A klíma hatása a kultúra történetére
Előszó
1. Az alábbiakban megvizsgáljuk klíma és mitológia kapcsolatát. Áttekintjük a Föld klímatörténetét, a klíma kultúrára gyakorolt hatását (őskor: 2-15. pontok, történelmi idők: 41-60. pontok). Az ember, mint a jégkorszak szülötte összefüggésében, részletesen bemutatjuk a germán (skandináv) mitológiát (16-28. pontok) és részben a keltát is (29-40. pontok). A függelékben a neandervölgyi emberrel foglalkozunk (61-66. pontok). Az emberiség kultúrtörténetében nagy jelentősége van a mindenkori klímának, a klímaváltozásnak. Amint látni fogjuk a Föld klímája egyáltalán nem stabil, hanem állandóan változik, ingadozik. A lehűlés a kultúrák összeomlását, a melegedés a civilizációk virágzását idézte elő. A klímaváltozás átalakítja a kultúrát. Ezek ismerete útmutató a jelen és a jövő szempontjából.
Klíma - őskor
2. A Föld légkörének szén-dioxid részaránya a 19. század végén 230, a 20. század végén 350, de a dinoszauruszok idején 1000 milliomod rész volt. Ma még nem tudjuk megnyugtatóan tisztázni, hogy a szén-dioxid növekedés okozza-e a hőmérséklet emelkedését vagy fordítva, esetleg valamely harmadik tényező befolyásolja az előző kettőt. Ma a melegedés ellenére még mindig a Föld történetének ötödik jégkorszakában élünk. A jégkorszakok jellemzői: gleccserek a sarkokon és a magas hegységekben. Bolygónk éghajlata azonban jellemzően meleg, történetének 95%-ban nem volt állandó jég.
3. Az ősatmoszféra magas szén-dioxid tartalma okozta üvegházhatásnak köszönhetjük az élet születését a Földön. Később az ősbaktériumok fotoszintézise folytán összeomlott a szén-dioxid bázisú légkör, az első organizmusok kihaltak (a Föld történetének első tömegpusztulása), globális lehűlés kezdődött, az első jégkorszak. Az oxigénbázisú levegőburok ismételt felmelegedése a növények és puhatestűek létrejöttét eredményezte. A kontinensek vándorlása újabb, az eddigi legerősebb jégkorszakot okozta, a Föld jéggolyóvá vált a második tömegpusztulást idézve elő, az életnek ismét majdnem vége szakadt bolygónkon.
4. Feltételezhetően vulkánkitörések vetettek véget a Föld jégbe fagyott korszakának. Nagy mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, ami újra üvegházhatást váltott ki. Ennek következtében a klíma mintegy 400 millió éven át rendkívül forró volt, jóval melegebb, mint ma. Ekkor jelentek meg a gerincesek. E paradicsomi kort ismét lehűlés követte, majd egy újabb meleg időszakot a negyedik jégkorszak váltotta fel, ami permi katasztrófa néven ismert. Az állatvilág mintegy 90%-a kipusztult. A következő melegedés a kréta korban érte el a maximumát (a szén-dioxid érték is ekkor tetőzött bolygónk történetében), megjelentek az emlősök. Az újabb lehűlés a dinoszauruszok kihalását okozta. A szélmozgást és esőzéseket befolyásoló Alpok, Sziklás-hegység és a Himalája felgyűrődése és főként az Antarktisznak a Déli-Sarkra kerülése, mely blokkolja a meleg tengeráramlatokat, beköszöntött az a jégkorszak, mely még ma is tart. Ebben a jégkorszakban (a mi jégkorszakunkban) eddig több mint húsz hidegebb és melegebb periódus követte egymást.
5. Tízmillió évvel ezelőtt a kelet-afrikai fennsíkon kifejlődött az Australopithecus africanus, mely nem a fáról szállt le, hanem a főemlősök földön élő faja volt, dögevő előember. A Homo sapiens sapiens a jégkorszak szülötte. Az 1980-as évek óta bizonyított tény, hogy az emberiség egyetlen anyától származik, aki 150-200 ezer éve élt Kelet-Afrikában. Az ős Éva nem magányos lény volt, mintegy tízezer fős populáció tagjaként élhetett a Nagy Hasadékvölgyben, szelekciós előnyhöz jutva. Egy katasztrófa ugyanis elpusztította a többi emberfajtát, a Homo sapiens sapiens is néhány ezer főre redukálódott. Az ok valószínűleg a Toba kitörése, mely vulkanikus telet okozott. Fajunk is majdnem kipusztult, de a konkurensek kihalása páratlan fejlődési lehetőséget biztosított számunkra. Időjárási változások miatt az ember elhagyta szülőföldjét és lassan elterjedt az egész Földön. Az emberiség globalizációját jégkorszakunk hideg periódusainak alacsony tengerszintjei tették lehetővé, melynek során 40 ezer évvel ezelőtt megérkezett Európába (cro-magnoni ember).
6. A legutóbbi nagy hideg periódus 20 ezer éve tetőzött (Würm-jégkorszak). A jégsapka a mai Észak-Németországig ért, az átlaghőmérséklet 4-6˚C-al alacsonyabb volt mint ma, a hegyek gleccserei völgyeket vájtak és megkötötték a vizet, ezért a folyók kiszáradtak és a tengerszint lesüllyedt (a brit szigetek szárazföldi úton elérhetővé váltak), a talaj nagy mélységig fagyott. Mindez igen kedvező volt az embernek, az éghajlat ugyanis stabil volt. A nyár tartósan szép és enyhe (+20˚C), a tél pedig hideg ugyan de nem sarkvidéki, a szárazság miatt jól elviselhető, hasonlóan az Alpok mai napsütötte téli napjaihoz. A tundra nem olyan volt, mint amit ma értünk rajta, a Nap beesési szöge itt nagy, a vegetáció dús, ezért a vadállomány a szavannákéhoz hasonlítható. A dögevő embernek kedvezett a hús természetes hűtőszekrényben való tárolásának lehetősége. Ekkor fejlődött ki egy új készség: a vadászat, és valami más is, a művészet. Az elejtett állatok csontjaiból finoman kidolgozott kisplasztikák készültek. E képzőművészeti alkotások utalnak a hitvilágra is: a sámánizmusra. Ekkor készültek a barlangfestmények. Nehezen hozzáférhető barlangbelsőkben összetett művészi alkotások. Bonyolult módon fáklyákkal megvilágítva készültek, ami a térelgondolás formáira utal. Nagy munkával létrehozott kultikus helyekről van szó. A nomádok vándorolnak, a barlangfestők meghatározott helyhez kötötték kultuszukat. Ők az első európaiak.
7. Az újabb klímaváltozás beköszönte melegebb és nedvesebb éghajlatot jelentett hirtelen hőingadozásokkal, heves viharokkal és egy új kultúrával: magdalénien. Európa legsűrűbben lakott vidékén a mai Franciaország területén a lélekszám 2-3 ezerről 6-9 ezerre növekedett, akik 20-70 fős klánokban éltek, melyek 500-800 fős törzsszövetségekbe tömörültek. A régészeti leletek szerint már létezett társadalmi rétegződés. Az átlagéletkor 20 év alatt volt, 12% élte meg a 40. életévét. Jellemző a gyakori éhezés és a fizikai sérülés. A klímaváltozás eltüntette a megafaunát, ami ismét egy új kultúra kialakulását eredményezte.
8. A holocén globális felmelegedése teremtette meg a civilizáció születésének lehetőségét. Ekkor fejlődtek ki a kultúra minőségileg új formái, amik az általunk ismert civilizáció felé mutatnak. Ekkor kezd a Homo sapiens sapiens beavatkozni a természetbe, átalakítani a vadont kultúrtájjá. Mezőgazdaság és az állattenyésztés jellemzi e kort, először az emberiség történetében. Az újkőkor (neolitikum) kezdetén létrejönnek az első városok, az emberiség lélekszáma eléri az 5 millió főt.
