"A szürrealizmus az abszolút lázadás, a teljes engedetlenség, a szabályok semmibevétele, a humor és az abszurd kultusza."
Albert Camus
Előszó
1. Munkámban a szürrealizmust kívánom röviden áttekinteni. Mit jelent, miben nyilvánul meg, mi a története? Végül néhány szürrealista festő személyiségéről lesz szó, mivel lényegében ebben van a szürrealizmus megértésének a kulcsa.
Mi a szürrealizmus?
A szürrealizmus kiváltó oka
2. A szürrealizmus eredetileg nem művészeti irányzat, hanem filozófia volt. A szürrealista filozófia lényege a lázadás; lázadás a fennálló rend ellen, amely rend kifutása az első világháború lett. Ha a fennálló világrend olyan pusztító háborút tudott létrehozni, mint ez a háború, akkor maga is romlott és visszataszító, következésképp le kell rombolni.
3. A világháborúhoz vezető liberális kapitalizmus ellen az első művészeti ellenreakció az 1916-ban megjelenő dadaizmus volt. André Breton azonban látta, hogy a dada botrányokozása kevés, ő forradalmat akart, olyat, amilyet Freud indított el. Amíg a dadaizmust az abszurditás jellemezte, addig a szürrealizmust az irracionalitás és a tudattalan tartalmak megjelenítése. Breton célja tehát a gondolkodás megváltoztatása volt, méghozzá a tudattalan tartalmak tudatosítása által. Ennek lett eszköze a pszichoanalízis útján járó szürrealista művészet. A szürrealizmus alapítói előzőleg dadaisták voltak. Új mozgalmukkal a dadaizmus feloldódott a szürrealizmusban.
4. André Breton 1924-ben az első szürrealista kiáltvánnyal indította el a szürrealista mozgalmat, amely 1924-1969 között létezett. Nemcsak vezetője, hanem teoretikusa is volt a kis csoportnak, aki mintegy pápa vezette mozgalmát, felvett embereket, és kiközösített. Ellentmondásos személyiségéről később lesz szó.
5. A szürrealizmus alapítói kivétel nélkül mindannyian részt vettek az első világháborúban. André Breton orvostanhallgatóként sebesültszállító a fronton, majd azokat ápolta, akik beleőrültek a szenvedésbe. Az első világháború traumája tehát a szürrealizmus kiváltó oka, mégsem írtak soha róla, mert a borzalmak meghaladták a kifejezhetőséget.
A szürrealizmus fogalma
6. A szürreális jelentése: valóság fölötti, valóságon túli. Magát a szót Apollinaire alkotta meg 1917-ben, a valóság meghaladását értve alatta. A szó ma több nyelven is a bizarr, a fantasztikus szinonimája. André Breton megfogalmazásában "a szürrealizmus a léleknek olyan zavartalan önműködése (automatizmus), melynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését. Tollba mondott gondolat, függetlenül az értelem bármiféle ellenőrzésétől, és minden esztétikai vagy erkölcsi törekvéstől."
7. A szürrealizmus tehát pszichés automatizmus, amelyben a tudat valós működése kerül kifejezésre a maga érintetlen mivoltában mindenféle kontroll (esztétikai, erkölcsi) nélkül. Kísérlet az álom és a valóság szintézisére, lényegében az emberi gondolkodás megváltoztatása a tudattalan tartalmak integrálásával a tudatba a freudi pszichoanalízis eredményeinek figyelembevételével. Azt mondtuk, hogy a szürrealizmus valóság fölötti, ami alatt azt értjük, hogy a látható látszatvalóság mögött megmutatja az igazi valóságot, pontosan úgy, ahogy a pszichoanalízis feltárja az ember rejtett lelki mozgatóit. "A fényt Freud felfedezéseinek köszönhetjük." - André Breton.
A szürrealizmus lényege
8. A szürrealizmus irracionalizmusa egyáltalán nem logikátlan antiracionalizmus, ellenkezőleg, intellektuális alapon áll szemben a konzervatív moralizáló érzelgősséggel. Bachelard megfogalmazásában: szürracionalizmus. A mozgalom megalakulásakor szóba került a szupernaturalizmus kifejezés is.
9. A freudi pszichoanalízis segítségével a gondolkodás valódi működését megtapasztalva az emberi lélek lényegét akarták megismerni; ezért tekinthető filozófiának. Kifejezése ugyanakkor művészi és nem filozófiai. A legpontosabb meghatározás az, ha gondolkodásmódnak tekintjük. Ebből a szempontból a 20. század legjelentősebb áramlata.
10. A szürrealizmus szerint nem az értelem az ember lényege, nem önmagában az, mert az ember lényegéhez tartoznak az értelem mellett az ösztönök és az érzelmek is. Ezt az elgondolást Freudtól vették át. A szürrealisták ezért az ösztönöket és vágyakat felszabadítják az elfojtás alól, vagyis a tudattalan tevékenységet tudatosítják, ezzel visszaadva az ember teljességét. Ennek az útja az álom, ami azonnal nyilvánvalóvá válik, ha megnézünk egy szürrealista képet: mindegyik vízió. A halál ezután már nem lesz félelmetes, az élet pedig közömbössé válik, mert ahogy Antonin Artaud mondja: "a halál félbeszakított felismerés."
11. A szürrealizmus képi nyelvezetében nincsenek meghatározott kódok, az alkotás szabályozatlan, az kizárólag a szürrealista filozófiának engedelmeskedik: nincs tervezés vagy elgondolás, nem törekszik a szépségre vagy egyensúlyra; a képek maguk festik magukat, vagyis a tudattalan mélyéről kell felhozni az ott tárolt képeket. Ezáltal a mű érvényesebb lesz, mint a hagyományos festészeti alkotások, amelyek a külvilágot másolják, vagy megterveznek egy nemlétező valóságot. A lényeg a tudattalan tartalomban van, a kivitelezés módja sokféle lehet a megszállt megoldásoktól az absztrakt megjelenítésig. A pszichoanalízis és a szürrealizmus is a tudattalan tartalmakat teszi láthatóvá, ezért a szürrealizmus a freudi pszichoanalízis művészeti megnyilvánulása. A szürrealizmus merőben más, mint a fantasy-művészet, amelynek annyi köze van hozzá, mint Walt Disney-nek Hieronymus Bosch műveihez (Desmond Morris).
