Európa ismeretlen alapítói

Előszó

Európa lényege a népek egysége egy egyesült államban. A mai értelemben vett Európa 800-ban született Nagy Károly császárrá koronázásával, amikor létre jött az első több nép által létrehozott egyesült Európa. Alapja a népek kiegyezése volt (a germánoké és a régi rómaiaké). Az alábbiakban kilenc olyan emberrel ismerkedünk meg, akik Európa kialakulásáért és megszilárdításáért sokat tettek, nem politikai, hanem kulturális értelemben. Olyan emberekről van szó, akik szinte teljesen ismeretlenek, jelentőségük mégis meghatározó.


1. Szent Radegundis királyné, apáca (518?-587)

Berthachár thüringiai király lánya. Családját nagybátyja meggyilkoltatta, őt hadifogolyként elhurcolták. A frankok hódítása után a 12 éves lányt mint a trónörökös jövendőbelijét nevelték fel. Ennek során ismerkedett meg a kereszténységgel. Klothár király a 19 éves lányt erőszakkal feleségévé tette. Imádta ugyan, de hol kínozta, hol meg elhalmozta ajándékaival. Radegundis undorodott tőle, ezért arra kényszerítette Szent Medárd püspököt, hogy fogadja szerzetesi örökfogadalmát. Klothár nem merte bántani az Istennek szentelt nőt, aki a poitiersi kolostorba vonult, ahol létrehozta a frankok szellemi központját. Itt egy kóbor költő mély és titokzatos szent szerelemre lobbant a nála mintegy tíz évvel idősebb nő iránt. Poitiersben maradt, pappá szenteltette magát és valószínűleg Radegundisnak köszönhetően rövidesen a város püspöke lett. Nem más ő, mint Venantius Fortunatus (530?-600), akinek a költeményeit a római liturgia ma is alapművekként használja (Ave maris stella, Pange lingua). Radegundis hatása azonban ennél is meghatározóbb a nyugati ember világlátására. Venantius Fortunatus a titokzatos Radegundis iránti szerelmében gyökerezik a trubadúrok szerelemfelfogása, amely máig meghatározó sajátossága az európai kultúrának.


2. Cille Szent Kolumbán bencés apát (521-597)

Előkelő származású ír szerzetes volt, aki a kontinensre jött téríteni. Egy keresztény pap és egy kelta bárd tanította, így járatos volt népe ősi pogány világnézetében is. Ő tette kereszténnyé az íreket és a skótokat. A térítést az ősi pogány hagyományok megőrzésével végezte. Iona szigetén telepedett le, és az ősi szellemi értékek átmentésére szentelte életét a kéziratok másolásával. Tanítványai azután térítő útjaikon szerte Európában elterjesztették a Kolumbán féle könyvmásolást, ezzel szerzetesi feladattá téve a régi kultúrák tudásának megőrzését. Maga Kolumbán mintegy 300 kéziratot másolt le, meghonosítva egyben a kódexek művészi festésének gyakorlatát is. Iona a brit kereszténység központjává vált, és az maradt a protestantizmus után is. Kolumbán számtalan templomot alapított, ezért megkapta a "Cille" (Kolum Kille) jelzőt (templomokról nevezett), hogy megkülönböztessék az alább következő egészen más lelkiségű Kolumbántól.


3. Szent Kolumbán apát (525?-615)

Ő Európa sötét arca, az üldözések és önkényuralom előképe. Ír szerzetesként a kontinensre jött téríteni. Rendkívül szigorú, már szinte embertelen szabályokat írt elő közösségének, miközben a legkisebb szabálytalanságért is irgalmatlan verés járt. Ha valaki véletlen lehagyta az ima végéről az áment akkor harminc botütésre, ha dolgairól mint sajátjáról és nem kollektivista módon beszélt, hat botütésre ítélték. Kolumbán ugyanakkor semmilyen egyházi vagy állami fensőbbséget nem ismert el maga felett. Jobbkezét a mézes-mázos Gallust küldte tárgyalni akkor, ha a hízelgés tűnt célravezetőbbnek. (Róla lett elnevezve a híres svájci Sankt Gallen kolostor.) A térítést azonban mindketten tűzzel-vassal végezték. Sokat elárul Kolumbánról az, amivel a pápának büszkélkedett: "A mi szigetünkön nincs sem eretnek, sem szakadár, sem zsidó." Az ő hatására terjedt el máig hatóan az egyházban a négyszemközti titkos fülgyónás. Baráti viszonyban állt Radegundis (lásd az 1. pontot) zsarnok férjével Klothárral.


4. Biscop Szent Benedek bencés apát (628?-690?)

Angol nemes. Apátként nagy szerepe volt abban, hogy a bencések Európa szerte elkezdték a klasszikus ókor valamint az ókeresztény egyház ismereteit összegyűjteni és egy európai iskolarendszert kiépíteni, vagyis lerakni a görög-római gyökerű keresztény kultúra, az egységes Európa alapjait. Pártolta a művészeteket, főként az építő- és képzőművészetet, az ő hatására váltak Európa kolostorai a tudás és művészet, a kultúra fellegváraivá. Az idős apát kolostorában, Jarrowban nevelkedett hét éves korától Béda Venerabilis.