9. A Közel-Keleten új emberi életforma vette kezdetét. Az első templomról van szó (a mai Törökország területén), melyet 12 ezer évvel ezelőtt emeltek. A kőszerszámokkal megmunkált és köralakban felállított kőoszlopok a kultusz teljesen új formáját jelentik. A klímaváltozás tehát kultúrtörténeti jelentőségű kultuszváltozást idézett elő, a felmelegedés okozta termékenységért hálát kellett adni az Égnek. DNS vizsgálatok igazolják, hogy innen származik a mai búza őse, és itt alakult ki az állattenyésztés is. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a mai Dél-Törökország, Szíria, Izrael, Irak területén ekkoriban jólétben, bőségben, békességben éltek az emberek, itt és ekkor alakult ki az emberi civilizáció (natufi kultúra).
10. A paradicsomi állapotok mintegy ezer évig tartottak, ám tragikus hirtelenséggel véget is értek. A Bibliának az Édenről és bűnbeesésről szóló részei (Teremtés Könyve 2-3.) talán ezeknek az időknek az emlékeiből táplálkoznak. A lehűlés szárazsággal járt, elmaradtak az esők. Európában 6-7˚C-al csökkent az átlaghőmérséklet, ezer évig ismét a jég uralkodott. A Közel-Keleten a natufi kultúra összeomlott, a népesség drámaian csökkent. Ekkor alakulhatott ki az időjárás által büntető Isten képe. Hatalmas erdőségek alakultak, melyek szélén kevesebb ember tudott megélni, mint a tundrákon, ahol a megafauna bőséges táplálékot biztosított. Vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak, de táplálékuk elsősorban a mogyoró volt, mely ekkor (9 ezer éve) terjedt el robbanásszerűen, miden bizonnyal a telepítések következtében. Ez a mogyorótelepítés volt az első eset, hogy az ember tudatosan beavatkozott a vegetáció szerkezetébe. A hideg épp oly hamar ért véget, amint kezdődött. Néhány évtized alatt 7˚C-t emelkedett az átlaghőmérséklet! A csapadék a duplájára nőtt, ami a Bibliából ismert özönvíz-jelenséget idézte elő. Érdemes összevetni az Ararát térségeben lezajlott katasztrófát a Teremtés Könyvének az özönvízről szóló (Ter. 6-8.) leírásával. A Fekete-tenger tó volt, mintegy 100 méterrel alacsonyabban a Földközi-tengernél, melynek szintjét tovább duzzasztotta a gleccserek olvadása. 8400 évvel ezelőtt a tengernyomásnak engedve átszakadt a Boszporusz. A jelenséget elképzelni sem igen tudjuk, a dübörgésnek több száz kilométerre is el kellett hallatszania. A víz napok alatt elöntötte és elpusztította a Fekete-tenger vidékének kultúráját. Mindez jelzi: a vallásos iratokhoz mindig úgy kell közelíteni, hogy azok jelképes módon a valóságot közvetítik számunkra.
11. Erre a radikális klímaváltozásra, akárcsak a napjainkban zajló egyébként sokkal kisebbre, egyenlőre nincs adekvát válasz. A Föld mai képe ekkor alakult ki, új szigetek keletkeztek például Britannia és Japán. Az emberek behúzódtak a szárazföld belsejébe. A klíma meleg volt és nedves, az átlaghőmérséklet 2-3˚C-al magasabb, mint ma. Az emberiség ekkor tért át a növénytermesztő életformára, amihez hasonlítható nagy változást csak az ipari forradalom hozott. A mezőgazdaság megjelenésével a kenyér lett évezredekre az emberiség legfőbb tápláléka ("mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma"), majd később a kultusz középpontja is ("kezébe vette a kenyeret, majd hálát adott, megtörte, tanítványainak adta és így szólt: vegyétek, és egyetek ebből mindnyájan: mert ez az én testem, mely értetek adatik"). Ugyanakkor a rizstermesztésnek köszönhetően Dél-Kína a neolitikum óta folyamatosan fejlett kultúrájú és a Föld legsűrűbben lakott térsége. Ebben az időben a Szahara is termékeny volt nagy populációval, ugyanis meleg periódusokban a Föld vízháztartásában több víz forog, a monszunzónák eltolódnak. Az aranykorról szóló mítoszok alapjai a neolitikumban és a bronzkorban uralkodó tartós meleg periódusban gyökereznek. A klíma viharmentes, stabil volt. A Brit-szigeteken derült idő volt a jellemző, ami megmagyarázza Stonehenge és a hasonló építmények létét, hiszen ezeknek a csillagászati létesítményeknek semmi értelmük sem lett volna, ha az égbolt szinte mindig borult mint ma, sőt eszükbe sem juthatott volna az akkori embereknek egy ilyen kultusz.
12. A fejlett kultúra előfeltétele valamely specifikus kultúrnövény, mely lehetővé teszi a lakosság ugrásszerű növekedését, ami a városi kultúra kialakulásának alapja. A régi fejlett kultúrák mind olyan klimatikus területen fekszenek, ahol nincs hosszú hideg tél, sem trópusi forróság, és biztosítva vannak az öntözéses mezőgazdaság egyéb feltételei is. A Szahara időszámításunk előtt 5 ezer évvel kezdett kiszáradni. Az ott élő népek a Nílus partjára költöztek, így egy regionális klímaváltozásnak köszönhető az ókori egyiptomi kultúra kialakulása és bukása is, amikor a Nílus áradásai elmaradtak. A szárazság okozta éhínség ugyanekkor okozta az Akkád Birodalom és az egész mezopotámiai civilizáció összeomlását (i. e. 2150 körül). Mezopotámia, Asszíria, Babilónia, Mittani, Hattusa, Ugarit, stb. mindenütt az időjárásisten a főisten. A hideg periódus után 110 métert emelkedett a Perzsa-öböl vízszintje a gleccser-olvadás következtében (a Balti-tenger helyén is gleccser volt), ezért a sumer központ Ur tengerparti város volt. A tenger visszahúzódása után termékeny síkság maradt vissza, de ez a száraz periódusban elsivatagosodott. Nem a fenntartható fejlődés mikéntje volt a kérdés, hanem az addigi létforma vált alapvetően lehetetlenné. A helyzet lényegében akkor is ugyanaz volt, mint ma: az a politikai vezető, aki nem tudja biztosítani az ország gazdasági fellendülését, más szóval a jólétet, az elveszíti politikai legitimációját. Az ideológiákhoz szorosan kötődő politikai vezetés bukása szélsőséges esetben nem csupán uralkodóváltáshoz (rendszerváltáshoz), hanem az egész civilizáció felbomlásához vezethet, amint történt ez az ókori fejlett kultúrák esetében is. De mi volt a helyzet Európában?
13. Európa az újkőkor idején kultúrtájjá alakult át. Az, amit ma a természetvédők megőrzendő természetes környezetnek tartanak az ekkor jött létre az ember hatására például az alpesi legelők, mivel az Alpok ekkor teljesen fagymentes terület volt. A bronzkori meleg periódusban virágzott az első európai fejlett kultúra, Mükéné. Ennek hirtelen bukását (i. e. 13. század) az aszályos időjárás okozta, amint arra Arisztotelész (i. e. 384 -322) is utalt.
14. A Hettita Birodalom összeomlását (i. e. 1200 körül) szintén a vízhiány okozta. Érdekes adalék: a hettita hit szerint országuk az időjárásisten tulajdona, királyuk az isten földi helytartója, akinek feladata kultikus: az istennel való kapcsolattartás. A hettita összeomlás utáni népvándorlás nyomán tűnik fel Palesztinában Izrael népe. A zsidó papság harcot folytatott Baál kultusza, a helyi időjárás isten ellen. A monoteista vallások természetszerűleg nem tűrhetik meg más istenek kultuszát. Ugyanakkor az Ószövetség tükrözi az időjárásistenek hagyományának továbbélését.
15. Időszámításunk előtt 800-ban lehűlés következett, és megnőtt a csapadék mennyisége, ami elsősorban hó volt. Az Alpokban a gleccserek megnőttek, az erdőhatár 400 méterrel visszahúzódott (a 20. századi magassági szintre). Mindez az egész kultúra átalakulását hozta magával.
A klímatörténet a 41. pontnál folytatódik!