A szürrealizmus megnyilvánulási formái
12. A szürrealizmus filozófiai elméletből egyre inkább művészetté alakult, elsősorban képzőművészetté, és az avantgárd legjelentősebb formájává vált. Az avantgárd polgári társadalom- és kapitalizmus ellenességéről Tamás Gáspár Miklós előadását ajánlom az alábbi linken:
13. A szürrealizmusnak a festészet vált a vezető erejévé (1928). Természetesen lehet úgy szürrealista festményt alkotni, hogy nem fogadjuk el a szürrealista filozófiát, voltak ilyen alkotók, ám a szürrealista alkotói folyamat lényege ilyenkor is meghatározó.
14. A szürrealista művek öt kategóriába sorolhatók:
- Paradox: valósághűen ábrázolt elemek irracionális helyzetekben.
- Atmoszférikus: realisztikus kompozíció álomszerű hatással.
- Metamorfikus: színben, arányban, formában eltorzított tájak.
- Biomorf: képzeletbeli és mégis hiteles alakok ábrázolása.
- Absztrakt: organikus formák.
15. Világos, hogy a szürrealizmusban az alkotás nem cél, hanem eszköz a művet szemlélő tudattalanjának felszabadítására. A szürrealista alkotásokat akkor szemléljük céljuknak megfelelően, ha nem keresünk jelentést vagy magyarázatot, hanem hagyjuk, hogy átjárja a hatás a tudattalanunkat. "A szürrealista képeket nem lehet elemezni, és nem is szabad. A szürrealista kép tönkremegy ha elemezni kezdik" - Conroy Maddox. Ebből a szempontból mindenképpen szürrealista alkotás Stanley Kubrick 2001: A Space Odyssey című filmje is. Kubrick célja a nézők tudattalanjára való hatás elérése, ezért van olyan kevés beszéd filmjében, ellenben lassú szürreális képek folyama látható.
Nőiség
16. Noha a szürrealista mozgalom nem volt feminista, ennek ellenére a nőnek központi szerepe van a szürrealizmusban. A nők szépek és fenyegetőek, hiszen a vágy és a félelem egyaránt vonzó. A csodálatos, a felkavaró szépség középpontba helyezése jellemző. Freud szabad asszociációs módszerével készültek ezek a munkák, a félelmetes nő ábrázolása. A szürrealista felfogás szerint a szépség sokként való megtapasztalása az érzékek robbanásával jár. Az imádkozó sáska a szürrealisták kedvelt jelképe, amelynek nemcsak ember jellege van, hanem azzal, hogy a nőstény párosodás közben felfalja a hímet jelképezi a szürrealisták nőképét. (Az imádkozósáska jelenik meg a Pink Floyd The Wall című filmjének animációs nőképében is.) Mindez jól mutatja a freudi szerelem-halál összefonódást, és egyúttal a rettenetes anya képét is megjeleníti. "A szürrealista költészetben a nő kedves és szeretetre méltó; a szürrealista festészetben a nő gonosz és gyűlöletes." (Xaviére Gauthier)
Politika
17. Beszélnünk kell, mert fontos tényező, a szürrealizmus politikai megnyilvánulásáról is. "Minden erőnkkel azt kívánjuk, hogy a forradalmak, a háborúk és a gyarmati felkelések megsemmisítsék a nyugati civilizációt, amelynek söpredékét Ön még Keleten is oltalmazza, és szerintünk ez a féregírtás, mint állapot, egyáltalán nem elfogadhatatlan a szellem számára." (Nyílt levél Paul Claudel drámaíró, költő, tokiói francia nagykövethez, 1925. július 1.) Ez volt a kezdet. A szürrealizmus utolsó politikai fellobbanása az 1968-as forradalom volt, ahol olyan szürreális jelszavak jelentek meg a falakon, mint "Legszebb szobor az utcakő!" "A rend barlangjaiban bombákat gyártanak majd!" "A művészet halott. Ezen Godard sem segíthet!"
18. A szürrealizmus politikai célja a világ megváltoztatása volt, az élet átalakítása. A fő ellenfél a fogyasztói társadalom. A cél a liberális világuralom lerombolása. Freud volt a szürrealizmus alapja, társadalmi szelleme Trockij. A liberális kapitalizmust balról a kommunizmus, jobbról a fasizmus támadta. Az előbbit elpusztítja a kapitalizmus, az utóbbit magába olvasztja. A szürrealista mozgalom egyértelműen radikális baloldali mozgalom volt, erőteljesen vallásellenes, "a vallás a lassú erkölcsi romlás brutális jelképe" (Conroy Maddox). Egyedül Salvador Dalí szimpatizált a fasizmussal, sőt kezdetben magasztalta Hitler személyét is, de erről majd később lesz szó.
19. Fontos megemlítenünk a szürrealizmus szerepét a holokauszt dokumentálásában. Arra a szürreális képre, ami a megsemmisítőtáborok felszabadításakor fogadta a szövetségeseket, senki nem volt felkészülve. A látvány dokumentálását fényképezőgépével a szürrealista Lee Miller végezte el.
20. A szürrealizmus témája elsősorban az érzelmek megjelenítése, különösen a vágy, mély-szerelem, halál, erotika, erőszak, félelem, az álom és a valóság egyesítése. De nemcsak a képzelet és a valóság közötti falat kívánták ledönteni, hanem a nemek közöttit, valamint az ember és állat közöttit is. A dadaizmus gépimádata a szürrealizmusban a visszájára fordult, és az élettelen dolgok életre keltése jelenik meg mint borzalom. A határ elmosása élő és élettelen között. Az ember nemcsak a szemével lát, hanem egész lényével.
Előképek
21. Nemcsak előképüknek tekintették Hieronymus Bosch (1450-1516) és Giuseppe Arcimboldo (1527-1593) festőket, hanem kifejezetten a szürrealisták fedezték fel a haláluk után teljesen elfeledett alkotókat. Az első szürrealista Dante, de ide sorolják Shakespeare-t is. Előképüknek tekintették még a 18. századi angol gótikus rémregényeket és Novalis bizarr meséit, valamint De Sade márki szürrealista életét is.
22. A 19. században Lautréamont verseiben egyszerre lázadt a vallás, az erkölcs és a mindennapi élet megszokott menete ellen. Költészete alapján őt tekinthetjük a szürrealista kép első megfogalmazójának (Karafiáth Judit). Az ő sokat idézett mondata az, hogy "Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon." Ennél fontosabb az a megjegyzése, hogy "a költészet művelése minden ember dolga, nem egy emberé", amit a szürrealisták programjukká tettek. Számukra ez a világ megváltoztatásának eszköze, hiszen nem az volt a céljuk, hogy irodalmi művek szülessenek, hanem a tudattalan tartalmak felszínre hozása, a belső világunk feltárása, ami a személyiségformálás által megváltoztatja a gondolkodást, és ezáltal a világot.
