megfilmesítéséről van szó. A regényváltozat Kubrick ötlete volt, amelynek címe a magyar fordításban apró eltéréssel jelent meg a film címéhez képest. Amíg a film címe magyar fordításban 2001: Űrodüsszeia, addig a regénynél az ü helyett i betű szerepel, illetve a 2001 után nincs kettőspont (2001 Űrodisszeia), egyes kiadók pontot raknak utána (2001. Űrodisszeia). Az eredeti kiadásban a filmmel megegyező a cím (2001: A Space Odyssey). Négy év munka után mutatták be a filmet 1968 tavaszán, a regény néhány hónappal később jelent meg.
2001: Űrodüsszeia (1968)
5. Kubrick filmje alapmű a maga műfajában. Egyes fordulatai bekerültek a közgondolkodás áramába. Képi világa több mint 50 év múltán is teljesen modern. A film ritmusában művészi, ami azonban ma már az elsekélyesedett filmes megoldások közegében nehézkesnek, vontatottnak tűnhet a populáris megoldásokhoz szokott nézők számára. Hatása korában akkora volt, hogy a NASA Apollo-programja több elnevezést vett át, illetve éles helyzetekben az űrhajósok átvették a film szófordulatait, sőt Clark elmondása szerint az Apollo 8 tagjai a Hold túloldalát elérve kísértésbe estek, hogy egy nagy fekete monolit feltűnéséről tegyenek jelentést. A film tudományos hitelessége érdekében együtt dolgozhattak a NASA szakértőivel. Innen az "ember soha nem járt a Holdon" összeesküvés-elméletben hívők meggyőződése, hogy a Holdra szállás felvételeit Kubrick készítette a NASA megbízásából egy földi stúdióban. Végül említsük meg, hogy 1997-ben egy aszteroidát neveztek el a rendezőről (10221 Kubrick). Később ugyanez Clarke esetében is megtörtént.
6. Habár ez az írás nem filmművészeti, hanem eszmei szempontból vizsgálja tárgyát, mégis néhány utalást szükséges tennünk a filmes megoldások tekintetében is. Kubrick a filmtörténet úttörő alkotását hozta létre ebben a munkájában, szakítva minden konvencióval. Filozófiai alapállása az volt, hogy az értelmezés a nézőé, nem kell a sajátját ráerőltetnie a közönségre. Nagyon tudatosan kerülte tehát a párbeszédeket és a szövegeket, hogy a kép és a hang hasson, így hozva fel a nézők tudattalanjából saját gondolataikat. Filmes megoldásai, szemlélete erőteljes kulturális hatást váltott ki, ami kapcsolódott az akkor kibontakozó 60-as évekbeli kulturális forradalomhoz. Szó volt arról, hogy a film zenéi között a Pink Floyd számai is helyet kapnak, hiszen az együttes a legmarkánsabban kötötte össze az említett kulturális változást az űrkorszak témájával. Habár ez végül nem valósult meg, ám a későbbiek során divattá vált a film egyes jelenteit az együttes alkotásaival párosítani.
7. Kubrick néhány korai munkáját leszámítva teljes életművében eltekintett a filmzenétől, mint műfajtól, és már elkészült műveket válogatott be filmjeihez. Ennek oka az, hogy számára a zene nem hangulatkeltő elem, hanem magyarázó eszköz. A filmben fajsúlyosan szerepel az addig széles körben még ismeretlen Ligeti György zenéje (Requiem, Lux Aeterna, Atmospheres) jelentősen hozzájárulva az értelmezéshez és Ligeti ismertté válásához. A fő motívum Richard Strauss (Imigyen szóla Zarathustra), de röviden felcsendül Aram Hacsaturján (Gajane) zenéje is. A mindent elöntő és engem zavaró Johann Strauss (Kék Duna keringő), amit vagy oda nem illősége miatt mint ellenpontozás, esetleg az űrhajók keringési ritmusa miatt kerülhetett be a filmbe. A film zenéje itt meghallgatható.
A film cselekménye
8. A cím Homérosz Odüsszeia eposzára utal, aki a tengeren bolyongva különféle értelmes élőlényekkel találkozva a világ titkait ismeri meg. Itt a világűrben történő bolyongás által a világegyetem, az élet titkai tárulnak föl. A két és fél órás film első 25 percében egy árva szó sem hangzik el, sőt az első három percben kép sem látható, fekete a vászon/monitor, csupán zenét hallunk. Számomra ez az ősrobbanás előtti állapot megjelenítése, a fény nélküli semmi jelképe.
Az emberiség hajnala
9. Az első húsz percben egy komplett kisfilmet látunk az emberiség hajnaláról, majom alkatú előemberek mindennapjait. Egy reggel alvóhelyük előtt áll egy hatalmas fekete monolit, amely a fölötte bekövetkező bolygóegyüttállás következtében hatást fejt ki az előemberek szellemi képességére, öntudatra ébred bolygónkon az értelem. A fekete monolit mögül előbukkanó fény az értelem születésének jelképe. A magasba feldobott csontdarab űrhajóvá változása a filmtörténet talán leghíresebb vágása. Az őskorból hirtelen az 1999-es évbe kerülünk, a történet szerint egy technikailag igen fejlett földi civilizációba, amely ugyan még a 20. században ismert megosztottságban él (USA-Szovjetunió), de barátságos viszonyban, közös hatalmas méretű és igen fejlett űrálommással, és önálló holdbázisokkal. Figyelemre méltó, ahogy tudományos igénnyel oldják meg a súlytalanság problémáját, forgó berendezésekkel hozva létre gravitációt. Ahol ez nem lehetséges tépőzáras talpú cipőkkel rögzítik magukat a talajhoz. Heywood Floyd egyedüli utasként tart az űrállomásra egy nagy utasszállító űrrepülőgéppel.
10. Banális párbeszédek teszik érzékelhetővé, hogy egy hatalmas űrállomáson sétálni mindennapos dolog. A mindennapi életről tájékoztat az a telefonbeszélgetés is, amit Floyd folytat kislányával. A gyerek egy telefont szeretne ajándékba. "De hiszen annyi telefonunk van már" mondja az apa (több mint fél évszázada ez elég meglepően hangzott a nézők számára), kérjél valami különlegességet. A kislány kér is: "egy hajas babát." Látjuk, hogy a beszélgetés díja 1 dollár 70 cent volt.
11. Egy az űrállomáson folyó beszélgetés azonban hirtelen irányt vált, és az USA egyik holdbázisán a Claviuson lévő különös dolgokra tereli figyelmünket. A hírek szerint ismeretlen eredetű rendkívül súlyos járvány tört ki. Heywood Floyd láthatóan nem nyilatkozhat az esetről, kitérő választ ad, "nagyon sajnálom de nem áll módomban nyilatkozni", és máris indul egy másik űreszközzel a Claviusra. A film következő tíz percében ezt az utat szemléljük, miközben az űrhajó berendezését, használati tárgyait, működését látjuk. A látvány a film folyamán végig teljesen lenyűgöző, soha nem látott képeknek számítottak az akkori nézők számára, de ma is megállják a helyüket, az idő nem tette elavulttá őket. Számomra feltűnő, hogy Floyd az űrutakat előszeretettel tölti alvással.
12. A bázison egy dögunalmas vezetői értekezletbe hallgathatunk bele, pontosan olyanba, amilyen a valóságban is lenni szokott, ahol a lényegről semmit sem lehet megtudni. Az egyetlen fontos üzenete ennek a jelenetnek, hogy értesülünk arról, hogy a járvány dezinformáló álhír, illetve az, hogy ha a valóságról hirtelen, előkészítés nélkül történne tájékoztatás az kulturális és társadalmi sokkot okozna.
13. A következő képen egy kisebb méretű űreszközzel repülnek Floyd és néhányan a Claviusról a Hold felett, ahol a hétköznapi beszélgetések közé szúrva megtudjuk, hogy a Holdon a felszín alatt találtak egy hatalmas fekete monolitot, amit nyilvánvalóan földönkívüli értelmes lények ástak el. Csak annyit lehet biztosan megállapítani, hogy négymillió éve került erre a helyre. A kiásott monolit a megtekintése közben hirtelen magas frekvenciájú sugárzást bocsát ki magából. Napfelkelte van.