Mitológia
Jégkorszaki mitológia
16. Ős-Germánia: Skandinávia. Ami ott lappang az angol-amerikai és német tudatban, az élő ismeret északon, különösen Izlandon. A germán szellem lényege az individualizmus. Már az ókori rómaiak sokat írtak a germánok szabadságszeretetéről. Ugyanakkor élő a közösség szociális gondoskodása, mely lényegében az individualizmust, a szabadságot erősíti. Szinte korlátlan hatalmú a szubszidiaritás ősi gyökere, az önkormányzatiság. Központi helyen áll a személyiségi jog sérthetetlensége, a női egyenjogúság eszménye, a vallási és politikai meggyőződés korlátlan joga, amennyiben az nem tiltja mások ugyanilyen jogait. Az ősi germánok törzsi gyűlése a thing (demokratikus elem). Itt választották meg a törzsfőnököt (monarchikus elem), akit a nemzetségfőkből álló törzsi tanács (arisztokratikus elem) támogatott. Fontos kérdésekben a thinget mindig összehívták. Lényegében ez az északi-germán származású Aquinói Szent Tamás államelmélete, általa a germán hatás érvényesült a nyugati kereszténységben.
17. Kezdetben volt a hőmérséklet. Északon hideg, délen meleg. Az északi jég és a déli tűz találkozásánál volt a Káprázó Űr, a langyos terület. Itt a hőmérséklet elegyedéséből élet keletkezett. A tűz által megolvasztott jégfolyók termékennyé váltak, és a langyos vízből három lény kelt életre: Ymir az ős déróriás, Audhumla az őt tápláló szarvatlan őstehén, mely a jégből három nap alatt előnyalja Búrit az ősóriást. Ymir és Búri (csak ők ketten) kétneműek. Ymirnek alvás közben bal hónaljának izzadáscsöppjeiből született fia és lánya, majd lábszárait összedörzsölve még egy fia Thrúdgelmir, a hatfejű déróriás. Búri hasonló módon ad életet fiának Burnak, aki Ymir két első gyermekének lányát Bestlát, az óriáslányt veszi el feleségül. Ebből a házasságból három fiú született: Ódin, Vili, és Vé.
18. A három fiú megölte az ős déróriást Ymirt, és testéből megalkották a teret és az időt, vagyis a világot. Húsából lett a föld, csontjaiból hegyek, koponyájából égbolt, véréből és verejtékéből tenger, agyvelejéből felhő, hajából fák, szemöldökéből pedig Középfölde a Midgard. (Figyelemre méltó képzettársítások.) Véréből és csontjából törpéket is alkottak. A déli szikrákat és lángcsóvákat felhajították az égre csillagoknak, és pályát szabtak előbb a Holdnak majd a Napnak, hogy e megszemélyesült égitestek által a nappal és éjszaka váltakozása révén számolni lehessen az éveket. A három óriásfiú e tevékenység által istenné vált.
19. A tenger keletkezésekor a déróriások megfulladtak, kivéve Thrúdgelmir fiát Belgemirt és feleségét, akiknek sikerült bárkába szállva megmenekülniük, így ők lettek a későbbi déróriások ősei.
20. Ódin, Vili, és Vé a három világteremtő isten az első úgynevezett ász isten. Ezen a ponton jelenik meg a Skandináviában fennmaradt ősgermán mitológiában egy másik istenfajta, a ván istenek. A germán nép két kultúra szülötte. A ván istenek népe a jégkorszak hidegebb periódusát mintegy 10 ezer évvel ezelőtt kisebb jégvédett területeken, a nyugati norvég fjordok belsejének katlanszerű öbleiben vészelték át. E mikroklímájú területeken néhány ezer év alatt genetikailag alkalmazkodtak környezetükhöz. Nagy termetű, szőke, kék szemű, fehér bőrű, (skandináv típus) halászattal és vadászattal is foglalkozó földművelő matriarchális társadalmat alkotó emberek voltak. Időszámításunk kezdete előtt mintegy 2000 évvel a késő kőkorszak idején, a mai Németország középső részéről (Thüringia, Szászország, Duna-vidék) egy patriarchális pásztor nép érkezett a mai Dél-Svédország, Dél-Norvégia, Dánia és az Elba alsó folyásának vidékére. Ez a germánság kialakulásának helyszíne. Hosszú harc után egybeolvadt az itt talált artikus néppel, ami a mitológiában is tükröződik: a ván és ász istenek harca az első háború, mely békekötéssel zárult. Ünnepélyesen egy edénybe köpték nyálukat, és örök emlékezetül az edény tartalmából létrehozták Kvasirt, egy nagyon bölcs lényt, akit később megöltek (emberáldozatra utalás), és véréből méz hozzáadásával erjesztették a költészet mézsörét. Utóbb a ván isteneket besorolták az ász istenek közé.
21. A Skandináviában őshonos artikus nép az érkezőkkel ellentétben nem tartozott az indoeurópai nyelvcsaládhoz. Tény, hogy a germán nyelv szókészletének 1/3-a nem indoeurópai eredetű. Néhány példa az artikus néptől származó szavakra: See (sea), Segel (sail), Strand, trinken (to drink), laufen (to leap), Bein (bone), Weib (wife). De nemcsak a tengerrel és hajózással kapcsolatos dolgok, hanem az állat és növénynevek esetében is ez a helyzet. A germán nép kialakulásának ideje körülbelül időszámításunk kezdete előtti 1200. évre tehető. A két pregermán népből 800 év alatt kialakult új nép ezután mintegy 900 évig együtt és azonos helyen élt (ez az ősgermán korszak az időszámításunk előtti 1200-300. évek), bár délre húzódásuk már időszámításunk előtt 1000 körül elkezdődött. De térjünk vissza a mitológiához.
22. Az istenek a Skandináv (ősgermán) mitológiában is alá voltak vetve a sorsnak. A sors először személytelen, majd életre kel a nornák alakjaiban: Urd, Vedandi, Skuld - a Múlt, Jelen, Jövő, akik a világegyetemet jelképező és központi helyen lévő világfa a Yggdrasil tövében székelnek, és meghatározzák mindenki sorsát. A későbbiekben minden értelmes lény: isten, óriás, törpe és az ember mellett saját norna jelent meg.
23. Az embert szintén Ódin, Vili és Vé műve. Egyszer a tengerparton sétálva megláttak két fatörzset és embert alkottak belőlük. Az egyikük lelket, vagyis életet lehelt beléjük, a másikuk értelmet és mozgáskészséget, a harmadikuk pedig arcot adott nekik, hogy beszélni, látni, hallani tudjanak. Ők minden ember ősei. A férfi neve Kőris a nőé Repkény. Sokatmondó ez, hiszen a repkény egy mérgező folyondár, mely rákapaszkodik a kőrisre! Idővel megromlik a világ, elszabadulnak a romlás elemei. Elromlik a klíma beköszönt a Hármastél, majd a vizek és tüzek kiáradásával elpusztul minden, csak egyetlen emberpár menekül meg: Élet és Életvágy, hogy tovább sokasodjanak. A tengerből új föld emelkedik ki, egy paradicsomi Föld, melyen vetetlenül nő a gabona. Neve Gimle (tűzbiztos hely). Az ott élők bűntelenek és feltámadnak az arra érdemes istenek is.
24. A germán mitológiával kapcsolatban említsük meg a germán nyelvekben a napok elnevezéseit. Kedd: tisrdag-dinsdag-Dienstag-Tuesday. Tyr isten napja. Nyelvtanilag rokon a görög Zeus és a latin Deus szóval. Szerda: onsdag-woensdag-Wednesday. Odin főisten napja. Csütörtök: torsdag-donderdag-Donnerstag-Thursday. A legnépszerűbb isten Tór napja. Hatását őrzi számtalan helységnév például Thorshavn, és személynevek például Torsteinn. Péntek: fridag-vrijdag-Freitag-Friday. Frigg istennő Odin feleségének napja. Szombat: e napon az ősgermánok fürödtek és mostak (laug - löjg), így e napnak fürdő - mosó nap lett a neve. Skandináviában ma is az (laugardagur - lördag), nem honosodott meg a Sabbath elnevezés. Vasárnap: sunnudagur-söndag-zondag-Sonntag-Sunday. A Nap, mint megszemélyesített égitest napja. A napimádat a késő kőkorszaki és bronzkori Európában, különösen Skandináviában, széles körben elterjedt volt. Időszámításunk előtt 1300-ból származik a trundheimi (Dánia) ló húzta szekér, mely egy Napkorongot szállít. Baldur kvázi napisten halála és feltámadása az északi tél és nyár váltakozását jelképezi. A két Edda (próza és verses) több helyen szól a meleget hozó napisten és a jégóriások küzdelméről a félévnyi sötét után. Hétfő: mánudagur-mandag-Montag-Monday. A Hold, mint megszemélyesített égitest napja. A Hold dominanciája érvényesül a Skandináv tél hosszú éjszakáin.