Automatizmus
23. Automatizmus: gondolkodás nélkül reagálni, vagyis a felmerülő gondolatokat gondolkodás nélkül leírni, lefesteni, felhozva ezzel a tudatba a tudattalanban felmerülő képeket. A lélek zavartalan önműködése, amelynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését. Freud feltárta a tudattalan hatását gondolkodásunkra, a szürrealisták ezt a működést kívánták láthatóvá tenni.
24. Az automatizmus tulajdonképpen a tudattalan hatását jelenti. Azt, amikor egy bizonyos kérdéssel nem foglalkozunk, félre tesszük és nem is gondolunk rá. A dolog ezalatt a tudattalanban kiforrja magát, a tudattól függetlenül elrendeződik, majd készen fölmerül a tudatba.
25. Dalí, Magritte és Tanguy más utat járt, nem az automatizmust. Ők alaposan kidolgozott figuratív álomszerű képi világot hoztak létre. Kézzel festett álomfantáziák, ahogy Dalí mondja, az emlékezet állandósága a legfontosabb szürrealista kép, ahol sikerül az álmokat tökéletesen egyesíteni a valósággal. Magritte is tudatosan hagyományos stílusban festi irracionális szürrealista munkáit.
26. Lényegében erről beszél Max Ernst is: "A szürrealista alkotás lényege, hogy a belsőre figyelek, ugyanakkor a minket körülvevő világra is. A kettő szintéziséből született alkotás a szürrealista művészet. Ez a tudattalanra figyelő belső látás és a tudatosra figyelő külső tapasztalás szintézise."
Filmművészet
27. A film a legmegfelelőbb eszköz az álom és valóság művészi keverésére. Kétségtelenül a leghíresebb szürrealista film Bunuel és Dalí Andalúziai kutyája (Un Chien Andalou, 1929) minden idők egyik leghátborzongatóbb filmje (Amy Dempsey), amely a két szerző álmait filmesíti meg. A szem kettévágása Bunuel álma volt, a kézből kimászó hangyák Dalíé. A film a freudi szabad asszociáció módszerével készült. A nyitó képen maga Bunuel látható, ahogy borotvát élez. A szerzők célja a botrányokozás volt, a film Bunuel szerint "kétségbeesett, szenvedélyes gyilkosságra való felbujtás", mert ez van bennünk, a tudattalanunkban. Ahogyan André Breton megjegyzi: "igazi szürrealista tett az utcán vaktában emberekre lövöldözni." A tapasztalat ugyanis az, hogy az ember alapjában véve kíméletlen és kegyetlen szörnyeteg.
28. A film mindkét főszereplője öngyilkos lett. Simone Mareuli 1954-ben depressziós rohamában nyílt helyen benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. Pierre Batcheff 1932-ben szándékos kábítószer túladagolásban halt meg.
30. A rajzfilm, mint műfaj máig a szürrealizmusból merít. Walt Disney közös filmet tervezett Salvador Dalíval, a munkát 1945-46 telén el is kezdték, ám félbe maradt, csak közel fél évszázad múltán vették újra elő, és fejezték be (2003). A történet figyelemre méltó, hiszen Khronosz az idő megtestesítőjének és egy halandó nőnek a szerelméről szól. Éppen ezért a címe az, hogy sors, vagy a még kifejezőbb fordításban: végzet (Destino). A férfi tehát nem Kronosz, aki Zeusz apja, hanem Khronosz, az idő megtestesítője. A mű az élet rejtélyét próbálja megragadni, az örök szerelmet az emberi mulandóság ellentmondásában megjelenítve. Az alábbi alternatív zenei változat a Pink Floyd Time című számával még tovább mélyíti a hatást.
31. Az első és véleményem szerint egyben a legjobb szürrealista film a Kagyló és a lelkész, Germaine Dulac (La Coquille et le Clergyman, 1928) feminista rendezőnő alkotása, amely az Andalúzia kutya előtt egy évvel készült. A kagyló a nőiség, a szexualitás, a szerelem és a születés jelképe, ugyanakkor keresztény szemszögből az újjászületés és Szűz Mária szimbóluma. A film pap főszereplője ebből a szempontból küzd a kagylóval. A szürrealisták gúnyolódva fogadták a bemutatón a feminista nő alkotását a számukra új műfajban. A forgatókönyvet Antonin Artaud írta. A korábban impresszionista filmeket rendező Dulac alkotásában elsőként fogalmazta meg filmes eszközökkel a tudattalan hatását a cselekvésre. Az emberi tudat csak a jéghegy csúcsa a tudattalan tetején. Az ismeretlen belső irányítja tetteinket.
32. A női főszereplő Génica Athanasiou 22 évesen költözött Romániából Párizsba, hogy színésznő lehessen. Ő volt a forgatókönyvíró Antonin Artaud nagy szerelme, aki minden nap, amit külön töltöttek levelet írt neki, ami az egyik legfájdalmasabb és egyben legszebb szerelmi levelezés, amit férfi valaha írt (Thierry Galibert). Artaud megtalálta "a tökéletes égi szerelmet" Génica személyében. Ahogy fogalmaz: ő "az egyetlen lény, akivel önmagam lehetek."
A véletlenről
33. A véletlen szürrealista értelemben a szellem szabadsága, hiszen hatalmunkban van a véletlen eseményeket szabadon magyarázni, egy véletlen eseményt bármivel összekapcsolni és ezzel jelentést, értelmet adni neki. Ez nem önkényes cselekedet, hiszen gondolkodásunkat a tudattalan befolyásolja, vagyis a véletlen ezen a módon a mélyben lévő rejtett összefüggésekre világít rá.
34. A szürrealista gondolkodás metaforikus, amelyben a véletlen döntő szerepet játszik, a teljesen különböző dolgok belső kapcsolódásainak hangsúlyozásával, és a külső és belső egyetlen egészként való értelmezésével.
35. Egy szürrealista festmény filozófiai rejtvény-szimbólum, ám a szürrealizmus elsősorban magatartás, ez a művek alkotásában, az alkotó folyamatban érhető tetten. Az alkotók célja a meghökkentés, éppen ezért a meglepőt keresik, szürreális valóságot akarnak megjeleníteni. A pontosan kidolgozott, szokatlanul tökéletes munkák meglepő képzettársításaikkal váltak szürreális meghökkentéssé. A tudattalant hozzák így felszínre a szemlélőben, amint ez az álomban is történik. A szürrealisták szerint ugyanis az álom által az ember behatol önmaga lényegébe.