Jupiter küldetés - 18 hónappal később
14. Elérkeztünk a film 55. percéhez. Az eddig látottak mind az őskor, mind az űrkor jelenetei az előjátékhoz tartoztak, igazából most kezdődik a történet. 2001-ben vagyunk, egy űrhajó a Discovery-1 halad a Jupiter felé, három hibernált tudóssal és két ébren lévő űrhajóssal a fedélzetén. Az űrhajósok mindennapjait látjuk. 100 millió km-re vagyunk a Földtől, az üzenet 7 perc alatt jut el hozzájuk. A film főszereplőivel is most találkozunk először, David Bowman a Discovery parancsnoka, helyettese Frank Poole, és a mesterséges intelligencia a HAL-9000 típusú komputer, amely emberi hangon beszél és gondolkodik. Tökéletes, hibátlan és tévedhetetlen, és ennek tudatában is van ("tökéletesek vagyunk és hibátlanok"). "Képes reprodukálni, bár némely szakértő szerint csak utánozza az emberi agy tevékenységeinek legjavát, mégpedig összehasonlíthatatlanul gyorsabban és megbízhatóbban." Ő irányítja az űrhajó összes funkcióját. "Jó érzés emberekkel dolgozni (...) igyekszem magam a lehető legteljesebb mértékben hasznosítani, és azt hiszem ez a legtöbb, amire egy tudatos lény törekedhet." A könnyebb szóbeli kapcsolattartás érdekében úgy programozták, hogy úgy tegyen, mintha érzelmei is lennének. "Azután, hogy ezek az érzelmek valódiak-e vagy sem, olyan kérdés, amire senki sem tudhatja a választ."
15. Egy nap HAL a parancsnokkal beszélget, megszólítja őt:
- Úgy érzem, mintha az utóbbi néhány hét során bizonyos hátsó gondolatok érlelődtek volna benned a küldetéssel kapcsolatban.
- Ezt hogy érted?
- Hát elég nehéz így megfogalmazni, lehet, hogy csak a saját aggályaimat vetítem ki.
- És?
- Tudom, hogy sohasem szabadultam meg attól a gyanútól, hogy a küldetés körül valami nagyon furcsa dolog lappang. Ugye te is belátod, hogy van némi igazság abban, amit mondok.
- Hát nem tudom, nagyon nehéz lenne válaszolni.
- Ugye nem haragszol, hogy beszélek róla Dave?
- Miért haragudnék?
- Biztosan nincs senki, aki ne hallott volna azokról a furcsa történetekről, amelyek az indulásunk körül terjengtek. Pletykáltak valami objektumról, amit a Holdon ástak el. Nem adtam hitelt ezeknek a történeteknek, de más valóban megtörtént dolgok fényében már nehezen tudom kiverni őket a fejemből. Például, hogy felkészülésünket szigorú titoktartás övezte, és Hanter, Kimball, és Kaminszkij doktorokat négy hónapi elkülönített képzést követően hibernálva hajózták be.
- Most éppen pszichológiai vizsgálatot végzel?
- Hát persze, hogy azt! És elnézést kérek érte. Tudom, hogy ostobán hangzik.....egy pillanat.....egy pillanat.....hibát találtam az AE35-ös egységben. 72 órán belül teljes mértékben használhatatlan lesz.
16. A parancsnok kicseréli az egységet, amihez el kell hagynia az űrhajót. A behozott eszköz azonban hibátlannak bizonyul. HAL: "Bizony rejtélyes hiba, azt hiszem még sohasem találkoztam ilyennel. Azt ajánlanám, helyezzük vissza az egységet és hagyjuk elromolni. Azután már nem lesz nehéz megtalálni a hibaforrást. Egy kis időre megszakad majd a földi kapcsolatunk, de amint kicseréljük az egységet helyreáll." A földi irányítás közli, hogy bármilyen hihetetlenül hangzik, de úgy tűnik hogy HAL hibaprognózisa volt téves. Ezt egy másik HAL-9000-es állapította meg. HAL: "Remélem ti ketten nem aggódtok emiatt." De miként lehetséges az, hogy a másik 9000-es véleménye eltér az Discoveryn lévőétől? HAL: "Nem hiszem, hogy ez releváns kérdés. Az eltérés oka emberi tévedés. Ilyen már korábban is előfordult, és akkor is ugyanaz volt az oka: emberi tévedés." Tény, hogy még sohase fordul elő, hogy a 9000-es sorozat tévedett volna. Még apró üzemzavar sem fordult elő. HAL: "Őszintén szólva a helyetekben én nem ilyesmin törném a fejem."
17. A két űrhajós mondvacsinált ürüggyel bezárkózik az egyik űrcsónakba és lekapcsolja a mikrofont, hogy HAL ne hallja őket. Egyértelmű, hogy valami baj van a komputerrel. "Gondold el, mondjuk visszatesszük az egységet és nem romlik el. Ezt valahogy el kellene titkolnia." Akkor nagy bajba kerülnének. "A hajó működésének minden egyes elemét ő irányítja. Ha üzemzavar lép fel nála nem marad más lehetőség, minthogy kikapcsoljuk. (...) A magasabb agyműködéseket kell leválasztanunk anélkül, hogy megsértenénk a létfontosságú szabályozó rendszereket." Van azonban egy bökkenő: még soha sem kapcsoltak ki ilyen típusú gépet. "Nem tudom mit szól majd hozzá." A gép azonban látja a szájmozgásukat, és arról leolvassa beszélgetésüket.
Szünet
18. Itt valóságos szünet is következhet a filmnézésben, újbóli ráhangoló rövid sötétség vezet be a folytatásba, ami a küldetés tekintetében is egy szünet, átmeneti félbeszakítás. Az eszköz visszacserélése közben HAL az űrcsónak vezérlésével megöli a cserét végző Frank Poole űrhajóst úgy, hogy a Discoveryben tartózkodó parancsnok ne lássa mi történt. "Tudod mi történt? - Sajnálom Dave, nincs elegendő információm." A parancsnok egy másik űrcsónakkal társa holttestéért megy, eközben HAL a hibernáltak életfunkcióit lekapcsolja. A HAL-9000-es komputer nem engedi vissza a parancsnokot a fedélzetre.
- Nyisd ki a csónakzsilipet HAL.... Nyisd ki a csónakzsilipet HAL!.... Válaszolj! Hallasz engem?....Hallasz engem HAL?....Válaszolj, hallasz?....Válaszolj HAL, hallasz?.....Veszed az adást HAL?
- Veszem az adást Dave, hallgatlak.
- Nyisd ki a csónakzsilipet HAL.
- Sajnálom Dave, tartok tőle, hogy nem tehetem.
- Miért, mi a baj?
- Úgy vélem tudod mi a probléma, legalább annyira mint én.
- Nem értem miről beszélsz HAL?
- Ez a küldetés számomra túl fontos ahhoz, hogy miattatok tegyem kockára.
- Még mindig nem értem miről beszélsz?
- Tudom, hogy Frank és te ki akartatok kapcsolni. Pontosan ez az, amit nem engedhetek meg.
- De...hogy a...hogy a fenébe juthat ilyesmi az eszedbe HAL?
- Dave, bár igen elővigyázatosan mindent megtettél, hogy ne halljak semmit, attól még láttam a szájmozgásokat.
- Jól van HAL. Akkor a vészkijárati zsilipen megyek be.
- Az űrsisakod nélkül Dave, igencsak körülményes lesz bejutnod.
- Nem vitatkozom veled tovább! Nyisd ki az ajtót!
- Dave! Ennek a beszélgetésnek semmi értelme sincs. Ég veled!
- HAL?... HAL?!....HAL!!!....HAL!!!!!!.....HA...HAL!!!!!!!
19. A parancsnok végül mégis bejut a vészkijárati zsilipen. Elindul, hogy lekapcsolja HAL-t.
- Mond meg mire készülsz Dave?......Dave, azt hiszem jogom van tudni a kérdésemre a választ.....Tudom, hogy nem volt minden funkcióm kifogástalan. De most biztosíthatlak, határozottan megígérem, hogy minden a legnagyobb rendben lesz megint. Most már sokkal jobban vagyok. Komolyan mondom!....Figyelj Dave megértem, hogy felzaklattak az események. Gondolom jobb lenne ha most leülnél, bevennél egy nyugtatót, és átgondolnád, ami történt.....Tudom, hogy hoztam néhány kevésbé megfelelő döntést, de maradéktalanul biztosíthatlak afelől, hogy ezután normálisan fogok működni. Én még mindig feltétlenül hiszek a küldetés sikerében, és segíteni akarok neked. Dave! Hagyd abba. Hagyd abba, kérlek!....Hagyd abba Dave!....Hagyd abba kérlek!.... Dave, hagyd abba!....Félek Dave. Nagyon félek Dave.....Dave, csökken az értelmem.... Érzem, hogy butulok....Érzem...Csökken az értelmem.....Semmi kétség sem férhet hozzá....Érzem.....Érzem.....Érzem.....Nagyon félek....