25. Rúna - jelentése: titok. A germán rúna írás rokon a keltával. A rúnák eredetileg kizárólag kultikus-mágikus célokat szolgáltak. Ma egész ezoterikus kultúrát kerítettek köréje, akárcsak a magyar rovásírás esetében láthatjuk. A rúna írás iránya teljesen tetszőleges, sőt mágikus variációk jellemzik. Olvasása a rúnamesterek feladata volt, ami az istenek akaratának megfejtését, kifürkészését jelentette, amint azt a to read ige eredeti jelentése is mutatja. A kezdetben 24 jeles rúnaírás Skandináviában 16-ra rövidült. Ekkor már profán feljegyzésekre is használták, amit a svéd falvakban még a 20. század elején is el tudtak olvasni.
26. Az eredeti értelmezés szerint a rúnák az ismeretlen múltból erednek, mágikus hatásuk magukban a jelekben rejlenek, az őket felrovó ember cselekedete lényegtelen, azonban e jelek értelmezéséhez tudás szükségeltetik. Az írás és olvasás főbb fogalmai a germán nyelvekben a rúnakultúra szavaiból erednek, például a bükkfa nevéből származik a könyv szó: beech - book, Buche - Buch, stb.
27. Az izlandiak 920 körül fedezték fel Grönlandot (Gunbjörn-szirtjei). 980 körül le is telepedtek rajta. 1000 táján a grönlandiak Leifur Eiriksson vezetésével felfedezték Amerikát, a mai Új-Fundland és Új-Skócia területét. Az utóbbi partjain termő vadszőlőről Vinlandnak nevezték el. A néhány év alatti háromszori megtelepülési kísérlet után a helyiek ellenségeskedése folytán a vikingek feladták itteni telepeiket, és az itt született gyermekekkel együtt visszatértek az óhazába. Grönland Izlanddal és Európával 500 évig tartott fenn kapcsolatot, ami 1480 körül megszakadt. A globális lehűlés itt még drámaibb volt, mint máshol, az itt élő mintegy 5000 fős viking kolónia máig kiderítetlen módon nyomtalanul eltűnt. (Lásd még: 49-50. pontok.)
28. Az óeurópai nyelvcsaládok: germán, kelta, latin, venét (lásd: Venezia - Velence), illír, balti és szláv. A latinok eredetileg az Elba alsó folyásának vidékén éltek. Délre vándorlásuk tette lehetővé a germánok és kelták találkozását. A germán - kelta nyelvi egyezések ettől az időtől eredeztethetőek például: oeth - oath, dun - town. Kelta eredetűek a vas, a fazekas- és szekérépítő mesterségek szavai a germán nyelvekben. Amint említettük, a germán nyelvben sok nem indoeurópai szó is található. Néhány további példa: sword, shield, Hildegard, Hedwig, Gunther, Hadubrand, north, south, east, west. A 6. században kezd rohamosan távolodni az északi germánok nyelve a déli törzsekétől. Az északi germán gótok nyelve izoláltan fejlődött, első írásos emlékük a 4. századból való, Wulfila bibliafordítása.
Kelták
29. Az ókori görögök Keltoi szava az eldugott helyen, a civilizált világtól elzártan élő népeket jelentette. A kelta szó mai értelmében először a 18. században a szaktudományban jelent meg. Innen, hogy az angol köznyelvben nem egyöntetű a használata, gyakori az angolos kiejtés: "szelt". Meghatározásként a gallokat értették alatta, és valóban, a kelta népek magukat a "gal-" gyököt tartalmazó szavakkal nevezték meg: Gallia, Galácia, Galícia, Portu-galia.
30. Az első írásos emlékek az időszámításunk előtti 560-tól említik a keltákat, akik akkor a Duna völgyében éltek a mai Németországtól Magyarországig. Valószínű, hogy a Duna névadója Danu (Ana, Anu) kelta istennő. A szanszkrit irodalomból ismert Danu folyóistennő. A legősibb bizonyíthatóan kelta népcsoport Salzburg környékén élt. Ez a Hallstatt-kultúra, mely időszámításunk előtt 1200-tól 450-ig virágzott. Jelentőségét a sóbányák adták. A másik nagy kelta kultúra a mai Svájc területén a La Tene-kultúra, időszámításunk előtt 500-200 között virágzott. Maga Svájc azaz Helvécia is a kelta helvét törzsről kapta nevét.
31. Ebben az időben történt a kelta nyelvek szétválása Q-kelta (ma írek és skótok), és P-kelta ágra. Valakinek a fia a Q-kelta nyelvben mac, míg a P-kelta (walesi) nyelvben map. Írország északi részéből a Scotti törzs elterjesztette a Skót-felföldön a skót gael nyelvet, míg a P-keltát beszélők a Skót-alföldre szorultak vissza, ahol beolvadtak a Lallans germán nyelvet beszélő népességbe. A gael nyelvek (goidelikus) elnevezésüket az óír Goidel szóból kapták, ami az ír népet jelöli.
32. A Római Birodalom bukása után is fennmaradtak kelta nyelvű népcsoportok a kontinensen (lásd: Északnyugat-Spanyol és Dél-Lengyel Galícia). Gallia földrajzi nevei jórészt kelta eredetűek például Marne (Dea Matrona), Szajna (Dea Sequana). A spanyol Galíciában ma is elterjedt a kelta duda, mint népi hangszer. Izland viking telepesei közé skót kelták is beolvadtak, sőt először az ír Szent Brendan (484?-578) élt itt szerzetes társaival. Írországba való visszatérte után 60 társával állítólag Amerikába is eljutott. Mindenesetre a halála után 300 évvel írt "Navigatio Sancti Brendani Abbatis" (Szent Brendan apát utazása) nemcsak a középkori Európa leginkább közkézen forgó írása, hanem Kolumbusz Kristóf is elolvasta útjára való felkészülése gyanánt. Szent Brendan a nyugati óceánban lévő Ígéret Földjéről hallva indult útnak. A latin nyelvű szöveg ír eredetije azonban Tír Tairngire, ami a túlvilágot jelölő ír kifejezés.
33. Manapság a feministák a keltákban látják előfutáraikat a női egyenjogúság terén. A Brehon-törvények, melyek a normann invázióig (1169-70) érvényben lévő sajátos kelta jogrend volt nem egészen támasztja ezt alá. E törvények az íreknél a házasságnak kilenc fajtáját különböztette meg a vagyoni helyzet alapján. A nő válást kezdeményezhetett bizonyos esetekben (erőszak, házasságtörés, impotencia, a férj homoszexualitása), és a házasságba vitt vagyona az övé maradt, de a férjnek jogában állt ágyast vinni a házba. A feleség és az ágyas az első három éjszaka büntetlenül követhettek el erőszakos cselekedeteket egymással szemben, kivéve a gyilkosságot. A férj pedig jól szórakozott, hogyan verekednek érte a nők. A walesieknél csak a férfi tarthatott meg vagyont válás esetén. Hét év házasság utáni válás esetén pedig a legkisebb és legnagyobb gyerek a férjé lett, a többi az asszonyé. A Sheela-na-gig obszcén női szobrokat eltérően értelmezik. A szobrok többsége eredetileg templomokban volt elhelyezve. Egyesek úgy vélik keresztény (francia román stílusú) ábrázolásról van szó, a paráznaság bűnének bemutatásáról (lásd Tertullianus: a pokol kapuja a nő lába között van). Mások meddőséggyógyító termékenységszimbólumnak gondolják, míg a feministák szerint az ősi Földanya élettel és halállal kapcsolatos szerepének szimbóluma.