Sigmund Freud
36. "Nagyon helyesen tette Freud, hogy vizsgálatát kiterjesztette az álomra." - jegyezte meg André Breton. A szürrealizmus az ember belső világa felé fordult, és ebben Freud elméletének döntő fontossága van. Breton levelezésben állt Freuddal, és személyesen is találkoztak 1921. október 10-én Párizsban. Ez a találkozó félresikerült, mindkettőjüknek csalódás volt, ám ez nem változtatott a szürrealisták alapállásán. Később Stefan Zweignek Londonban sikerült összehoznia Freudot Salvador Dalíval. Az 1938. július 19. találkozóra Freud így emlékezett vissza: "Eddig hajlamos voltam abszolút őrülteknek tartani a szürrealistákat, akik szemlátomást engem tartottak védőszentjüknek. A nyílt tekintetű, fanatikus szemű, tagadhatatlanul nagy mesterségbeli tudással rendelkező ifjú spanyol azonban megváltoztatta az ítéletemet. Valójában nagyon érdekes lenne analitikusan megvizsgálni egy efféle kép keletkezését."
Paranoiai kritikai módszer
37. A szürrealisták az őrülteket a normálistól eltérő gondolkodású embereknek tartották, és követelték szabadon engedésüket, bezárásukat Breton társadalmi diktatúrának tartotta. 1968-ban a szürrealisták követelték az elmegyógyintézetek és a börtönök megnyitását, mondván ott gyártják az elmebetegeket és a bűnözőket. A szürrealisták az elmebetegség szimulálásával a tudattalan felszínre hozását kívánták elérni éppúgy, mint az álmok leírásával. A hisztériát nem betegségnek, hanem zavaró formában megnyilvánuló magasrendű kifejezési formának tartották.
38. Az őrült éber állapotban is álomvilágban él. Ahogy Freud mondja, az őrültek többet tudnak legbensőbb valóságukról, mint a normális emberek, és ezt olyan lelki folyamatokkal tudják megvilágítani, amik számunkra ismeretlenek. Az őrület ezért vált olyan fontossá a szürrealisták számára, különösen is a paranoia, amely a külső valóságot ötvözi a belső kényszerképzetekkel. Dalí paranoiai kritikai módszere is erről szól. Ebben racionálisan össze nem kapcsolható dolgok irracionális összekapcsolódása történik meg spontán módon, amit Breton is üdvözölt, és az összes szürrealista művészeti ágban használhatónak nyilvánított. Az alkotás kétértelműsége teret ad a különféle értelmezési lehetőségeknek, ezzel aktiválva a befogadó tudattalanját, ez az értelmező-kritikai képzettársítás kapcsolja Dalí módszerét a freudi pszichoanalízishez.
Humor
39. A szürreális humorban is a meghökkentés dominál, ezzel a tudattalan tartalmak aktivizálódnak. Szürrealista találmány a fekete humor. "Nos ez a hét is jól kezdődik, - mondja hétfő reggel a bitófa alá érkező halálraítélt." Breton itt Freudra alapozva állítja, hogy a humor felszabadító erő, a fájdalomtól való önmegszabadítás eszköze. A szürrealista humor legismertebb művelői a Monty Python társulat, az abszurd humor tökélyre fejlesztői.
Illúzió
40. Szürrealista nézet szerint a külvilág, amiben élünk illúzió. Az illúzió elrejti az igazi világot, ezért meg kell szabadulni az illúziótól. Ennek érdekében fedezik fel a kísértethistóriákat, mert a fantasztikum, a túlvilág lerombolja az illúziókat.
Szerelem
41. Ugyanez történik a mély-szerelemben is, állítja Breton, az illúziók mögött meglátjuk a valóságot. Ezért ír a Nőről, erről az isteni lényről, és a szerelemvallásról. Valóság fölötti világ? Egyedül a szerelem egyesítheti a valóságot a valóság fölöttivel.
42. A cél az élet rejtett értelmének a felszínre hozása, az, hogy egy-egy élethelyzetnek, történésnek mi a jelentése. "Az élet megfejtésre vár, mint egy titkosírás" (André Breton). A szürrealizmus nagy témája a szerelem és a vágy. "Nem szégyellem bevallani, hogy semmi másra nem gondolok, csak a szerelemre" (Aragon). A szeretett nőben az élet értelmére keresték a választ. "A szerelem az utolsó lehetőség, nincs semmi más e földön ami idekötne." - Louis Aragon. "Szerelem vagy szabadság!" Robert Desnos kijelentésének értelme nem kizárólagos, hiszen ugyanő mondja, hogy, "léted természetfölötti örömet adott". A szürrealisták egy szabad világot akartak, és ehhez a szerelmen át vezet az út, mert "a szerelem út a szabadságba" (René Crevel).
43. A szürrealisták a nemi életben a szabadságot hirdették, mert az emberi teljesség részének tartották, ami feltárja az ösztönvilágot. Mindez a társadalmi kényszerek lerombolását célozta. Freud is a társadalmi elvárások és az ösztönök ütközésében látta az ember problémáját.
A szépségről
44. A szépség a szürrealizmusban nem szép, ha pusztán látvány. A valódi szépség mindig felkavaró. A szépség látványa felkavarja és összezavarja a lelket. A valódi szerelmet az ésszerűség határán túli vonzerő váltja ki. Ez a fajta szépség-vonzerő azonban belülről fakad. A szürrealisták a szerelemtől várják a megváltást, és istenítették a szeretett nőt. A szürrealista szerelmi költészet csúcspontja Robert Desnos költészete, amiből az alábbi kompiláció nyújt ízelítőt:
Annyit álmodtam rólad, hogy már nem is vagy valóság.
Vajon lesz-e időm élő tested érinteni?
S ha valóságosan megjelennél előttem,
ki évek óta fogva tartasz
magam válnék árnnyá biztosan.
A szerelmet szeretem, gyöngédségét és kegyetlenségét
Én voltam az egyetlen, aki így szerettelek
kár, hogy nem tudtál róla.
Te holtan is szép leszel örökre,
Én már halott, te halhatatlan
Hangod, tekinteted sugara s egész lényed mindig bennem él
bennem, ki azért vagyok, hogy szeresselek,
s nem akarok más emléket hagyni
ez utált világon,
csak érted való szerelmem.