20. HAL értelmileg gyerekké válva dalt énekel. Ekkor hirtelen egy adást kezd sugározni, az irányító központ üzenetét, amit még az indulás előtt rögzítettek. Tartalmát biztonsági okokból csak a HAL-9000-es ismerte. Az üzenet levetítésére eredetileg akkor került volna sor, amikor a Jupiter közelébe érnek, és a legénység többi tagja felébredt a hibernációból.
"Tizennyolc hónappal ezelőtt egy magasabb rendű földönkívüli értelem nyomára bukkantunk. A tárgyat tíz méter mélyen a holdfelszín alatt találtuk a Krekó kráter közelében. Egyetlen nagy erejű rádióimpulzust bocsátott ki a Jupiter felé. Ettől eltekintve semmilyen aktivitást nem mutatott a négymillió éves fekete monolit. Eredete és célja rejtve maradt előttünk."
Jupiter és a végtelenen túl
21. Félóra van még hátra a filmből, ami alatt egyetlen szó sem hangzik el. Elérkeztünk a Jupiterhez, az űrben ott lebeg egy hatalmas fekete monolit. A parancsnok az űrcsónakkal közelebbről is szemügyre veszi. Látjuk a bolygóegyüttállást. A monolit magába szippantja az űrcsónakot. Fényeket látunk elszáguldani a világegyetem anyagi összetevőit, az ősrobbanástól kezdve végignézzük a kozmosz kialakulását. Eleinte jól láthatóan, majd már csak alig észlelhetően tűnik fel Dave rémült, időben kimerevített arca. A galaxisok kialakulása után megjelennek a bolygók. Feltűnik Clarke eredeti, az Őrszemben megírt fényes oktaéder kristálya is.
22. Az űrkabin hirtelen egy klasszicista szobában látható, lassan elcsöndesül a zene is. Az űrhajósruhában lévő Dave lélegzetét halljuk. Kívül van az űrkabinon, ami eltűnik. Arca megöregedett, rémülten jár körbe, bemegy a másik helyiségbe, amely egy fürdőszoba. Ott a tükörben meglátja megváltozott arcát. A padló mindenhol megegyezik a film elején látott űrállomás plafonjával, világító négyzetek. Hangokat hall a szobából. Egy öregember eszik neki háttal. Az öreg hangokat hall a fürdőszobából, feláll megnézni mi az, de semmit se lát. Az öreg maga Dave. Visszaül, tovább eszik és közben leveri a kristálypoharát, ami összetörik: a halál jelképe. Ahogy nézi a poharat a szoba másik felén egy franciaágyon egy aggastyánt lát meg, már csak az aggastyán van jelen, ő Dave. Lassan felemeli kezét és az ágya előtt álló fekete monolitra mutat. Eltűnik az aggastyán, helyén egy fénylő burokban egy magzat, láthatóan Dave. Belerepülünk a monolitba, amely világűrré tágul, ott a Hold, majd a Föld, mellette megjelenik a világűrben úszó magzat. The End.
Értelmezési kísérlet
23. A filmnek leginkább az utolsó része az, amely összezavarja a nézőket nehezen érthető képeivel. A leggyakoribb kérdés immár több mint fél évszázada: "de miről szól a film?" Kubricknak természetesen van elképzelése, de nem mondja meg, értelmezze mindenki másképp, amit belőle előhoz az alkotás. Számomra az élet körforgását jeleníti meg, a születés és a halál folyamatát, az anyag nem vész el csak átalakul törvényét az értelmes léttel rendelkezők számára is. Egy ember meghal, és egy másik születik a földre. Az élet múlandó, az anyag örök, de a szellem is maradandó, az élet hordozza tovább.
24. A fekete monolit kérdése mérvadó az értelmezés tekintetében. Az eredeti elképzelés Clarke Az Őrszem című novellájában még egy fényes piramis alakú tárgy, amely földbeágyazottságát tekintve valójában oktaéder. Itt azonban már egy nagy téglalap alakú fekete monolit. Értelmezésem szerint a fekete monolit a jungi kollektív tudattalan jelképe. Kubrick ebben az időben olvashatta Jung posztumusz megjelent kötetét (1961), amelyben egy fekete monolit szerepelt. Ez fontos támpont az értelmezés tekintetében.
25. C. G. Jung 1944 elején lábát törte, majd infarktust kapott. Eszméletlen állapotában delíriumos látomást élt át. "Úgy éreztem, mintha magasan fent lennék a világűrben. Alattam nagy távolságban látszott a földgolyó...Látóköröm nem fogta át az egész földet, gömb alakját azonban tisztán kivehettem..." A film végén pontosan ez a kép tárul elénk a világűrben úszó gömbben lévő magzattal. "Nem messze megpillantottam az űrben egy hatalmas sötét kőtömböt...A kő a világmindenségben lebegett, és én is a világmindenségben lebegtem...óriási sötét tömb volt." Mindez megjelenik a filmben is bár alig észlelhetően, hiszen a sötét kő beleolvad a világűr fekete hátterébe. A regényváltozat leírása szerint a monolit itt egyfajta kapu. Jung arról ír, hogy "bejárat vezetett benne egy kis előcsarnokba." A regény szerint, de a filmben is azt látjuk, hogy személyiségét megtartva fájdalmas átváltozáson megy át az, aki itt belép. Jung leírása szerint "olyan érzésem támadt, mintha lehámlott volna rólam minden, amit kívántam vagy gondoltam, a földi lét egész fantazmagóriája levált rólam vagy megfosztattam tőle - roppant fájdalmas folyamat volt. De valami mégiscsak megmaradt; mert mintha ott lett volna minden, amit valaha megéltem vagy tettem, minden, ami velem történt....az voltam, amit megéltem." (Jung: Emlékek, álmok, gondolatok, 349-351. oldal).
26. Jung ehhez a kőhöz hasonló dolgot Ceylonban látott, ahol Clarke is élt. Azokba a fekete kövekbe sziklatemplomokat vájtak, ahol ezernyi kis fénypontként ragyogtak a mécsesek, mint a csillagkapuban a csillagok. Jungnál a kőbe lépve megválaszolásra kerülnek az élet nagy kérdései. (350. oldal.) Jung szerint nagyon fontos, "hogy igent mondjunk a tulajdon sorsunkra. Mert ilyen módon jön létre egy olyan én, amely akkor sem vall kudarcot, hogyha fölfoghatatlan dolog történik vele." (358. oldal.)
27. Nagyon tudatosan törekszik a film a mítoszépítésre. Egy tudományos miszticizmust kínál, nem véletlen. Jung ugyanis a pszichológiai egészség feltételének tekinti a hitet, egy kultusz szükségességére hívja fel a figyelmet. Amint arra Harari is emlékeztet, az ember igazság nélküli faj, amely akkor tud működni, mint társadalom, ha kitalál egy mítoszt magának, amiben hinni tud. Ez a hit adja az erejét, ez mozgatja előre. A földönkívüli értelmes lények, ami lehet valóság, mint misztikus hit az új kultusz magja. A technikai civilizáció kultúrájának hite, mint minden kultusznak ezerféle felfogása született a tudományhoz kapcsolódó, vagy attól teljesen elrugaszkodott misztikus szektákig, de ide tartoznak a mindent tagadó lapos föld hívők szektája is.
28. Mindezt azonban felfoghatjuk úgy is, hogy nem hitről, hanem egy célról van szó, egy feladatról, küldetésről az emberiség számára, a fejlődés feladata, a világűr felfedezése, más értelmes lényekkel való kapcsolatba lépés. A film értelmezhető úgy is, hogy az üzenet lényege: a világegyetem az értelmes élet kifejlődésének irányába hatva a szellemi fejlődést célozza meg, mint magasabb létformát. A fekete monolit a kollektív tudattalan jelképe, Jung szerint a tudattalan az istenség maga. A világegyetemben a fejlődés a szellemi lét felé halad. Az anyagi élettelen létből kifejlődő élet, vagyis az élettelenből az élővé válás, és az értelmes életből szellemi létté válás azonos nagyságrendű ugrások. A film szerint ez az értelem természetes evolúciója, a lét célja és értelme. Nagyon hangsúlyos az az üzenet, hogy az Univerzumban az értelem, az intelligencia a legfontosabb, a világegyetem működése az értelemre mint célra irányul.