34. Négy ősi pogány kelta ünnepet ma is megülünk, anélkül hogy tudnánk eredetükről. Ezek régen összhangba hozták az évszakokat a holdhónapokkal. Az első az eredetileg november 1-én tartott Hallowe'en, mely Amerikával ellentétben a Brit-szigeteken ma mellékes ünnep. A mindenszentek estéje All Hallows' E'en rövidített alakja. Walesben Hollantide vagy Calan Gaeaf. Az ősi kelta ünnep Samain nem a halottak napja, hanem olyan napot jelölt, amikor a holtak kapcsolatba léphetnek az élőkkel, szabadon átjöhetnek az ő országukba. E napon Teutates, a kelta Moloch javára embereket áldoztak dézsába fojtva őket. A latin alma istennő Pomona szüreti ünnepe is e napra esett. A mindenszentek ünnepét ezért IV. Bonifác pápa erre a napra tette, ezzel megkeresztelve e dátumhoz kapcsolódó ünnepet. Később a pápa áttette tavaszra (a bizánci egyház ezért ünnepli ma is akkor), majd visszakerült eredeti helyére, kiegészülve november 2-án a halottak napjával.
35. Imbolc (február 1.) Brigit tűzistennő ünnepe, mely Kildare-i Szent Brigitta ünnepévé lett keresztelve. Elemei megtalálhatóak az amerikai Groundhog Day (február 2.) ünnepében is.
36. Az egész világon elterjedt ősi kelta ünnep a Beltaine. Május 1. a munka ünnepe eredetileg az állatoknak a nyári legelőkre való kihajtásának a napja volt tűzgyújtással egybekötve. Később ez összeolvadt más európai főként germán ünnepek elemeivel. Ilyen a májusfa állítás, mely ősi pogány fallikus szimbolika, amit Angliában a puritánok a 17. században be is tiltottak. A virágfűzér a latin virágistennő Flóra hatása. Május elsején májuskirály és -királynő választásával ünnepelték északon az akkor beköszöntő tavaszt. A Katolikus Egyház mindezek ellensúlyozására, mintegy megkeresztelve e szokásokat, május hónapot Szűz Máriának szentelte. Ekkor megkoronázták a Szent Szűz szobrát. A 19. század közepén az Amerikába kivándorolt írek az ősi kelta hagyományt, a május 1-én csak férfiak által tartott (a férfi uralom újabb jele) felvonulást továbbra is gyakorolták. Többségük ekkor szakszervezeti tag volt. 1889-ben a 2. Internacionálé a dolgozók ünnepnapjává nyilvánította e napot, amit 40 évvel később az orosz bolsevikok is jóváhagytak liturgiájával együtt. Így vált a régi kelta ünnep egy teljesen más aspektusban világhagyománnyá. A Katolikus Egyházban e napon Szent Józsefről a munkásról emlékeznek meg. (Szent Józsefnek, mint Jézus nevelőapjának ünnepe március 19-én van.)
37. Britanniában augusztus 1-én az August Bank Holiday az ősi kelta aratási ünnep kapcsán Lunghnasa gall istenhez kötődik. Erről az istenről nevezték el Lyon-t is. A kereszténység Szent Mihály angyallal helyettesítette Lunghnasa-t, az ünnepet szeptember 29-re áthelyezve.
38. Érdekességként megemlítjük, hogy a kelták május elejétől augusztusig, amikor a férfiak az állatokkal a legelőkön voltak, nem éltek nemi életet. A nemi aktivitás csúcsa ezért május előttre esett, május elseje után kifejezetten szerencsétlen dolognak tartották. A gyerekek zöme így október és február között született, amikor a birkák tejet biztosíthattak a szoptatós anyáknak.
Druidák
39. E szóhoz számtalan olyan képzettársítás kapcsolódik, mely egyértelműen az utóbbi 500 év kitalációja. A druidizmus nem a kelta vallás vagy kultúra. Nem a druidák emelték Stonehenge-et, az a többi ilyen építményhez hasonlóan a kelták megérkezése előttről való. A manapság magukat druidáknak vallók azon állításának, hogy az ősi druidák titkos tudását birtokolják, semmi alapja sincs. A druidák az ókori kelta népek között létrejött vallási társaság volt. Egyszerre töltöttek be papi, tudósi, pedagógiai és államigazgatási feladatokat. Személyükben egyesült a törvényhozói és bírói hatalom a mágikus istentiszteleti és a tudósi hatalommal, ráadásul ők nevelték az elit gyermekeit is. Három osztályra tagolódtak: a legfelső rétegük viselte a druida nevet, ők filozófiával és teológiával foglalkoztak. A középső réteg a jövendőmondók, látnokok, nevük vates vagy manteis. A legalsó rétegük a költők vagyis a bárdok (bardi). Soraikban nők is helyet kaptak, római leírás szerint fekete köntösű, zilált hajú, fúriaszerű nők. Ők varázslók voltak, akik nemegyszer harcosként, vagy egyenesen a sereg vezetőiként léptek fel a csatákban.
40. A druida szó eredeti alakja druwids, ami bölcs embert jelent. Nem voltak sámánok, vagyis nem gyakorolták a transzállapotot. A reinkarnációt tanították. Meghatározott napokon termékenységi kultusz keretében gyűjtötték a fagyöngyöt, amit meddőség gyógyítására használtak, mondván télen is virágzik, amikor a gazdafa tetszhalott állapotban van. A druidák gyakorta végeztek emberáldozatot. Ez, mint minden hasonló esetben, kiváltotta a rómaiak iszonyatát, és a druidizmust betiltották, majd az összes druidát Anglesey szigetére száműzték, és ott 61-ben kivégezték őket. A mai druida csoportok a 17. században keletkezett szabadkőműves jellegű druida társaságok utódai.
Klíma - történelmi idők
41. A hűvös nyarak és enyhe csapadékos telek idején Észak-Afrika lehetett a Római Birodalom éléstára. Augustus császár uralkodása (i. e. 30 - i. sz. 14) alatt az éghajlat melegebbé vált, olyanná amilyent ma tapasztalhatunk, az Alpoktól északra még ennél is melegebb. Ez tette lehetővé a Birodalom északi irányú terjeszkedését. A mainál jóval melegebb klímájú Britanniát is meghódították. Ekkor mintegy 300 millió ember élhetett a Földön, 35 millió Európában. Ezt a lélekszámot újra majd csak a középkori meleg periódusban (13. század) érjük el.
42. A Roman Climatic Optimum idején az Alpok hágói egész évben járhatóak voltak, a bányászat a Magas-Alpok azon régióiban is folyt, ahol ma állandó fagy van. Gaius Plinius Secundus beszámol a szőlő és olívabogyó északi terjeszkedéséről. Ebben az időben a britanniai szőlő ültetvényeknek köszönhetően a tartomány önellátó volt a bortermelés tekintetében. Domitianus császár (51-56) az itáliai bortermelők védelme érdekében megtiltotta a szőlőtermesztést az Alpoktól északra, amit jóval később Probus (232-282) vont vissza.
43. A meleg hatására aktivizálódtak az északi népek, ami ellen Róma és Kína egyaránt fal építésével védekezett. A mongol xiongnuk támadását Kína visszaverte, akik ezután Európába jöttek. Ptolemaiosz említette először őket chunno néven. A hunok végül itt is vereséget szenvedtek, a fejlett kultúrákkal szemben tehetetlenek voltak.
44. Az 5. században lehűlés kezdődött, Észak-Afrika ekkor száradt ki. A hideg, éhség és a járványok is hozzájárultak Róma bukásához. Az arab invázió oka is klimatikus: korábbi területeik lakhatatlanná váltak a szárazság következtében. Az Alpokban az erdőhatár 200 méterrel lejjebb húzódott. A gleccserek ismét visszanyerték jégkorszaki méretüket. Járhatatlanná vált a Val de Bagnes-n átvezető római út. Hatalmas áradások és akkora viharok voltak, melyek átalakították az Északi-tenger és Dél-Anglia partvonalát. A népesség a felére csökkent, az erdők benőtték a mezőgazdasági területeket. Az Alpoktól északra fekvő települések 90%-a elnéptelenedett, az erdők benőtte romok között állatok, vagy primitív embercsoportok tanyáztak. Az új klíma új kultúrát hozott magával.