Nadja
45. A szürrealizmus és a 20. századi francia irodalom egyik legfontosabb regényét egy normálistól eltérő gondolkodású nő inspirálta. Leona Delcourt, teljes nevén Leona Camille Ghislaine Delcourt prostitúcióból és drogkereskedelemből tartotta fenn magát, amikor André Breton 1926 októberében az utcán találkozott vele. Ezeknek a találkozásoknak a leírása a szürrealizmus alapregénye, címe Nadja. Breton azért adja a lánynak ezt a nevet, mert oroszul annyit jelent: remény. Művében nincs semmi fiktív, tényszerűen minden szó szerint igaz benne, annak ellenére, hogy az átlagember számára hihetetlennek tűnik. Valójában nem is regény, anti-regényként szokták definiálni, véleményem szerint a valóságkönyv a helyes meghatározás. Az írást azért helyezhetjük mégis az irodalom területére, mert Breton anyagát regényszerűen kezeli, méghozzá úgy, hogy a valóság tölti be azt a szerepet, amit a regényben az illúzió.
46. A könyv fényképekkel van tele, amit Breton gondosan válogatott össze. Ezek a képek legtöbbször egyáltalán nem odaillők témájuk, még inkább minőségük miatt. Értékelésem szerint ez egy sajátos kollázsmunka, ami megmagyarázza a képek behelyezését a textúrába. "A kollázs funkciója a szürrealista műben általában egy valóságos jelentésétől eltávolított, megfosztott és ezzel metaforikus síkra emelt valóságdarab beépítése a műbe." (Zemplényi Ferenc). Egyedülálló művészi megoldásával Breton feszültséget teremt, ezzel helyezve alkotását új perspektívába.
47. Adva van minden, ami a szürrealizmus lényege: véletlen, szerelem, távoli dolgok összefüggései. Amikor az elemzők a szürrealizmus kapcsán a véletlent csodaként értelmezik, akkor két teljesen eltérő fogalmat kevernek össze. A csoda természetfölötti jelenség a véletlen nem. A csodát lehet cáfolni, a véletlent értelmezni kell, ezt teszik a szürrealisták.
48. "Megbocsáthatatlan tovább is találkoznom vele, ha nem szeretem. Vajon valóban nem szeretem?... Mit tegyek, ha hamarosan nem látom? És ha nem látom többé?" Viharos szerelmük néhány hónapig tartott, 1927 februárjában Breton megrettenve a fiatal skizofrén nő viselkedésétől szakít vele. Nadja rajzai, levelei, és megjegyzései - "Én vagyok a tükör nélküli helyiségben a fürdővíz színén úszkáló gondolat" - a zsenialitást sugározták. Nadját, aki ragaszkodott volna Bretonhoz, 1927 márciusában zárt osztályra viszik, és többé ki sem engedik. Az őrültek házában rákban halt meg 38 évesen 1941. január 15-én. "André, írni fogsz rólam egy regényt! Biztos vagyok benne."
A halszimbólum
49. A szürrealizmus szimbóluma a hal, mert a szürrealista úgy él belső gondolataiban, mint ahogy a hal él a vízben. A hal ősi szimbólumként az alvilághoz kapcsolódik, mint amely a tenger mélyén él, így utalhat a tudattalanra, az ismeretlen belső mélységek világára. Ugyanakkor a nőiség szimbóluma is, a termékenységé és a női szexualitásé, hiszen a víz az élet forrása, valamint ősi szerelemszimbólum. André Bretont is jelképezi, mint aki a halak jegyében született. A mélylélektanban a hal a tudattalant szimbolizálja, Jung számára archetipikus őskép.
Szürrealisták
50. A szürrealisták közös jellemzője az öntörvényűség. A szürrealista mozgalom, mint közösség tehát eleve kudarcra volt ítélve. A 20-as 30-as években virágzott a mozgalom, de a második világháború után lassú haláltusáját élte. A szürrealista mozgalom nem tudta megváltoztatni a világot, ám a szürrealista alkotások tovább élnek, sőt ma is születnek a legkülönfélébb műfajokban, a szürrealizmus szelleme áthatja világunkat.
51. A magyar szürrealizmusról csak annyit, hogy valamennyi 20. századi jelentős alkotónak volt szürrealista korszaka. A későbbiek közül meg kell említeni feLugossy László munkáit, vagy a P. Mobil dalszövegeit, amelyekből a Varjúdal a legjellemzőbb.
52. A szürrealista alkotók némelyike a mozgalom tagja volt, másokat kizártak belőle vagy fel se vették őket, esetleg ők bár egyetértettek a mozgalommal, de nem akartak tagok lenni. Megint mások szürrealista műveket alkottak, de a filozófiájával nem érettek egyet, vagy nem is tudtak a mozgalomról. Mi most befejezésképpen megismerkedünk a szürrealizmus jeles alkotóival Desmond Morris összeállítását követve, aki maga is szürrealista alkotó, de világhírre mint zoológus tett szert.
53. Morris kifejezetten a festészetre összpontosított, így kimaradtak olyan alapvető szürrealista alkotók, mint például Luis Bunuel. Olyan dolgokat tudunk meg a bemutatott művészekről, amit csak egy őket személyesen ismerő ember tudhatott. Ez a művek befogadásában lehet hasznos információ, hiszen a művek megfejtéséhez ismerni kell a szerző életpályáját is (Nikolaus Harnoncourt). Ez még inkább így van a tudattalanból dolgozó szürrealistáknál.
54. Morris harminckettő szürrealista festőt mutat be, legtöbbjüket jól ismerte személyesen is. Az alábbiakban ezekből válogattam néhányat, összefoglalva Morris leírásait a szürrealizmus egésze szempontjából legfontosabb alkotók közül.
André Breton (1889-1966)
55. A szürrealizmus történetének legjelentősebb alakja, a mozgalom alapítója, irányítója és diktátora. Figyelemre méltó szürrealista költő és képzőművész, a legfontosabb szürrealista regény szerzője. A leírások szerint nagyképű, szexista, homofób és képmutató. Ellenszenvezett a család intézményével, és elviselhetetlennek tartotta a gyerekeket. "Attól, hogy kiszartál egy kölyköt, még nem kell mindenkinek az orra alá dugnod!" Egyedül a felnőttkorú heteroszexuális férfiakat tartotta magával egyenrangúnak. A társadalmi szabályok eltörlésétől várta a szellem felszabadítását, miközben szigorú szabályokat alkotott, és könyörtelenül kiközösített.