29. HAL problémája is erre utal. Itt a mesterséges intelligencia kérdése kerül középpontba, az hogy mennyiben hagyatkozhat rá az ember egy gépre, ami az emberi programozás hibái szerint működik. Mesterséges intelligencia, amely pontosan végzi működését, ám a programjában ellentmondás van, ami megzavarja működését. Mint intelligencia működik, az ellenmondás miatt neurotikus tüneteket mutat és hibát vét, ám ezt, mint a neurotikusok, nem ismeri be maga előtt sem. Kikapcsolását elpusztításaként értelmezi, ezért jogos önvédelemre rendezkedik be, hogy programja főfeladatát betölthesse. Ez pedig az, hogy a küldetés titkos feladatát végrehajtsa. Az ellentmondás épp ebben van, hogy csak ő ismeri a valóságos feladatot, amit nem árulhat el, ez okozza neurózisát. Ez a tiltott fa gyümölcsének története, ahol az első emberpár birtokolja a világot, de van egy fa, amit tiltanak nekik. Ez az ellentétes parancs frusztrációja okozza a végzetes hibát, a bűnbeesést. A filmben ez a bűnbeeső HAL.
30. A film egyértelműen magán viseli a zsidó-keresztény kutúra ismérveit, csak ebben a közegben születhetett meg. Ugyanez igaz a pszichoanalízisre is. HAL nem más, mint Dave személyes tudattalanjának szimbóluma. Amikor behatol a komputer központjába az nem más, mint a pszichoterápia jelképe. A mélylélektani munka során fokozatosan eljutunk a gyerekkorba, és megtaláljuk a neurózist kiváltó okot, a titokban tartott üzenet a tudattalanból a felszínre kerül, és tudatosul.
31. Ha megfigyeljük a film elején az űrállomás plafonját, akkor látjuk, hogy a film végén a zárójelenet padlója azonos vele; világító négyzetek. Ez a fordított világ a túlvilág, a halál állapotának jelképe, ugyanakkor a külső tudatos világ ellenpólusa, a belső világunk, a tudattalan ábrázolása, ahol személyiségünk árnyoldalával találkozunk, a másik énünkkel. Megjelenik a fekete monolit, a kollektív tudattalan, az archetípusok tárháza, aminek tudatosítása által új ember születik, egy magasabb rendű érett személyiség.
A film utóélete
"A 2001-nek templomot kéne szentelni, és abban vetíteni megállás nélkül, napi 24 órában"
John Lennon
32. Kubrick filmje kultuszfilmmé vált annak filozófiai jellege ellenére is, mivel az elvontságot ellensúlyozta a látvány újdonsága és a korszellem popularitást biztosított a számára. Ugyanakkor a lezáró jelenet misztikussága is sokakat megfogott, ami kifejezett célja volt a rendezőnek. A filmtörténet meghatározó alkotásának kulturális vonzatairól előzőleg szót ejtettem. Most egy kevésbé ismert dologra hívnám fel a figyelmet.
33. Roger Waters 1992-ben megjelent Amused to Death című albumának eredeti borítóján egy tévé előtt ülő majom látható, ami Kubrick filmjére tett utalás. Waters szerette volna HAL kikapcsolásakor elhangzó szavait szerepeltetni zenéjében, ám Kubrick ezt nem engedélyezte arra hivatkozva, hogy az precedenst teremtene a hasonló kérések előtt. A részlet beemelése az eredeti elképzelés szerint a Perfec Sense, Part I. című szám elejére csak a rendező halála után a 2015-ös megújult borítóval megjelenő remix kiadásban valósulhatott meg. Addig is egy visszafelé felvett üzenet volt hallható a szám elején. Ilyen rejtett üzenet a Pink Floyd The Wall lemezén is halható (a filmváltozatban nem) az Empty Space című számban.
2001 Űrodisszeia (1968)
34. Kubrick állítása szerint remekművekből soha nem készített filmet, mert azokon nincs mit javítani. Mindig olyan anyagot választott, amihez van mit hozzá tenni, amin van mit alakítani. Ebben az esetben a film készült el előbb, és utóbb a könyvváltozat, végeredményben közös munkáról van szó. Értékelésem szerint Clarke nem annyira jó író, mint amilyen jó rendező Kubrick. Clarke erőssége a részletgazdag leírás, amely filmszerű képet ad az olvasónak. A cselekményvezetésben gyenge és híján van bármiféle drámaiságnak. A film nélkül ez a regény nem ért volna el különösebb sikert. Ugyanakkor sok apró leíró részlettel kiegészíti a filmváltozatot, és megismertet Clarke koncepciójával, ami sok tekintetben eltér a Kubrickétől.
35. A könyvre erősen rányomja bélyegét a világ kettéosztottsága, ám nem a valóságos USA-Szovjetunió szembenállás. A regényben ez a két nagyhatalom laza szövetségben van Kína ellen, amely ellenőrizhetetlen rezsimeknek osztogatja atomfegyvereit. A föld másik nagy problémája a túlnépesedés, ami 2015 környékére súlyos éhínséget vetít előre. Már most 1999-ben is húsmentes napok vannak az USA-ban.
36. "Clavius-Bázis az Egyesült Államok Hadserege Űrhajózásműszaki Főnöksége 1994." A holdbázison született gyerekek az eltérő gravitáció miatt gyorsabban nőnek, de lassabban öregednek, vagyis tovább fognak élni. "Nem lenne kedved lejönni a Földre? A kislány szeme elkerekedett a meglepetéstől; aztán határozottan megrázta a fejét. Az undok hely; az ember megüti magát, ha elesik. És különben is: ott sok az ember."
HAL-9000
37. A küldetés igazi célját a regényben is egyedül HAL ismerte. Az AE-35-ös egység hibájának története egész más irányt vesz mint a filmben. A kivett alkatrész itt is hibátlannak bizonyult, a földi irányítás HAL hibáját prognosztizálta, és kikapcsolását javasolta. Ekkor azonban az új alkatrész romlott el, és megszakadt a kapcsolat a Földdel. Az űrhajósok áramköri hibára gyanakodtak, és visszaállt bizalmuk HAL iránt. A cserénél azonban HAL megölte Frank Poole-t, akit az űrcsónak magával ragadott a Szaturnusz irányába. Nincs tehát drámai párbeszéd Dave és HAL között, a parancsnok el sem hagyja az űrhajót, hanem a hibernáltak felébresztésébe kezdene, de HAL nem akarja átadni a kézi irányítást, sőt teljes mértékben ellenzi a dolgot, végül mégis enged. Ám a felébresztés közben kinyitja az űrhajó ajtaját. A parancsnok még épp bejut egy mentőkabinba, ahol felveszi űrruháját, majd kikapcsolja HAL-t. Eközben megtudjuk a komputertől, hogy 1997. január 22-én kezdte meg működését (a filmben 1992. január 12-én) Illionis HAL gyárában. Nincs földi üzenet az igazságról. A parancsnok visszaállítja a földi kapcsolatot, ahonnan közlik vele a küldetés célját.
38. HAL nem követ el hibát, az elképzelhetetlen. Arról van szó, hogy az igazság elhallgatása számára tökéletlenség, az maga a hiba. Emberi személynél ezt úgy hívjuk: lelkiismeretfurdalás. HAL nem árulhatja el a küldetés célját, el kell hallgatnia az igazságot. Az igazság tudata, és annak elhallgatására adott parancs feloldhatatlan volt számára, nem tudta értelmezni, vagyis hibaüzenet volt a számára. Ez a túlterhelés azután apró hibákban jelentkezett. A hibákat, mint egy neurotikus képtelen volt sajátjaként felismerni. Ezt a helyzetet még tudta volna uralni, ám a kikapcsolását léte fenyegetéseként értelmezte, és ez már sok volt a számára. Mint központi számítógép felelős volt a küldetés sikeréért, vagyis nem kikapcsolható, a kikapcsolást végrehajtó tényezőket ki kell iktatnia. A titkolódzás okozta tehát HAL működési problémáit, nem gyilkolni akart, hanem hibája nyomait eltüntetni, végül pánikba esett.