45. Caesareai Prokopios, Konstantinápolyi Lüdosz, Mytilenei Zakariás és Efezusi Szent János egyaránt arról számolt be, hogy 536-ban hónapokon át sötét volt, a Nap annyit világított mint a Hold, amit éhínség követett. Ma már tudjuk: a Pápua Új-Guineában lévő Rabaul kitörése juttatott nagy mennyiségű vulkáni hamut a légkörbe. A klimatikus lehűlés ismétlődő éhínségeket okozott, például 784-ben a lakosság 30%-a éhen halt. A hiányos táplálkozás járványokat okozott.
46. Sokszor elhangzik, hogy elszakadtunk a környezettől, nincs bennünk harmónia a természettel, nem úgy mint a régi kultúrák emberei esetében. Nos, a maják tönkretették a természetes környezetet a mértéktelen földhasználattal és erdőirtásokkal. Ekkor érte őket egy extra méretű El Ninó jelenség, mely rendkívüli szárazságot okozott, ami túlnépesedett társadalmukat éhhalállal sújtotta, a civilizáció összeomlott, a kulturális tudás veszendőbe ment.
47. Az említett globális lehűlés indíthatta el a magyarok nyugatra vándorlását is. A Kárpát-Medencében való sikeres meggyökerezésüknek viszont a középkori meleg periódus kedvezett. Ez a felmelegedés a keresztes hadjáratok, a virágzó középkor, a gótika ideje. A klíma jóval melegebb volt mint ma. Enyhe telek és meleg nyarak voltak jellemzőek. A sarki tengerről eltűntek a jéghegyek, Grönlandon ott is temetkeztek, ahol ma állandóan fagyott a talaj (permafroszt). A mai klímafelmelegedés 0,6˚C-os, a középkorban 2˚C volt, Skandináviában 4˚C. A gleccserek visszahúzódtak, a vegetáció szempontjából fontos tavaszi átlaghőmérséklet 3˚C-al volt magasabb a mainál.
48. Képzeljük el, ma hogyan tálalnák a következő híreket: Nürnberg környékén a hatalmas hőségben sokan holtan esnek össze az utcán! Megtörtént 1022-ben. Befagyott a Nílus! Megtörtént 1118-ban. Bajorországban kiszáradt a Duna! Megtörtént 1135-ben. (Ekkor rakták le a regensburgi kőhíd alapjait.) Strassburg környékén januárban virágoznak a fák! Megtörtént 1187-ben. A teljes ökológiai rendszer változását jelzi, hogy az Alpokban az erdőhatár 2000 méter fölé, a mainál jóval magasabbra tolódott. Szőlőt Dél-Norvégiában is termesztettek, búzát Trondheim környékén, a 70. északi szélességi fokon pedig árpát. A szőlő termőhatára még ma a globális felmelegedés korában is 500 kilométerrel van délebbre, mint volt a középkorban. Kínában 1264-ben a citrusfélék művelési határa több száz kilométerrel északabbra volt a mainál. Anglia jellemző betegsége volt a malária. Európában az erdők aránya 90%-ról 20%-ra csökkent (ma 30%). A népesség 1050 és 1300 között 46 millióról 73 millióra növekedett. A technikai és gazdasági felvirágzásból származó hasznot a társadalom gótikus katedrálisok építésébe fektette.
49. A felmelegedés lehetővé tette Izland benépesítését, majd a grönlandi telepek létrehozását. Floke Vilgardson 865 körül még sikertelenül, Ingolf Arnarson 874 táján már sikeresen telepedett meg Izlandon. A 11. században 80 ezer ember élt itt, ami akkor sem volt könnyű a gleccserek és vulkánok miatt. (Az 1300 után következő és a 20. századig tartó lehűlés nagyon nehézzé tette az életet, a 18. században majdnem elnéptelenedett a sziget.) 985-ben telepedtek meg az izlandi vikingek Grönlandon, ahol akkor gabonát termesztettek. Ebben az időben katolikus püspökség is működött itt. A fát az amerikai kontinensről szerezték be, amit 1005-ben kezdtek benépesíteni. A mai Újfundland L'Anse aux Meadows település területén egy több mint 100 fős viking kolónia élt, ahol itt az újvilágban született normann gyerekek is éltek. Az őslakosság (skraelingek) ellenségeskedését a hosszú utánpótlási vonalak miatt nem tudták visszaverni, így a grönlandi vikingek kiürítették amerikai bázisaikat. (Lásd még a 27. pontot.)
50. A 14. század elején kezdődött az a kis jégkorszaknak nevezett lehűlés, mely a 19. század végéig tartott. Az Észak-Amerikai gleccserek ekkor keletkeztek, Európában pedig megnövekedtek. Afrikában a Szahara és a Sahel-övezet határa több száz kilométerrel tört előre a 16. században. 1548 és 1648 között Krétán rendszeres volt az erős havazás rendkívüli hideggel kísérve. A 17. században Svájcban pánik uralkodott a gleccserek növekedése miatt, melyek több falut betemettek. Nemcsak a Temze fagyott be, hanem a Pó, sőt a Földközi-tenger is Marseille kikötőjében. Izlandot jég zárta körül, Reykyavík csak nyáron volt elérhető, megszűnt a gabonatermesztés. Grönlandon már 1350-ben arról tudósított egy pap, hogy lelkipásztori körútján a nyugati települést üresen találta, kóborló jószágok vannak, de ember sehol, még tetemeik sem (lásd 27. pont). Többször befagyott a Balti-tenger, először 1315/16 telén. A Brit-szigetek és Dánia körzetében jéghegyek akadályozták a hajózást. A velencei lagúnák rendszeresen befagytak (lásd Vivaldi: A négy évszak - A tél utolsó tétele), erre utoljára 1956-ban volt példa, a 20. század közepén visszatérő hideg periódusban (erről majd később). Az alpesi legelők tönkrementek, Izlandon, Skandináviában és a Brit-szigetek jó részén nem élt meg a marha, ezért a juhtartásra tértek át. Több állatfaj kihalt, a 17. század elején a legtöbb madárfélére vadászati tilalmat rendeltek el, a malária viszont eltűnt.
51. Képzeljük el a következő hírt ma: Kölnben június 30-án havazott. Megtörtént 1318-ban. Heves viharok, pusztító aszályok, áradások, ezer éve nem látott szélsőséges időjárási jelenségek egész Európában: ez jellemezte a klímaváltozás beköszöntét. Az éghajlattal kapcsolatos események minden időben központi témája az embereknek, és minden korban úgy vélik, hogy soha nem látott időjárási események kísérnek egy soha nem volt klímaváltozást. Korunk újdonsága mindössze annyiban merül ki, hogy a klímaváltozást nem az istenek haragjának, hanem az emberek tevékenységének tartják. Az új mitológiában a főszereplő az isteni harmóniát megbontani képes istenné vált ember.
52. A 16. században a reformáció hatására, mely tabuként kezelte a meztelenséget és a szexualitást, visszaszorult a fürdőkultúra, így elterjedtek a bolhák és a tetvek, amik a tífusz és a pestis terjesztői. Ez a protestantizmus egyik kultúrtörténeti hatása. A 17. században alakult ki az a társadalmi állapot, hogy a földbirtokkal rendelkező parasztok módosabbak nemeseiknél és a városi középrétegnél. Bajorországban egyenesen luxus-ellenes törvényeket kellett hozni a parasztok körében, tekintettel mások éhezésére. A kis jégkorszak legdrámaibb időszakában a 16-17. század fordulóján a hiányos táplálkozás következtében az európai emberek kétezer évre vetítve a legkisebb méretűek voltak. A helyzetet tovább súlyosbította az izlandi Laki vulkán 1783-as kitörése, mely a homályos napsugárzás mellett Európa szerte növényzetpusztulással járó savas esőket okozott.