56. A személyiségében tapasztalható ellentmondások magyarázata a gyermekkorban található. Breton a par excellence francia, a háború alatt Amerikában még arra se volt hajlandó, hogy megtanuljon angolul. Normandiai volt, apja ateista rendőr, anyja mélyen vallásos szadista varrónő. Az anya kérlelhetetlen szigorral uralkodott a családon. Ha büntette fiát, akkor maga elé állította és hidegvérrel, módszeresen pofozta. Breton számára a gyermekkor maga volt a pokol, és egész életében azt a boldogságot kereste, amitől gyűlölt anyja megfosztotta.
57. Gyerekkori traumája magánéletére is kiterjedt, képtelen volt a nőkkel való kapcsolattartásra. A könyörtelen anya bizonyos értelemben nőgyűlölővé tette, alacsonyabb rendűnek tartotta őket, akik csupán a férfiak támogatóiként, legfeljebb múzsáiként jöhettek szóba. Mint alkotókat soha nem vette komolyan őket. A nőkkel való kapcsolata egy sérült ember kapcsolata volt, annak minden következményével. Egyedül harmadik felesége Elisa Breton tartott ki mellette.
58. A szigorú szabályok között felnőtt Breton azoknak a lázadóknak a vezére lett, akik mindent felrúgva arra törekedtek, hogy közvetlenül a tudattalanból hozzanak létre művészi alkotásokat. Az új módszer új szabályokat követelt, amit Breton fektetett le, és önjelölt vezetőként betartatott. Pont ez volt a szürrealista mozgalom ellentmondása, a régi szabályokat felrugókat új szabályok közé szorítják. Breton ezzel tökéletesen tisztában volt, sőt sokszor épp ő maga szította a vitákat, hogy azután legfőbb igazságtevőként léphessen föl. Így próbálta a gyermekkorban örökre elveszett szeretetet pótolni magában.
59. Kizárási aktusai több esetben is a középkori Egyház kiközösítő dekrétumait idézte: "Nem áll módomban megengedni, hogy fajankók, gazemberek, szélhámosok, megalkuvók, hazudozók és besúgók szabadon garázdálkodhassanak (...) éppúgy drámai vakság alábecsülni az árulók jelenlétének bomlasztó hatását, ahogy szerencsétlen önálltatás azt hinni, hogy ezeket az árulókat, akik még az élen járnak, nem érheti el a büntetés." - André Masson kizárása. Roberto Matta kizárásakor "erkölcsi lealjasodás" címen Victor Brauner nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot, ezért két hét múlva őt is kizárta "bomlasztó tevékenység" vádjával. Évekkel később Matta egy összejövetelen Bretonnak akart imponálni, ami sikerült is, ezért visszavette a mozgalomba: "hitvány alakok lennénk, ha nem ismernénk fel, hogy Matta azon az estén teljességgel új fényben mutatta meg magát, és ismét a legnagyobb megbecsülésben kell őt részesítenünk." Találóan jegyezte meg Wilhelm Freddie: "André Breton olyan ember volt, aki szereti, ha körül udvarolják." Meglehet épp ezért volt csalódás Freuddal való találkozása, mert az nem ájult el Breton géniuszától.
60. Bretont kifejezetten bosszantotta, hogy Joan Miró a legszürrealistább szürrealista nem csatlakozik hozzájuk; Miró irtózott attól, hogy egy csoport tagja legyen és kövessen bármilyen szabályzatot. Breton ezért azzal büntette, hogy éretlennek minősítette: "fejlődése részlegesen megrekedt egy gyermeki állapotban, aminek következtében nincs kellően felvértezve az egyenetlenséggel, a túltermelés belső kényszerével és a bohósággal szemben."
61. Giorgio de Chirico, aki nagy hatással volt a korai szürrealistákra, és aki egy ideig tagja is volt a mozgalomnak így ír: "André Breton tipikus nagypofájú seggfej és impotens törtető az álságos meditáció és ripacskodó koncentráció légkörében fel-alá járkált a műteremben, síri hangon felolvasott, és komoly, átszellemült arckifejezéssel ostoba megjegyzéseket tett." Breton javára legyen mondva, hogy ennek ellenére sem változtatta meg véleményét, és Chirico korai képeit meghatározónak tekintette a szürrealizmus kialakulásában.
62. A szürrealizmus kezdetben kizárólag filozófia volt, amelynek társadalmi-politikai célkitűzései és irodalmi megnyilvánulásai voltak. "Szürrealista festészet nem létezik" mondta a mozgalom társalapítója Pierre Naville szürrealista író és szociológus, ám sok festő már kezdettkor szeretett volna csatlakozni a mozgalomhoz. A probléma úgy oldódott meg, hogy Naville kilépett, és Breton egyeduralkodóvá válva befogadta a képzőművészeket (1928). Rövidesen a vizuális művészetek váltak a szürrealizmus alapformájává, háttérbe szorítva és elfeledtetve az irodalmi és filozófiai tényezőket. A tudattalan tartalmak kifejezésére ez eleve alkalmasabb terep, nem köti semmilyen nyelvi akadály. Azonban ezzel a szürrealizmus új életszemlélet és filozófia helyett egy művészeti irányzattá vált.
63. A második világháború után Breton visszatért Párizsba, de előbb tett egy kitérőt Haitibe, ahol előadásának hatására lázadás tört ki. A háború után minden igyekezete ellenére a mozgalom hanyatlásnak indult. Akárhogyan is, de André Bretonnak köszönhetjük a szürrealizmus virágzását, azt hogy olyan lett amilyen, sok nagy alkotást inspirált, művészek ösztönzője, de maga is nagy alkotó volt. Azt, hogy ma már nem létezhet művészettörténet szürrealista fejezet nélkül, kétség kívül André Bretonnak köszönhetjük.
Pablo Picasso (1881-1973)
64. Spanyol hidalgo volt, teljes neve: Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santisima Trinidad Ruiz y Picasso. A szürrealisták csak Don Pablonak hívták. Apollinaire Picasso műveinek hatására alkotta meg a szürrealista szót. Ő a megváltozott valóságlátást értette alatta. A dolgok lényege ugyanis belül van, és nem a külső látszatban. Picasso számára a szürrealizmus ennek a belső valóságnak az ábrázolását jelenti "a valóságosnál is valóságosabb". Szür-reális eszerint az, amikor nemcsak látunk, hanem értelmezünk is. A látható felszín helyett a dolgok lényegét ragadjuk meg, mert az a valóság, nem a látszat. Picasso szerint a művész mindig számítást végez, ám ez a számítás ismeretlen marad a művész előtt. Picasso itt a tudattalanról beszél.