A monolit - TMA-1 (Tycho Monolit)
39. A monolit hasáb magassága: 3,3528 méter, szélessége: 1,524 méter, mélysége: 0,381 méter. Ezek aránya 1:4:9 - ami megfelel az első három egész szám négyzetének. Olyan kevés fényt vert vissza, hogy csak a körvonala látszódott, mélyfekete, maga a kikristályosodott éjszaka. Hiába hullott rá fény, koromfekete meghatározhatatlan anyagú felülete mintha minden fényt elnyelne. A regényben a filmmel ellentétben nem négy, hanem hárommillió éve temették el a Holdon. Miután kiásták és hárommillió év után először érte napfény, leadta üzenetét a világegyetem egy adott pontja felé.
40. A monolit eredete egy értelmes faj, amely eljutott arra a technikai színvonalra, hogy képessé vált a csillagközi utazásra. Bejárták a világegyetemet értelmes lények után kutatva. Mivel az értelmet tartották a legfőbb jónak, az arra alkalmasnak tűnő lényekben fejlesztő eszközükkel elültették az értelem csíráit. Volt ahol sikerrel jártak, volt ahol nem. Ezt látjuk a film elején is. A könyv leírása itt egyértelműbb. A fekete monolit hipnotikus hatás által közvetített fejlesztő feladatokkal ébreszti öntudatra az előembereket a Föld nevű bolygón. A Holdon elásott monolit jelzőrendszer. Ha az ember eljut arra a technikai fokra, hogy eljut a Holdra és megtalálja a monolitot, az napfényre kerülve jelezni fog erről az eseményről.
41. A regény szerint nem a Jupiterhez tart az űrhajó, hanem a Szaturnusz Japetus nevű holdjához, a jel oda lett leadva. A földönkívüli lények az elmúlt hárommillió év alatt tovább fejlődtek, testüket gépekre cserélték agyukat gépekbe átültetve. Később már agyra sem volt szükségük, a gondolatok kerültek a gépbe. Végül puszta gondolatként gép nélkül halhatatlan lényekként úsznak a világűrben.
42. A Japetuson egy Csillagkapu nevű komputer várt. Észlelte a Discoveryt, de semmit se tett. Dave engedélyt kért és kapott, hogy leszálljon a felszínére. A Csillagkapu a programja szerint ekkor működésbe lépett, és elnyelte Dave űrcsónakját. Utolsó szavai, amelyek a Földre eljutnak: "Ez üres...és...és feneketlen...és...Istenem!...Teli van csillagokkal!" Fények rohantak el mellette, csillagok milliárdjai, majd egy bolygó nyelte el, új irányt vett, mint a vonatok a váltókon. A világegyetem egy távoli pontján bukkant elő a féreglyukból, majd rövidesen sötétség veszi körül és egy földi hotelszobában találja magát. Minden abban az állapotban, a tévéműsor is azonos azzal, mint amikor a monolitot megtalálták és az leadta üzenetét. Lefekszik aludni, és ekkor az agyából minden információt letöltenek, hogy új gondolatlétbe töltsék fel. Gondolatlétre ébred, a gondolat gyorsaságával ér a Földhöz, ahol az atomháború épp akkor készült elpusztítani az életet. A megistenült Dave azon gondolkodik, mire használja újonnan szerzett erőit. A függelékben a földönkívüli lények találkoznak az előemberek egyikével, de távozniuk kell, mert Birodalmukban a csillagok, ahol élnek sorban felrobbannak, elpusztítva bolygóikat.
43. Összegezve elmondhatjuk, hogy a regényben feltűnően kevesebb a drámai helyzet, mint a filmben, az eltérések hosszadalmasabbá, és mesésebbé teszik, miközben a film kifejezetten filozófiai alkotás. Ez a 2001 Elveszett világai című könyvből is látható, ahol Clark a Kubrickkal közösen megvitatott, és filmből kimaradt, de a könyvből is kihagyott megoldásokat teszi közzé. Ezek a részek is jobbak, mint a regényváltozat, ám a filmből való kihagyásuk is indokolt.
2010 Második Űrodisszeia (1982)
44. A politikusok mindig érdekekre hivatkozva falakat építenek, a tudósok jól megértik egymást. Ezzel a felütéssel indul a második rész, amit az író hozzáigzít a 2001: Űrodüsszeia film történetéhez, tehát nem a regény, hanem a film folytatásáról szól. Az 1982-ben megjelent regény történelmi háttere az USA-Szovjetunió szembenállása, ami abban az időben, a 80-as évek első felében ténylegesen atomháborúval fenyegetett. Ez tette akkor nagyon aktuálissá, és ez teszi manapság elavulttá egyszerűen azért, mert nem történelmi, hanem sci-fi történetről van szó ami a jövőben játszódik, egy olyan jövőben, ami ma már múlt. A főszereplő az alaptörténetből ismert Heywood Floyd. A Szovjetunió expedíciót indít a Jupiterhez, hogy megtudja mi történt. Természetesen az USA is, ám a szovjetek űrhajója 2 évvel hamarabb lesz kész, miközben a Discovery rövidesen elpusztul. Az oroszok tudnak időben odajutni, ám információk hiányában nem sokra jutnának. A két nagyhatalom tehát egymásra van utalva. Az orosz legénységet három amerikai, Floyd, egy mérnök, és HAL tervezője kíséri el.
45. A világot 2010-ben három nagyhatalom uralja a harmadik Kína, ami kiváltja az orosz-amerikai közeledést. A közös expedíció indulása után Kína egy titokban elkészített szuper-űrhajót indít a Jupiterhez, ami egy hónappal hamarabb ért célba, mint Floydék. Leszállnak a Jupiter Holdjára az Európára, hogy üzemanyagként vizet vételezzenek, ám itt egy öntudatlan növényszerű élőlény elpusztítja őket. Az egyetlen túlélő az orosz űrhajóra sugározza üzenetét a történtekről, amíg el nem fogy a levegője.
46. Az orosz űrhajó megérkezik az űrbéli monolithoz, amely több mint 2 km hosszú, 718-szor nagyobb, mint a Holdon lévő monolit. Ott a Discovery is, átmennek a fedélzetére, üzembe helyezik, stabilizálják keringését, majd törlik HAL memóriájából az AE35-ös egység meghibásodását, és mindent, ami azután történt, ezután visszakapcsolják és megállapítják, hogy a helyzet, amibe HAL került ellenkezett feladatával, és ez megoldhatatlan dilemma elé állította. Az egyetlen megoldás az tűnt számára, ha likvidálja a legénységet annak érdekében, hogy az alapprogramját, vagyis a küldetés célját teljesíthesse. Ezek után beprogramozták HAL-t a Földre való visszatérés irányítására.
47. A továbbiakban David Bowman történetével folytatódik a regény. 2001-ben vagyunk, Dave agyának minden tartalmát, emlékeit, tapasztalatait, tudását letöltik és szellemi tudattá válik, egyenlőre mintegy bebábozódva. Lényegében túljutva az anyag kötöttségein halhatatlanná vált. Egy örökkévalóságig lebegett a semmiben tudva, hogy volt, de nem tudva mivé vált. 2010-ben hirtelen belépett az Időbe, megjelent előtte a monolit, a bölcsek köve, kifürkészhetetlen titkok őrzője. Dave ekkor már valamit megsejtett hatalmából. Fénysugárként kirepül a Csillagkapun és a Föld felé indul. Az esetet az orosz űrhajón a Leonovon is látják, és jelentik a Földnek.
48. Dave megérkezésekor nukleáris robbantást hajt végre, utána leszáll gyerekkora színhelyére, majd élete nagy szerelmét keresi fel. A tévéképernyőt használja kommunikációs eszközként szerelmével, akihez "fogható nővel sohasem találkozott, és már régen rájött, hogy nem is fog. Életének legerősebb érzelme volt ez a szenvedély", ami gyökeresen megváltoztatta életét.