5. Szent Ceolfrith bencés apát (642?-716)

Biscop Szent Benedek utódaként tovább gyarapította kolostora könyvtárát. Béda Venerabilist kinevezte a kolostor iskolájának vezetőjévé, és ő ösztönözte azon munkák megírására, amelyek az egyetlen útmutatóink a kora-középkor története tekintetében. Ceolfrith idős korában lemondott tisztségéről és Rómába indult, hogy ott töltse élete hátralevő részét. Magával vitt egy bibliakéziratot, a híres Codex Amiatinus-t, vagyis a latin nyelvű bibliafordítás, a Vulgata máig fennmaradt legrégebbi teljes példányát (jelenleg Firenzében található). Ceolfrith útközben még Frank-földön (Langres) meghalt. Neve Ceolfrid és Ceofroy változatban is ismert.


6. Szent Béda Venerabilis (672-735)

Az itt szereplő szentek között messze a legismertebb, noha egész életét Jarrow kolostorában töltötte. Kizárólag tudományos munkát végzett, ő rakta le a Karoling-reneszánsz alapjait. Fő műve történelmi írása, de jelentősek nyelvészeti, földrajzi és csillagászati alkotásai is. A középkorban alapmű volt bibliakommentárja, amelyben összefoglalta a keresztény ókor minden tudását. Élete végén a János evangélium fordításán dolgozott.


7. Anianei Szent Benedek bencés apát (750?-821)

Gót nemes, Nagy Károly lovagja majd szerzetes. Eleinte rendkívüli szigorúság jellemezte, idővel azonban rájött Benedek regulájának értelmére; az a nyugati emberre szabott kiegyensúlyozottság eszménye. Jelentős szerepet játszott abban, hogy Európában egységesen a benedeki regula lépjen életbe.


8. Boldog Hrabanus Maurus bencés apát (780?-856)

Mainzban született fuldai apát. Központi szerepe volt a Karoling-reneszánszban, amely máig meghatározza az európai kultúrát az ókori, az ókeresztény, és a germán szellemi örökség szintéziseként.


9. Boldog Béna Hermann bencés szerzetes (1013-1054)

Altshauseni II. Wolfrad gróf fia, hétéves korától a reichenaui kolostorban élt. Születésétől kezdve teljesen béna volt, mozdulni sem tudott, beszélni is alig, ennek ellenére a középkor egyik legnagyobb tudósa, akárcsak ma Stephen Hawking. Hermann történész, matematikus, csillagász, költő, és muzsikus volt. Világtörténelme a Rajna jobb partjának legrégebbi fennmaradt krónikája. Újfajta időszámítási módokat dolgozott ki, például holdidőszámítást, amelyből a Hold keltét-nyugtát, és a holdfogyatkozást pontosan előre lehet jelezni. Tőle származnak a római liturgia olyan alapvető darabjai, mint az Alma Redemptoris Mater és a Salve Regina. Órák, hangszerek és más szerkezetek tervezője. Az általa megalkotott hangjegyírás zenetörténeti jelentőségű (hermanni betűhangjegyírás). Kiváló zenetudós (is) volt. Hermann a világtörténelmi jelentőségű középkori filozófiai váltáshoz is kapcsolódik. Arisztotelész ismeretlen volt Európában, munkái csak arab közvetítéssel jutottak el a hozzánk, ami a skolasztikán keresztül elindította a platóni világnézetről az arisztotelészire való áttérést és ezzel (az arisztotelészi világkép nyugati-keresztény értelmezése) jól dokumentálhatóan elindította az emberiség tudományos-technológiai korszakát. Ha úgy tetszik ez a katolicizmus felbecsülhetetlen kulturális szerepe, ami máig biztosítja a fehér ember technológiai előnyét. Nagyon röviden: Newton első törvényével indult az emberiség tudományos korszaka, ám ezt a törvényt már 1380-ban megfogalmazta Jean Buridan katolikus teológus, aki a Sorbonne természetfilozófiai tanszékének volt a vezetője. Kultúrtörténeti tény, hogy ezt a törvényt csak úgy lehet felismerni, ha feltételezzük az időben való teremtést, világképünk ugyanis kihat gondolkodásunkra. Hogy mégsem a muszlimok, vagy izraeliták tették meg ezt a lépést az krisztológiai (megtestesülés) okból fakad, az arab és zsidó tudósok ezért hajlottak inkább a panteizmusra (Jáki Szaniszló). A reneszánsz azután visszatért a platonizmushoz, majd őt követve a protestantizmus is. A tétel azonban a másolóknak köszönhetően ekkorra már eljutott az összes egyetem könyvtárába. (Itt jegyezzük meg, hogy a tudomány intézményes fellegvára, az egyetem is a katolicizmus kulturális alkotása.) Tudott róla Galilei, és Descartes is, akitől Newton átvette a tételt, egzakt formába öntötte, és ráépített egy tudományos fizikai világképet. Anélkül, hogy túlbecsülnénk jelentőségét tény, hogy ezen a téren is úttörő volt Hermann azzal, hogy ő volt az arab munkák első latin fordítója. 41 évet élt.


2016. december 22.