65. Picasso és Breton valódi nézetkülönbsége tehát nem az alkotói folyamat értelmezésében van, hanem a művész és a közösség viszonyában (Denis Morris). Picasso önálló művészekben gondolkodott, Breton pedig az ő, Breton irányítása alatt álló, szigorú szabályoknak engedelmeskedő közösségben. Breton ugyanakkor hallatlanul tisztelte Picassot, és ezért az egekbe dicsérte: "Nyílt egű laboratóriumából különös isteni lények szállnak az éjszakába". Picasso kész volt együtt szerepelni a szürrealistákkal, de mindig megőrizte a három lépés távolságot, és teljes függetlenségét. Ebből a szempontból kétségtelenül Picasso volt az igazi szürrealista, ő magát annak tartotta, és úgy vélte a szürrealista mozgalom, mint mozgalom eltorzította a szürrealizmus eredeti értelmét - és ebben is igaza volt. Két nagy szenvedélye volt, a festészet és a nők, de az is lehet, hogy a nők és a festészet.
Jean (Hans) Arp (1886-1966)
66. A korai szürrealizmus kulcsfigurája, hét évvel a szürrealizmus indulása előtt már megfogalmazta annak alapvetését. Absztrakt kompozícióitól eljutott a biomorf szürrealizmusig. A mozgalomba soha nem lépett be, de jó viszonyt ápolt velük. Idővel a festészetről áttért a szobrászatra. Alapítója volt az "absztrakció-kreáció" mozgalomnak (1930), amely a szürrealizmus ellenpontjaként határozta meg magát. 1934-ben kilépett. Művei mindkét irányzatba beleillenek. 1942-ben felesége szénmonoxid mérgezésben elhunyt. Ezután négy évig nem alkotott, felesége emlékének a megszállottja lett. Egy domonkos kolostorban hosszabb ideig élt teljes magányban, később C. G. Jungot is felkereste. Egyre inkább a miszticizmus felé fordult. 1959-ben újra megházasodott, élete végén rendkívül népszerű alkotóvá vált.
René Magritte (1898-1967)
67. Technikailag unalmasan hagyománytisztelő, textúrái laposak, de épp ezzel hangsúlyozza a hagyományos festészet és az irracionális kép közötti feszültséget. Minden tényszerű és tárgyilagos, kivéve az összefüggéseket. Ember, akinek madárkalitka a törzse, kandalló, amiből mint alagútból egy mozdony bukkan elő. Kabátot viselő sas. A címek is zavarba ejtők. Hangsúlyozta, hogy képeit nem szabad magyarázni, mert misztikumok, a hatásukat kell befogadni. Ezzel kapcsolatban álljon itt Conroy Maddox megjegyzése, amit általánosságban mondott a szürrealista alkotásokra - "a szürrealista képeket nem lehet elemezni, és nem is szabad. A szürrealista kép tönkremegy, ha elemezni kezdik".
68. Tizennégy éves volt, amikor anyja öngyilkos lett, a közeli folyóba vetette magát. Holtteste napok múlva került elő, amikor rátaláltak a hálóinge az arcára borulva volt rátapadva. Magritte képein megjelenő eltakart arcok halott anyjának látványát tükrözik. Breton egy alkalommal megsértette a feleségét, ezért szakított a mozgalommal. A háború alatt pénzhiány miatt képhamisításba kezdett, és sorozatban kerültek ki keze alól Picasso, Klee, Tiziano, stb. képek, amivel később sem hagyott fel. Több esetben saját képeit is több példányban festette meg, hogy többször eladhassa őket. Magritte a legismertebb szürrealista festő Dalí mellett. Egyedülálló világot teremtett.
Leonor Fini (1907-1996)
69. Gyermekkora zsarnoki szülők mellett telt, kezelhetetlen volt, az iskolákból eltanácsolták. Kamaszként egy szembetegség miatt két és fél hónapig bekötött szemmel élt. Ez egy belső képzeletvilág megalkotására inspirálta, ami később segítette abban, hogy megfesse saját legbelső gondolatait. Gyógyulása után halottasházakat látogatott és a hullákat figyelte órákon át. "Csodálattal gondoltam a csontváz tökélyére, arra, hogy ez a test legmarandóbb része." Minden tekintély ellen fellázadt, rendhagyó módon öltözködött, teljesen öntörvényű személyiség volt. Megjelenésében, természetében ő volt maga a szürrealizmus, természetéből adódóan volt az. Dalí felismerte benne önnön női változatát, és riválisként tekintett rá.
70. Mindezek ellenére nem kívánt a mozgalomhoz csatlakozni, nem érdekelte a férfitársaság üres okoskodása és taszította Breton zsarnoki uralma. Picasso egészen belehabarodott, Paul Éluard versekkel bombázta, Jean Cocteau istennőnek nevezte. Akárcsak a többi szürrealista nő, Fini is elutasította a gyermekszülésnek még a gondolatát is. Alkalmakként nőkkel is élt szexuális életet. A leszbikus kapcsolatban a gyengédség vonzotta, "soha nem szerettem azokat a férfiakat, akik vad, viharos tomboló együttlétre vágytak". A párizsi leszbikus aktivisták meg akarták nyerni ügyüknek, de elutasította őket, "ezek a feministák egyszerűen nevetségesek". Mesterien kidolgozott képein a nők uralják a terepet, gyakorlatilag mindegyik önmagáról van mintázva, gyakran szfinxként ábrázolva.
Méret Oppenheim (1913-1985)
71. 1936 elején egy párizsi kávéházban Picassoval és Dara Maarral ült Oppenheim a csuklóján egy maga készítette prémbélésű karkötővel. Picassonak megtetszett a szokatlan fém-szőrme társítás, és tréfásan megjegyezte, hogy végül is bármit be lehet borítani prémmel. Oppenheim a kávézóból egyenesen egy Uniprix áruházba ment, vásárolt egy csészét, egy csészealjat és egy teáskannát, és otthon bevonta őket egy kínai gazella szőrével. Az Object címet adta neki. Salvador Dalí folyékony órái mellett ez lett a szürrealizmus halhatatlan ikonja.