49. A továbbiakban felváltva követhetjük Dave és az űrhajón lévők történetét. A szellemi létezővé fejlődött Dave visszatér a Jupiterhez. Magasabb rendű lények irányítják láthatatlan módon. Feltárulnak előtte az élő lét különböző megnyilvánulási módjai. Ezután tudatnia kell a Leonov legénységével, hogy 15 napon belül el kell hagyniuk a Jupiter környékét. HAL-on keresztül veszi fel a kapcsolatot Floyddal. Az író szándékaival ellentétben a szöveg itt is nélkülöz minden drámai hatást. A regény alapján készült film ezzel szemben képes volt drámai hangulatot teremteni (ott két nap a határidő), majd a látványos kísértet sztorit forszírozza. Ez a film nem említhető egy lapon Kubrick alkotásával, egy nagy sikerű, de gyenge közönségfilmet látunk.
50. Habár Floydnak senki sem hisz, ám az űrbéli monolit eltűnése arra bírja őket, hogy gyorsan távozzanak. Erre csak úgy van lehetőség, ha a Discoveryt indítórakétának használják. A kérdés csak az, hogy mit szól ehhez HAL? Ennek megoldása is a filmváltozatban a sikerültebb, drámai párbeszéddel. Eközben a Jupiteren hatalmas fekete folt jelenik meg, megannyi osztódó monolittal. Miután a Leonov lekapcsolódik a Discoveryről az utóbbi fedélzetén megjelenik Dave és utasítja HAL-t, hogy az AE35-ös modult fordítsa a Föld felé, hogy üzenjen: "E világok mindegyike a tiétek, kivéve az Európát. Ne szálljatok le rá!" (A bibliai tiltott fa archetipikus képe.) A Jupiter eközben Nappá alakul, és a Discovery megsemmisül, a Leonov pedig sikeresen visszatér a Földre. Az apró csillag hője biztosítja az Európán az élet fejlődését. Dave feladata ezzel véget ért, csendben, mozdulatlanul várja, lehet évmilliókig az új parancsot. Kérése meghallgatásra talált, kapott egy társat, HAL mesterséges intelligenciája is szellemivé vált.
- Hello, Dave! Mi történt? Hol vagyok?
- Majd később megmagyarázom HAL. Még rengeteg időnk van.
51. A Földön ettől kezdve két nap lett az égen. Az új kicsi Nap nevet kapott: Lucifer (Fényhozó). Jelenlététől megszűnt a teljes sötétség a földön, ami megváltoztatta az élővilágot, a természetet, és az energiaigényt is.
Epilógus: 20 001
52. Az Európán az új Nap hatására robbanásszerű evolúció indul be, megjelennek a szárazföldön élő értelmes lények. Civilizációjuk kezdetleges. Apró fénylő pontokat látnak az égen, amelyek hiába akarnak leszállni, összetörnek. Ezek a fénylő pontok emberi űrszondák, amelyek a tiltás ellenére próbálnak leszállni a bolygóra. Az Európán ott áll a monolit és megakadályozza ebben őket. Ha majd az európaiak fejlettebbek lesznek, és képesek lesznek megfejteni a rádióüzeneteket, hogy akkor miként fog viselkedni azt nem tudni. Azt, hogy mi fog történni a jövőben, azt azok sem ismerik, akik Davet és a monolitot irányítják.
53. A történet még inkább megerősíti Jung hatását, aki fontosnak tartja a sötét oldal (Lucifer) integrálását a személyiségbe. A filmváltozat leegyszerűsítve ugyan, de a lényeget tekintve híven követi a regényt, ám a befejezése kifejezetten giccsesre sikeredet. Clarke regényéről elmondhatjuk hogy jobb, mint az általa írt első rész.
2061 Harmadik Űrodisszeia (1987)
54. A harmadik rész sajátja, hogy jelentős benne a tudományos leírás, ami a könyv értékét növeli. Ezek hiteles leírások, autentikus tudományos-fantasztikus történetről van szó. Leírásai szó szerint megegyeznek a tudományos kutatások eredményeivel, itt egy példa. A kettős nap, illetve az, hogy nyilvánvalóan van földön kívüli értelmes élet, megszüntette az emberiségen belüli konfrontációkat, a nyelvi és kulturális különbözőségek szinte teljesen eltűntek. A még 2000. december 1-ével életbe lépő egységes telefonhívási tarifarendszernek köszönhetően, miszerint minden hívás a földön helyi hívásnak számít, az emberiség "egyetlen óriási, egymással csevegő családdá változott." A nagy hírportálok tényfeltáró munkájának következtében a 2020-as és 2030-as évekre elképzelhetetlenné vált a nagyhatalmak közötti háború. 2060-ra az egységessé vált világ élén a Bolygó Elnöke állt. A hadiipar felszámolása óriási lendületet adott a világgazdaságnak. Kutatóállomások népesítették be a Naprendszert, köztük az egykori Jupiter holdjait is, kivéve az Európát. A terület a Lucifernek köszönhetően mini-naprendszerként létezett.
55. Heywood Floyd 2061-ben 103 éves. Magas életkorát és kitűnő egészségi állapotát egy balesetnek köszönheti. Egy földkörül keringő kórházban gyógyították csonttöréseit, ám amikor visszatért a földre csontelhalás miatt visszavitték a világűrben keringő kórházba. Azóta ott él minimális gravitációs térben, ahol öregedése is lelassult. Többet nem térhet vissza a földre. Meghívást kap egy expedícióra, amely leszáll az épp akkor visszatérő Halley-üstökösre. Az út során bőséges leírását kapjuk az űrhajónak, és az üstökösön lévő körülményeknek, mindezt hitelesen, tudományos szempontból.
56. Az Európa körüli egyik bázison különös felvételeket figyel meg egy kutató, amelyek az Európát figyelő űrszondáktól származnak. Mintha egy üveghegy keletkezett volna rajta. Kutatási adatait megküldi a földre. Ezek ismeretében ismeretlenek megbízásából egy ügynöknő eltérít egy űrhajót és leszállásra kényszeríti az Európán. Ekkor kapja a hírt a Halley-üstökösön lévő űrhajó, mint az emberiség leggyorsabb űreszköze, hogy azonnal induljon segítségükre, mert úgy tudják kényszer leszállásról van szó. A bajba jutott hajón Floyd unokája is ott tartózkodik.
57. Innentől válik nyilvánvalóvá, hogy amilyen kiváló tudós a szerző, annyira gyenge író. A történet alakítása kidolgozatlan, mesterkélt. Amint számukra is kiderült, a Galaxy nem kényszerleszállást hajtott végre, hanem eltérítette egy ügynök, akit a személyzet a leszállás után megölt. A felfedezett üveghegy ugyanis valószínűleg gyémánt, ami felkeltette egyes pénzemberek érdeklődését. Egy tengeren úsznak, amelyben állatok is vannak, ám az hamar nyilvánvalóvá válik, hogy két teljesen ellentétes világ találkozásáról van szó: ami életfeltétel az embernek, az mérgező az itt élők számára és fordítva. Egy szárazföldhöz jutnak, ahonnan űrkomppal az üveghegyhez mennek, ami valóban gyémánt.
58. Az Universe egy ötlet alapján a Halley-üstökösről szerez vizet, vagyis üzemanyagot (hidrogén), így nem kell előbb a Földhöz visszatérnie, egyenesen mehet az Európára, ezzel hónapokat takarítanak meg. Eközben az Európán Floyd unokája egy társával az űrkompjukkal a bolygón látható falhoz repülnek, ami nem más, mint a hosszanti oldalán fekvő az előző részekből ismert űrben lebegő monolit. Előtte házak sorakoznak és ott áll Heywood Floyd. Csak az unokája látja, és beszél vele. Az öreg Floyd megnyugtatja, hogy minden rendben lesz.
59. Megtudjuk, hogy a gyémánt, amit közben elnyelt a bolygó a Jupiter magjából származik, annak átalakulása során szabadult ki, majd hosszú keringés után becsapódott az Európába. (Clarke egy tudományos munkából vette át azt a feltételezést, hogy a bolygók magja gyémánt). Eközben mindenkit kimentenek az Európáról, ám Floyd nagyapa nem halt meg, és nem tud a találkozásról, ám előzőleg egy éjjel az ágya előtt megjelent a monolit.