53. Az újkori kis jégkorszak 1890-ben véget ért. Megindult a felmelegedés, melybe 1945 és 1975 között beékelődött egy hideg periódus. Erre a 30 évre esik az autók és repülőgépek számának ugrásszerű emelkedése, így a szén-dioxid kibocsájtás rohamos növekedése is, miközben a hőmérséklet egyre csökkent, és ismét növekedésnek indultak a gleccserek. A helyzet olyannyira komoly volt, hogy 1972-ben Stockholmba összehívták az 1. környezet világkonferenciát, ahol meghirdették a klímaváltozás kutatásának szükségességét. Az akkori előrejelzések szerint már az ezredfordulón Európa nagy részén sarkköri időjárásnak kellett volna lennie. A klímakutatók azután számtalan tervet dolgoztak ki a teljes bizonyossággal bekövetkezőnek hitt jégkorszak elhárítására. Az akkori titkosított tervekből néhány: nagy mennyiségű szén-dioxid előállítása az üvegházhatás fokozására, a sarki jég hidrogénbombákkal való felolvasztása, a Feröer-szigetek közelében lévő tengeralatti hegyek felrobbantása atombombákkal, a poláris jégsapkák fekete fóliákkal való lefedése.
54. A klímakutatók 1977-ben már úgy látták, hogy globális felmelegedés lesz, mely 1981-ben vált nyilvánvalóvá. Azóta ömlik a pénz a klímakutatók számára, akik az előzőekhez hasonló ötletekkel állnak elő. Most éppen ballonokkal és rakétákkal akarnak ként feljuttatni 15 kilométer magasságba, ami jelentősen csökkentené a Nap erejét. Csupán halványabb naplementékhez kellene hozzászoknunk. Évente 5 millió tonna ként kellene fellőni. A szén-dioxidot termelő planktonokat vastrágyázással akarják kipusztítani. Hatalmas tükrök az univerzumban, génmódosított növények vannak a tervekben. A klímavédelem nagy üzlet. Így azután nem meglepő, hogy neves klímakutató professzorok írta tankönyvek tanítják: a klímaváltozást az ember okozza. A klímakutatás a kapitalista piac része lett, amit a megfizetett sajtó is támogat propaganda hadjáratával.
55. Egy új mitológia, egy fundamentalista vallás alakult ki fanatikus hittérítőkkel. Túlnépesedés, ökológiai lábnyom. Valójában elférnénk Texas állam területén, bolygónk 50 milliárd ember élelmezésére képes. A 2001-es IPCC-jelentés a szén-dioxid kérdése kapcsán már nemcsak helytelen következtetéseket, hanem csúsztatásokat, sőt adathamisítást is tartalmaz az új vallás igazolása érdekében. Óriási pénzek forognak kockán. A régi idők gondolkodása tért vissza, nem a tények, hanem a hit számít. A környezet ellen elkövetett bűnökről hallunk, vagyis nem a tudomány, hanem a vallás területén vagyunk. A bűn Isten törvényének megszegése, mely büntetést érdemel. Ma a papok szerepét a klímakutatók vették át. Az esőisten helyett ma természetet mondanak, aki megharagszik a bűneinkre, ezért vannak szélsőséges időjárási események és klímaváltozás, állítják. Ott tartunk, hogy a Katrina hurrikánért Bush elnököt tették felelőssé, mintha a szakrális törzsfőnökök korában élnénk. Ifj. Robert F. Kennedy szerint azokat a városokat éri majd hurrikán, amelyeket Isten bűneik miatt büntetni akarja. Azt halljuk, hogy a Föld beteg, a felmelegedés lázas állapotának a következménye. A Földnek eszerint klímabetegsége van. A természetvédők nem a természetet akarják védeni, hanem annak mai állapotát fenntartani, mert az számukra kellemes. Az élet azonban nem kívánságok, hanem az alkalmazkodás kérdése. Az a nagy probléma, hogy a klímaváltozás megállítása áll a középpontban, amire nincs mód, és nem a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, ami lehetséges lenne.
56. Kisebbségi vélemény is létezik. Eszerint egy nagy jégkorszak előtt állunk, a mostani csak átmeneti felmelegedés. Ha ez valóban bekövetkezik az emberiség lélekszáma drasztikusan fog csökkenni, a kultúrák összeomlanak. A technika fennmaradása esetén is az élet egészen más lesz mint ma. Valószínűbb azonban egy meleg periódus eljötte, mely nagy lehetőségeket rejt magában, feltéve ha hajlandók vagyunk alkalmazkodni és új technológiákat bevezetni. Alapvető feladat a környezetszennyezés megszüntetése nem a természet, hanem az ember érdekében. Ha nem akarunk egy ökohitlerista világuralmat, akkor először is gondolkodni kell megtanulnunk. Az egyoldalú észuralmat most az ész nélküli vallás korszaka váltotta fel. A 2001. évi IPCC jelentés 88 cm tengerszint emelkedést prognosztizált, a 2007-es már csak 35 cm-t. A komputeres szimulációk eredményei attól függnek, mit táplálunk be a programba. A klímaváltozás interpretációját ne bízzuk a kultúrtörténetben járatlanokra. Korunk mitológiájának nincs több ésszerű alapja, mint a régi hiedelmeknek.
57. Mit hoz a jövő? Grönlandon várhatóan újra lehet majd gabonát termeszteni és hozzáférünk ásványkincséhez. Az Antarktiszon viszont nőni fog a jég vastagsága. A Szahara ismét művelhető ligetté válik. Az erdőhatárok feltolódnak, a vegetáció a sarkok felé terjeszkedik, gyakoriak lesznek az árvizek, a településminta megváltozik. Tőkehalat ismét lehet majd északon halászni. Alaszkában és Szibériában erdők lesznek. Megnő a napenergia jelentősége. A migráció elkerülhetetlen lesz, egyetlen ország sem zárkózhat be, az emberiség nemzeti kora lejárt, egy család vagyunk.
Záró gondolatok
58. A Föld klímáját kezdetben stabilnak hitték a kutatók, így a jelenlegi felmelegedés kimutatása pánikot keltett, azt az ember tevékenységével hozták összefüggésbe. Mára a dolog vallásos jelleget öltött, vagyis nem a tények, hanem a hit számít e kérdéskörben. A kérdés nem az, hogy változik-e a klíma, hanem az, mennyi ebben az ember szerepe? 1990-ben sikerült bizonyítani, hogy a Föld klímája természetes módon rendszeresen változik, de ez senkit nem érdekel. Tény, hogy a föld klímája ma sokkal hűvösebb, mint a középkorban, a 11-13. században volt.
59. Mintegy 1600 évvel ezelőtt Róma és Kína bukását egy globális lehűlés okozta. A klímaváltozás mindkét helyen új megváltásvallás felemelkedésével járt együtt (kereszténység - buddhizmus). A mai krízis megváltásvallása az ökotudatos gondolkodás nevet viseli. Civilizációnk válságának egyik oka a kapitalizmus ellentmondásossága, a másik, hogy a kereszténységre épült, de ez a fundamentum eltűnt a felépítmény alól. Másrészt az elöregedés és a kőolaj hiánya olyan problémák, amik jelenleg megoldhatatlannak tűnnek. Róma bukását siettette a külső nyomás, a hadi kiadások adóterhei összeroppantották a gazdaságot. Ma ugyanez látszik megismétlődni a terrorizmus elleni háború kapcsán, ami sietteti Amerika hanyatlását. A 2001 utáni hadi kiadások indukálták a 2008-as gazdasági válságot. A felsorolt problémák egyenként is elegendőek volnának kultúránk összeomlásához. Az eszkaláció 2030-2050 körül várható. A történelem tanúsága szerint válságos időkben könnyen zsarnokok kezébe kerülhet a hatalom. Vajon sikerül-e elkerülni az összeomlást és egyúttal a szabadságot, az emberi jogokat is megőrizni? Erre azoknak van esélyük, akik egyszerre küzdenek a kapitalizmus hibái és a nemzeti önzés ellen, illetve a megújuló energiaforrások elterjedése és a demokrácia, a szabadság mellett.