72. Oppenheim gyermekként megszállottként érdeklődött a művészet iránt, ezért szülei elvitték C. G. Junghoz analízisre, aki közölte, hogy aggodalomra semmi ok. 18 évesen ment Párizsba, és két hét múlva már André Breton köréhez tartozott, ami lévén nő, nagy szónak számított. A szürrealistákat elbűvölte gátlástalan viselkedésével, szürrealista marcipán csemegéivel és vérfagyasztó szokásával - magas épületek párkányán sétálgatott. 1933-ban Max Ray fényképével lett híres, ahol meztelenül áll egy nyomdai présgép mellett rövidre vágott hajjal, kifejezéstelen arccal, nyomdafestékes karral, mint egy sötét szertartás áldozata. A kép bizonyság arra, hogy a szürrealisták kijelöltek a nők számára egy szerepet. Méret Oppenheim azonban a legkevésbé sem illet bele egy ilyen szerepbe. Korát messze megelőzően feminista volt, híres kijelentése - "a művészetnek nincs nemi jellege".
73. A második világháború és a zsidóüldözés mély depresszióba taszította, teljes 17 évre. Egy különös gondolkodású érzékeny üzletember elvette feleségül (1949), és ez lassan gyógyulást hozott számára. 1959-ben kannibál lakoma című performansz során meztelenül feküdt egy ebédlőasztalra, testén ételeket helyeztek el, mintha ő maga is elfogyasztásra szánt étel lenne. Az ételként elfogyasztandó női test a férfiértelmezés. Ő a Földanyát kívánta megjeleníteni, aki bőséges lakomát rendez a rajta élőknek. Fél évszázaddal később (2009) a Rammstein lemezborítóján a férfiértelmezés szerint megjelenítették a látványt, ami még akkor is botrányt okozott.
Salvador Dalí (1904-1989)
74. Salvador Dalí kétségtelenül a legképzettebb és legismertebb festő a szürrealisták között, a klasszikus technika minden titkát ismerte. Korai munkái a szürrealizmus legfontosabb képei. Miután Breton kizárta a mozgalomból irányt vesztett, és kései alkotásai csupán vallásos giccsek (Desmond Morris). Élvezte, ha széles közönség előtt bohóckodhatott, de a szürrealistákat is szívesen megbotránkoztatta: "a szürrealizmus én vagyok".
75. Kezelhetetlen gyerek volt, az iskolákból kizárták. Szülei kényeztették, ugyanakkor a születése előtt elhunyt testvérének sírhelyére, akinek a neve szintén Salvador Dalí volt, rendszeresen elvitték. A madridi művészeti egyetemen a záróvizsga előtt közölte a professzorokkal, hogy nem tartja őket alkalmasnak arra, hogy megítéljék művészetét, mire kirúgták. 24 évesen ismerkedett meg Galával. Ekkor volt egyetlen valódi szexuális aktusa. Mivel képtelen volt a normális szexuális életre, kidolgozott egy módot, amit cledalizmusnak nevezett el, amelyben úgy jutottak a szexuális csúcspontra, hogy sem egymást sem önmagukat nem érintették meg.
76. Dalí 1934-ben Bretonnak írt levelében Hitlerről áradozott, a Führerről mint nőről és mazochistáról álmodott és kijelentette, hogy a szürrealistáknak csodálniuk kell őt, mert a fennálló rend ledöntésére készül. Hitler egyébként nem viszonozta ezt a csodálatot, a szürrealistákat sterilizáltatni akarta, mint elmebetegeket. Breton ki akarta közösíteni a Hitler csodáló Dalít, de az a gyűlésen bohóckodásával megakadályozta ezt. Amikor azonban 1936-ban azzal ugratta Bretont, hogy a világ problémái csak azzal oldhatók meg, ha a fehérek "rabszolgasorba hajtják a színes bőrű rasszokat" Breton nem ismert tréfát és kizárta Dalít a mozgalomból. A háború kitörésekor viszont Dalí már egyenesen rettegett Hitlertől és a náciktól, és az orosz-zsidó Galával Amerikába menekültek.
77. 1948-ban Spanyolországba költöztek. Dalí katolizált és unalmas műveket alkotott, miközben Franco lelkes híve lett, gratulált is neki néhány baszk terrorista kivégzésért, mire Barcelonában az éttermi törzshelyén felrobbantották a székét, erre azonnal Amerikába menekült. Franco halála után kinyilvánította hűségét a királyi család iránt, amit nemesi címmel jutalmaztak. Idős korában megromlott a viszonya Galával, aki folyton gyötörte, végül összeverekedtek, és Dalínak két bordája eltört. Gala halála után ágyban fekvő beteggé vált. Egy elektromos zárlat miatt kigyulladt az ágya, súlyosan megégett, de felépült. 1988-ban kórházba került, ahol első kérése egy tv készülék volt, amit igazi szürrealista módon magyarázott: nézni kívánja a haláláról szóló jelentéseket.
Utószó
78. Szürrealista művek minden művészeti ágban születtek, egy kivétel volt, a zene. A zenét megvetették, mert a botfülű Breton "ostoba és jelentéktelen művészet"-nek tartotta. Ám paradox módon épp a zene volt az, amely a 68-as nemzedék által az élet minden területén tovább vitte a szürrealizmus célkitűzéseit. Ebből a szempontból élen járt a Pink Floyd, amely nemcsak a tudattalan tartalmakat jelenítette meg zenében és szövegben, de lemezborítóik, és videóik is szürrealista alkotások. Sőt a lemezborítóikat készítő Storm Thorgerson által René Magritte művét is megidézik.
79. Ma már a szürrealizmus áthatja kultúránk egészét. Magától értetődő módon hat gondolkodásunkra, befolyásolja szemléletmódunkat, és kihat magatartásunkra. A szürrealizmus soha nem jöhetett volna létre a freudi pszichoanalízis nélkül, az tehát, hogy a szürrealizmus beépült kultúránkba, Sigmund Freud nézeteinek kultúránkra gyakorolt hatását jelenti.
Irodalom
Desmond Morris: Szürrealisták. Joshua Könyvek, 2019.
A szürrealizmus. (Dokumentumok, irodalmi szemelvények.) Gondolat, 1979.
Amy Dempsey: Szürrealizmus. Corvina, 2020.
Karafiáth Judit: Szürrealizmus. Raabe Klett Kiadó, 1999.
André Breton: Nadja. Maecenas, 1997.
André Breton: A Mágneses Mezők. Magvető, 1984.
Salvador Dalí: Egy zseni naplója. Cartaphilus, 2006.
Salvador Dalí: Salvador Dalí titkos élete. Helikon, 2019.
Zemplényi Ferenc: A korai szürrealista regény. Akadémiai Kiadó, 1975.
Luis Bunuel: Odalenn. Forgatókönyv Huysmans regényéből. Szukits Könyvkiadó, 2001.
René Passeron: A szürrealizmus enciklopédiája. Corvina, 1983.
2022. október 16.