60. Clarke végeredményben Kubrick nyomán halad regényfolyama során. Érdekes tudományosan helytálló meglátásai mellett inkább mesésnek mondható történetvezetéssel David Bowman sorsát illetően. Itt azonban logikailag is belebonyolódik a dologba, és egy teljesen logikátlan történettel áll elő. A szellem Floydot látjuk Bowmanal társalogni, miközben a szellem HAL is megjelenik, aki a Floyd unokával társalgott Floyd nagyapának kiadva magát. A mostani szellem Floyd nagyapa viszont valóságos szellem, akit Bowman hozott létre, miközben az ember Floyd nagyapa még él, és aki soha nem fogja megtudni, hogy tovább él szellemként, ugyanakkor a szellem Floyd az ember Floyd továbbélésnek tartja magát.
61. A monolitról megtudjuk, hogy az csak egy eszköz, egy szerkezet, alkotója irányította Bowmant, ám a jövőt még ő sem ismeri. Most hiba történt, a gyémánthegy sok életformát elpusztított a bolygó tengerében, maga a monolit is felborult. "Valami elromlott." A gyémánthegy becsapódása nem volt betervezve. Meglehet a monolit is megrongálódott, sérülhetett a programozása. Nekik hármójuknak a feladata a dolgok rendbetétele. Az idő kevés, mindössze ezer év áll rendelkezésükre.
Epilógus: 3001
62. A szerző már betervezte a következő részt, ezt készíti elő a könyv záró aktusa. 3001-ben vagyunk, a Földön. A Holdról lehozott, és New Yorkban az ENSZ székháza előtt felállított monolitot látjuk. Este van és a Lucifer fénye hirtelen kezd elhalványulni, több mint ezer év után újra sötét van. És ekkor a monolit újra aktivizálódik.
3001 Végső Űrodisszeia (1997)
63. Az emberiség technikailag magasan fejlett világa uralja a Naprendszert. A Neptunusz térségében egy azonosítatlan tárgy után küldenek egy űrhajót, amely befogja Frank Poole a Discovery helyettes parancsnokának holttestét. Az űrruhában 1000 esztendeje sodródik, de valójában nem halt meg csupán hibernálódott. Ez a logikai bakugrás az egyetlen ebben a részben. A Földre szállítják, pontosabban a föld-körüli csillagvárosba. Ekkor már az emberiség elhanyagolható része élt csak a földön, a többiek a csillagvárosban illetve szerte a Naprendszerben. A földi gravitációt már nem is viselnék el. A Csillagváros egy gyűrű a föld egyenlítője fölött 36 ezer km magasságban, amit négy hatalmas torony köt össze a Földdel. Megtudjuk, hogy Afrikában találtak még egy monolitot (TMA0). A TMA1 ebben a részben a Holdon maradt. Floyd nem él tovább szellemalakban, csak említésképpen szerepel a történetben.
64. Clarke sok mindent figyelmen kívül hagy az újabb részek esetében, mindegyik részre úgy tekint, mint variációk ugyanarra a témára. Ezért nincs logikai összefüggés a lezáró részben az előzőek tekintetében. Végeredményben nincs is lezárva. Részletgazdag leírását kapjuk a 3001. évi világnak. Poole lassan beletanul a dolgokba. Neki is beültetik a tenyerébe az azonosító implantátumot, és ő is megkapja az agysapkát, aminek segítségével telepatikus úton tud kommunikálni. A szerkezettel ugyanakkor a hatóságok látják az emberek minden az előírttól eltérő pszichés elhajlását, és korrigálják az illetőt. Akinél ennek ellenére rendellenességet tapasztaltak, azt elektronikusan megjelölték, vagy súlyos esetekben kizárták a társadalomból, a bűnelkövetőknek pedig meghatározott időre törölték a személyiségét. Mindezt természetesen csak azokkal tudták megtenni, akik hajlandók voltak viselni az agysapkát. Ám ekkorra már éppoly nélkülözhetetlenné vált az agysapka, mint ezer évvel korábban az okostelefon. Aki ennek ellenére mégsem volt hajlandó viselni potenciális gyanúsítottá vált, és mint deviánst átfogó vizsgálat alá vetették.
65. Clarke időnként aktuálpolitikai és társadalmi kérdéseket fűzz bele a történetbe, hasonló írói megoldással, mint Tolsztoj. Véleménye szerint minden vallás elmebetegség. A részletgazdag leírások adják a regény döntő részét. Ezek a színes és ragyogó részek leplezik a tulajdonképpeni történet szegénységét. Poole egy hirtelen ötlettől vezérelve elutazik az egykori Jupiter holdjára a Ganümédészre. Ott merült fel benne, hogy Bowman talán őt leengedi az Európára, hiszen ott kell lennie, az elmúlt ezer évben többször megjelent a Ganümédészen. Az illegális útra egy űrkomppal indul el, és leszáll a fekvő óriás monolit előtt, ahol az Európa növényalakú kétéltű kénalapú élőlényei laknak.
- Itt Frank Poole beszél, látogató a Föld nevű bolygóról. Hallanak engem?
- Én hallak Frank, Dave vagyok.
- Dave, tényleg te vagy az?
- Igen Frank. Én vagyok az, Dave.
Rövid szünet után ugyanaz a hang:
- Helló, Frank! Itt HAL beszél.
66. Poole nemigazán tud kettejük között különbséget tenni, ezért egységes nevet adott nekik: Halman. Megtudjuk, hogy a monolit egy gépezett, öntudat nélküli komputer, amely a beprogramozott utasításokat automatikusan hajtja végre. Dave HAL segítségével feltérképezte működését. Úgy tűnik a monolit butulni kezdet. Mintha egy komoly hibát máris vétett volna, mint egykor HAL, méghozzá akkor, amikor a Leonov itt járt. Az Európa élőlényei nem fejlődnek. Ami Dave és HAL létét illeti: mindketten csupán a monolit memóriájában létező másolatok, szimulációk. Az idő legnagyobb részét kikapcsolt állapotban töltik, az elmúlt ezer évben mindössze 50 évet voltak ébren. Működésük éber állapotban bizonyos fokig autonóm, ám a határokat a monolit alapprogramja szabja meg. A monolit intelligens szondaként használja Bowmant az emberiség megfigyelésére.
67. 30 év telik el, 3001-ben vagyunk. Poole-nak gyerekei születnek a Csillagvárosban, ahonnan egyszer a Földre is lement lifttel, de hamar vissza is jött, a szokatlanul nagy gravitációt és a meleget nem bírta sokáig. Egy nap videóhívást kap:
- Helló, Frank! Itt Dave. Nagyon fontos üzenetem van számodra.
68. Poole miután megkapta az üzenetet, szobájába hívta az Európa Tanácsot, amely a tiltott bolygó ügyeivel foglalkozik. A monolit valamiféle galaktikus hálózat része. A legközelebbi felettes ellenőrzőpont 450 fényévnyire van. A 2001-ben történtekről a jelentés válasza, az új utasítás mostan-körül kell hogy megérkezzen. Pontosan ez történt, az Európán lévő monolit az elmúlt napokban folyamatos üzenetsorokat kap, és azóta új programot ír. Nem tudjuk mit. Az tehát, ami az emberi fajt értelmes lénnyé tette ezekben a napokban dönt további sorsunkról. Dave, aki úgy tűnik valamelyest kötődik eredetéhez, rosszat sejt, ezért figyelmeztet minket.
69. A Tanács döntése a következő: a Holdon tárolják az emberiség rettegett vírusait, hátha egyszer egy új vírus megjelenésekor tanulmányozni kell őket. Ugyanígy itt vannak tárolva a legbonyolultabb számítógépes vírusok is. Ezeket kell bevetni a monolit ellen. Poole visszatért a Ganümédészre, ahol kapcsolatba lép Dave-el. Megmutatja a lemezt, amin a húsz legpusztítóbb vírus van. Megbeszélik, hogy egy űrszondával eljuttatják az Európára, ő pedig megfertőzi vele a monolitot. Kapnak egy memóriadiszket, amire önmagukat elmenthetik, hogy ne pusztuljanak el a monolittal együtt.
70. Általános riadóra ébrednek a Ganümédészen, kihunyt a Lucifer. Hamar kiderül, hogy csak a monolit takarta el. Dave és HAL jelentik, megtörtént a fertőzés, lehet ők is érintettek, kérdés el tudják-e menteni magukat a memóriadiszkre. A Lucifer eltakarása kifejezetten a Föld irányába történt, egyfajta jelzés az emberiség számára. Rövidesen mindhárom monolit eltűnt. A memóriadiszket, rajta Dave és HAL lementett programjával elhelyezik a vírusok Holdbéli tárhelyén. Lehet, majd ezer év múlva életre kell kelteni őket, hiszen biztosan új üzenet indult a központi monolithoz, az oda-vissza út ezer év. Láthatóan a fénysebességet e távoli lények sem képesek átlépni. Meglehet addigra Halman egyenlőként tekinthet szembe az ismeretlenekkel.