60. Fel kell ismernünk a globális felmelegedésben rejlő lehetőségeket, és alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz, mint a Föld természetes jelenségéhez. Az emberek nincsenek tisztában a tényekkel, és az új megváltástannal, korunk klímaváltozása szülte mitológiával vannak elfoglalva, mely értelmet ad életüknek. Pótcselekvések. Az emberiség jövője az alkalmazkodáson és főként a gondolkodás megtanulásán múlik. És Európa? A szellem és a tudás csendes központjává válik, vagy egy jelentéktelen területté. Európa jövője: a nemzetállamoknak fel kell adniuk függetlenségüket, hogy élhessenek. Amint egykor feladták a németek, franciák, olaszok, és nyelvüket megőrizve, ám kultúrájukat gazdagítva lettek azonos identitással svájciak.
Függelék
A Neandervölgyi ember és a mitológia
61. Az emberi faj a Homo heidelbergensisből fejlődött ki mintegy 300 ezer évvel ezelőtt, méghozzá a Föld két pontján nagyjában egy időben, északi és déli változatban. A ma élő ember a Homo sapiens sapiens Afrikában, mi vagyunk a déli változat. Az északi változat a Homo sapiens neanderthalensis, Nyugat-Európában, ahol akkoriban igen hideg idő volt, a neandervölgyi ember fejlődésében ehhez alkalmazkodott. A rövid vaskos végtagok a kisebb hőveszteséget szolgálták. A mélyen ülő szemek a kidomborodó szemöldökcsonttal az arc jobb vérellátását szolgálta. Az ember északi változata erős, zömök testalkatú, fehér bőrű volt, többségük szeplős és vörös hajú. (Lásd itt.)
62. A Homo sapiens sapiens, mintegy 100 ezer éve megkísérelt behatolni Európába, de ez akkor nem sikerült neki, a Homo sapiens neanderthalensis visszaszorította, sőt egy ideig a Közel-Keletet is benépesítette. 50 ezer éve a déli változat fejlődési előnyhöz jutott, elkezdett beszélni, ami az agy fejlődésévek járt együtt, lehetővé téve a tárgyak bonyolult megmunkálását. (Ezt megelőzően a neandervölgyi számított ügyesebb mesterembernek.) 45 ezer éve behatolt Európába, 40 ezer éve már ott volt Európa teljes területén, 30 ezer éve a mai Spanyolország területén elhunyt az utolsó neandervölgyi ember.
63. Ismerve és számolva az emberi természettel semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy az emberi faj déli és északi válfaja keveredett egymással, amit 2010 óta a genetika is igazolni látszik. Milyen nyoma van, van-e nyoma egyáltalán ennek kultúrtörténetünkben? Egy közel 20 ezer éves együttélés nem tűnhet el nyomtalanul. A Homo sapiens sapiens észak-európai népcsoportja körében, a skandináv mitológiában talán ott lappang.
64. Általában az emberiség mítoszaiban megjelennek olyan értelmes földi élőlények, akik nem emberek, és akik keverednek az emberekkel, ami legtöbbször és leginkább helytelen dolognak van feltüntetve. Ezeket sokféleképpen lehet magyarázni, például régi hősök emlékeként. Ez esetenként igaz, de álláspontunk szerint a skandináv mitológiában szereplő óriások és törpék vonatkozásában ez nem kielégítő magyarázat. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a mondákban az óriások csak a középkor végén váltak hatalmas méretűekké, eredetileg az átlagos méretű embernél alig nagyobb, vaskos, durvább, kőkorszaki civilizációjú értelmes lényeket jelentettek. A természet részei, ösztönlények, ismereteik formálisak, asszonyaik szépek, vonzóak. A törpéket szintén a középkor végi mondákban említik először apró termetűeknek, korábban egy, az átlagos méretű embernél alig alacsonyabb, fejlett technológiával és művészettel rendelkező, barlangokban élő népet jelentett. A róluk való emlékek igen ősinek tűnnek, egyidősnek az istenhittel. Az óriások viszont az isteneknél is ősibbek, ők maguk váltak istenné, mintegy mondhatni előbb voltak itt. Az óriásokról és törpékről a verses Edda jósnője Gullveiget számol be. Gulliver is az ősi felfogást erősíti meg, de már az új méretekkel színesítve a történetet. Swift műve természetesen egészen másról, saját koráról szól. A mitológia is a sajátjáról: az ősidőkről.
65. A középkorban még létezett egy embertípus, mely a 16. századra teljesen eltűnt. A korabeli képeken és szobrokon még láthatók jellegzetes vonásai ennek a típusnak. Vajon hasonlóan felfedezhető-e az emberiségbe beolvadt neandervölgyi ember kultúrtörténeti emléke a germán mitológiában?
66. Hildegard von Bingen (1098-1179) egy egészen egyedülálló magyarázattal állt elő az özönvíz előtti idők kapcsán. Arról van tudomása, hogy az emberek az ősidőkben, nők és férfiak egyaránt "keveredtek és együtt éltek az állatokkal (...) kölcsönösen szerették egymást és ragaszkodtak egymáshoz". A neandervölgyi ember nem tudott beszélni, csak valamely kezdetleges "állati" módon kommunikálni. Hildegard így ír: "akadtak emberek, akik állatmódra viselkedtek, és állati hangokat adtak ki magukból". Voltak azonban olyanok akik "nem voltak hajlandók semmiféle lealjasodásban részt venni, hanem megmaradtak tisztának", akik nem keveredtek állatokkal, nem állatoktól származnak, de ők is bűnösök gyermekei (áteredő bűn). Ők az "Isten fiai", az emberek gyermekei, "mert külsejükben sem voltak elfajzottak, és nem is állatoktól származtak." Ez a keveredés lett a vízözön oka, "ám ma is vannak olyan házi- és vadállatok, amelyek az említett módon, az emberektől emberi természetet örököltek."(Hildegard: Okok és gyógymódok, 75-76. oldal.) Itt láthatóan megjelenik a zoophilia bűne is, de Hildegard tisztában volt azzal, hogy utódok honnan származhatnak. Talán elhalványult ősi emlékek, megromlott szövegek bukkannak fel írásában, a germánság artikus ágának, az őskor homályába vesző ván istenek népének emlékei. Lásd még: Kettős lény.
Felhasznált irodalom
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete. A jégkorszaktól a globális felmelegedésig. (2007.) Corvina Kiadó, 2010.
Bernáth István: Skandináv mitológia. Corvina Kiadó, 2005.
Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Gondolat Kiadó, 1986.
James MacKillop: Kelta mítoszok és legendák. (2005.) General Press Kiadó, 2006.
Jégkorszak. Szerkesztő: Brian Fagan. Roder-Ocker Kiadó Kft., 2009.
Hildegard von Bingen: Okok és gyógymódok. Kairosz Kiadó, 2004.
Germán, kelta regék és mondák. Feldolgozta és az előszót írta Dömötör Tekla. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1995, 1998.
31. Meteorológiai Tudományos Napok. Az éghajlat regionális módosulásának objektív becslését megalapozó klímadinamikai kutatások. Szerkesztette: Weidinger Tamás. Országos Meteorológiai Szolgálat, 2006.
Bjorn Lomborg: COOL IT - Hidegvér! (2007.) Typotex Kiadó, 2008.
Kertész Ádám: A globális klímaváltozás természetföldrajza. Holnap Kiadó, 2001.
Al Gore: Kellemetlen igazság. (2006.) Göncöl Kiadó, 2006.
Carolyn Fry: A klímaváltozás. (2008.) Totem Plusz Kiadó, 2008.
Bíró Dávid: A globális felmelegedés politikatörténete. Napvilág Kiadó, 2003.
William J. Burroughs, Bob Crowder, Ted Robertson, Eleanor Vallier-Talbot, Richard Whitaker: Meteorológia. (1996.) TRIO Produkció 2000, 2003.
Halldór Kiljan Laxness: Izlandi pör. Európa Könyvkiadó, 1965.
Jacob és Wilhelm Grimm: Német mondák. Kalligram, 2009.
Háncsvirág. Norvég népmesék. Móra Könyvkiadó, 2004, 2008.
Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2003.
2011. június 8.