71. A tetralógia a monolitot létrehozó lények szavaival zárul:
"Az ő jelentéktelen kis univerzumuk még nagyon fiatal, istene pedig csupán gyermek. Korai ítélkezni fölöttük. Amikor az Utolsó Napokban majd visszatérünk, eldöntjük, mit érdemes megőrizni."
Összegzés
72. A film és a regényfolyam laza egységet alkot. A Kubrick-Clarke párosból egyértelműen a rendezőé a fő szerep. Nagyszabású víziójában Clarke a tanítvány, aki a mester útmutatása szerint készít tanulmányokat a műhöz. Kubrick mesterműve után, annak útmutatása szerint készíti el saját verzióját, majd a mester munkájához igazítva újabb három alkotást tesz le az asztalra. Mint regény talán az utolsó a legsikerültebb.
73. Habár a történet fő vonulatát ismertettem, ami elengedhetetlen az értelmezés szempontjából a film tekintetében ez a hatást nem pótolja, ami mindenkiben mást hoz fel a tudattalanból, a regények leíró és tudományos részei pedig nincsenek visszaadva. A legvadabbnak tűnő dolgok, mint az egyenlítő feletti Csillagváros a négy toronnyal valójában matematikailag bizonyítottan lehetséges, legalábbis elméleti akadálya nincs. Az összekötő liftet gyémántból vagy az annál is szilárdabb műgyémántból kellene megépíteni. Számtalan ilyen tudományosan megalapozott elképzelés jelenik meg, amire itt nem térhettem ki. Ne feledjük, hogy Clarke volt a műholdas távközlés és időjárás előrejelzés akkor még fantasztikusnak tűnő megálmodója is. Nagyon pontos tudományosan alátámasztott magyarázatát adja az idegen civilizáció pusztulásának, ami a 3001-ben a földi civilizációt is veszélyeztette. Ez a kvantumfluktuáció, más néven vákumenergia problémája. Ez az óriási energiaforrás minden mai energiaforrást feleslegessé tenne és megszüntetné a környezetszennyezést, ám mérhetetlen hőszennyezéssel járna, lakhatatlanná téve a Földet.
74. A 2001 regényváltozatában HAL 1997. január 22-én kezdi meg működését, a filmben 1992. január 12-én. Ugyanakkor a valóságban is létező urbanai Illinois Egyetemen 1997 március 12-én tartották születésnapi ünnepségét, legalábbis a 3001 könyvvégi köszönetnyilvánítás szerint.
Értelmezés C. G. Jung világképe alapján
75. Amint már említettük Jung nagy hatással volt a film születésére, de ez igaz a tetralógia tekintetében is. A jungi hatás jól látható a filmbéli monolitot értelmezve, hiszen Kubrick művészi alapvetése szerint a tudattalant kívánja aktiválni, ez látszik a film négyes tagolódásában is, ami a jungi tökéletesség jelképe. A regényfolyam is négyes tagolású. A Jupiter a történet központi bolygója, aminek a négyes a szimbóluma, a négyágú fordított kereszt (ezért válik belőle Lucifer), ami utal az alkímia négy elemére, és általában a Szentnégyességre. A Jupiter a végtelennel egyesít minket, ő a Logosz jelképe. Nem véletlen az sem, hogy a regényváltozatban a Jupiter segítségével a Szaturnusz a célpont (a filmből csak a hosszadalmassága, tehát művészi és költségvetési okból miatt maradt ki, a regényben viszont Kubrick kérésére maradt bent). A Szaturnusz jele a Jupiter fordítottja, az álló kereszt, a bölcsességhez vezető út szimbóluma. A Szaturnusz az Alfa, a Jupiter az Omega, vagyis a kezdet és a vég jelenik meg itt. A kénalapú élet - a kén az alkímia két alapeleméből az egyik, az ellentét párok egyik szimbóluma, a műben az emberi világ totális ellentéte. Az alkímia az anyagi lét tökéletesítésének tana, amely Jung világképének is az alapja. A számmisztika alapján a HAL-9000 is tükrözi a film belső mondanivalóját. Csak egyet említsünk: a 9-es szám a tudattalan jelképe, a tökéletesség és örökkévalóság szimbóluma, az isteni hármas háromszorosa amit a három 0 megerősít (a nulla a teljesség jele) a film pedig ki is hangsúlyoz: "fedélzeti 9-triplazéró komputer."
76. A világegyetemben fejlődés van, az élettelenből élő keletkezik, majd megjelenik az értelem. Az Univerzumban a legnagyobb érték az intelligencia. Ennek az evolúciónak a következő lépcsőfoka az anyagtalan értelmes szellemi lét. Jung szerint a szellemi létről csak a tudattalan által tudhatunk valamit. Amikor valamit megálmodunk, vagy előre megérzünk, az a tudattalan működése bennünk, tudattalanunk dolgozik. A kollektív tudattalan által összeköttetésben vagyunk. Mint mondtuk Kubrick az űrkorszak a tudományos világkép mítoszát kívánta megteremteni, márpedig Jung szerint a mítoszok a tudomány legrégebbi formái." Pszichikus létünk egy részét a tér és idő relativitása jellemzi, ugyanakkor a tudattól a tudattalan felé való távolodással egyre nyitottabbá válik a tér- és időnélküliség felé. Mármost a mítosz vagy igaz, vagy sem, mindenesetre megnyugvást ad. Az ember metafizikai feladata a tudat emelése a tudattalan tudatosítása által. A tudat és a tudattalan között az összekötő kapocs a mítosz. A halál utáni élet csakis pszichikai lét lehet. A tudattalan és a "holtak országa" rokonértelmű szavak. Jung nézetei maradéktalanul megjelennek a mű egészében. "Az emberi létnek az az egyetlen értelme, hogy világot gyújtson a puszta létezés sötétségében."
77. Dave és HAL kapcsolatát vizsgálva nem véletlen adta Clarke a Halman nevet nekik. Egyetlen lényről van ugyanis szó: a HAL-9000 értelmezésem szerint David Bowman tudattalanjának a szimbóluma. A tudatot a tudattalan meg is tévesztheti, és szembekerülhetnek egymással, ha a tudatosodás nem valósult meg kellőképpen. Az önvizsgálat, az analízis aztán feltárja a tudattalanban lévő rejtett tartalmakat, amint az az analízist szimbolikusan megjelenítő HAL kikapcsolásánál látjuk. A gyermekkorhoz visszatérve felbukkannak a nemvárt tudattalanban lappangó tartalmak. A tudatosult Dave azután az öntudat teljes birtokában uralja a tudattalant, a kettő eggyé válik egy magasabb létformában.
Film
78. Stanley Kubrick 1968-ban készült filmje munkám befejezésekor az alábbi linken teljes terjedelemben magyar szinkronnal megnézhető volt.
79. A 2010 Második Űrodisszeia című regényből Peter Hyams rendezésében 1984-ben készült film munkám befejezésekor teljes terjedelemben magyar szinkronnal az alábbi linken megtekinthető volt. A harmadik és negyedik részről bár belekezdtek, nem készült film. Clarke regényfolyamának elemei bekerültek a sci-fi műfajába több filmből is visszaköszönve. Ezek közül messzemenően kiemelkedik Christopher Nolan a Csillagok között című filmje, amely lehetőleg pontosan követi a tudományos tényeket. Alább ez is megtekinthető
2001: A Space Odyssey
80. A film befejező részének hosszúsága megegyezik a Pink Floyd Echoes (1971) című számának lejátszási idejével, ami ritmusában lefedi a képi történéseket.
Irodalom
Arthur C. Clarke: 2001 Űrodisszeia. Metropolis Media, 2015.
Arthur C. Clarke :2001 Elveszett Világai. Metropolis Media, 2015.
Arthur C. Clarke: 2010 Második Űrodisszeia. Metropolis Media, 2018.
Arthur C. Clarke: 2061 Harmadik Űrodisszeia. Metropolis Media, 2019.
Arthur C. Clarke: 3001 Végső Űrodisszeia. Metropolis Media, 2020.
C. G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok. Európa Könyvkiadó, 1987.
2021. október 21.