1. Stephen Kingtől most olvastam először, de mentségemre legyen mondva: "mennyi könyv, mily kevés idő." Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy talán soha nem veszem kézbe, ha egy kedves ismerősöm a Twitterről, akinek igencsak adok a véleményére, nem ajánlja figyelmembe. Megvallom fiatal koromban magam is írtam hasonló történeteket, ebben a kötetben szereplőknél meredekebbeket. A férfiről, aki felesége szeretőinek egy éjféli vacsorán a nőt tálalja fel, a sorozatgyilkosról aki strandok öltözőkabinjaiban követi el tetteit, Angéláról és barátjáról, de ez már inkább a Zabhegyező stílusa volt (Zuhanás a semmibe). Tudva hogy King nem csupán szórakoztatni akar, az alábbiakban megpróbáljuk megfejteni a kötet üzenetét.
2. King tud írni, méghozzá jól, biztos kézzel vezeti a történetet. Itt-ott rutinszerűen rakja össze a kliséket, de még az elviselhetőség határán belül. Nagyon amerikai, megvan benne minden Amerikából, ami kedves, és ami oly visszataszító a számomra. Nagyon élveztem az elbeszélések keletkezéstörténeteit, még ha nem is biztos, hogy mindig a teljes igazságot tartalmazzák.
3. Húsz elbeszélés a regényfolyamok írójától, nem hazai pályán játszott tehát, de tisztességesen helyt állt. A cím valójában meghökkentő meséket takar. A bőség itt lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálhassa azt az írást, amely őhozzá szól. Jól látható King küszködése mondandójával. Mert van mondandója, méghozzá mély tartalommal, ám az amerikai elvárás az, hogy ne legyen semmilyen mondandó. Amerika lényege, hogy olyan dolgot hozz létre, ami eladható, méghozzá minél több példányban. Amennyi pénzed van, annyit is érsz, mondta egy politikusunk, és szó szerint ez a véleménye Stephen Kingnek is (321. oldal). A mérhetetlen kisebbrendűségi érzés kompenzációja ez, amit mindenki el szokott ítélni és mégis eszerint él, mert "szerelemből írok, de szerelemből nem lehet kifizetni a számlákat", mondja szinte mindenki Kinggel együtt, ahelyett hogy létrehozna egy új világot. Mert Amerika nem az.
4. King azonban mindenek ellenére becsempészi a mondandót írásaiba, csak elő kell tudni ásni azt. A kötet központi írása, ami köré rendeződik a többi, személyes kedvencem, az Ur című elbeszélés. Annak ellenére van ez így, hogy nem eredeti az ötlet, ráadásul rosszul is van megírva. Az Amazon felkérésére írt reklámtörténet, de ettől csak az elején fordul fel az ember gyomra, viszont a vége siralmasan el van rontva. Ennek ellenére ez a központi szervező-erő tipográfiailag is (tizedik elbeszélés). Az élet és halál, bűn és bűnhődés kérdéseit feszegető írások, mert ezek King témái, itt, ebben az elbeszélésben futnak össze.
5. Az Ur melléktémája a modern technológiához való viszony kérdése. Pontosabban annak a generációnak a viszonyáról van szó, amely még nem a kütyük világába született, akiknek ez még nem természetes közeg. A főszereplő, akinél ez a kérdés felmerül nálam 8 évvel fiatalabb. A technika vívmányai nagyszerű lehetőségek, és távol álljon tőlünk a könyv istenítése és örökkévalóságának hirdetése. A könyv csupán hordozó közeg. Pont. A számítógépnek is van szaga, csak másmilyen. Ennyi. Ám birtoklásuk már egészen más téma, mert minden birtoklás a szabadság korlátozása. Arról a fajta anarchiáról beszélek, amelynek képviselői Assisi Ferenc és Aquinói Tamás. Nagyszerű dolgok a kütyük, hasznosak, jók, használjuk őket, de őrizzük meg tőlük szabadságunkat. Igazából nem is anarchiáról van szó, hanem arról, hogy mindenki legyen "autentikus ikonromboló, teljesen egyedi figura." (411. oldal.)
6. Az idézet a kötet legmélyebb társadalomkritikai elbeszéléséből való, a Herman Wouk még élből. Nem is annyira kritikai, mint inkább tényfeltáró: az alsóbb néposztályok kilátástalan helyzete miként ássa alá az ország stabilitását. Figyelemre méltó dolog ez egy olyan írótól, akinek ars poetica-ja ez: "a számlák ki vannak fizetve, és még jól is szórakozom." (661. oldal.) Úgy tűnik még sincs egészen így.
7. King szerint "a hit meghatározásánál fogva olyan meggyőződés, amelyet nem támaszt alá bizonyíték." (291. oldal.) Ez a meghatározás tételesen nem igaz. Még a "csak a hit" protestáns világában sem, ahol Jézus csodái felszólítások a hitre. Az egész katolikus középkor arról szólt, hogy ésszerű magyarázatát adják a keresztény hitnek. A hit csak akkor nem önbecsapás, ha ésszerű bizonyítékok támasztják alá. Például elhisszük az orvosnak a diagnózist, mert tudjuk hogy hosszú tanulás és tapasztalat áll mögötte. A belé vetett bizalmunk (hitünk) ésszerű bizonyítékra épül. Ezzel szemben áll a tekintélyelvűség infantilizmusa, ahol a szülői tekintély analógiájaként bármit elhisznek a hatalmon lévőknek.
8. Az Utóélet a lét kérdéseit feszegeti. Vajon újból és újból végigéljük ugyanazt az életet, tehát a létezés változhatatlan mechanizmus, illetve hogy a túlvilági büntetés tükörképe e világi bűneinknek. Olvasás közben gondolkodás nélkül a jobboldali ajtót választottam, de azután eszembe jutott valami, és gondolkodóba estem. Még gondolkodom, de szerencsére csak egyszer élünk.
9. A kis görény semmi másról nem szól, mint arról, hogy az őrület ragályos, átadható, elkapható fertőző betegség, ahogyan azt a történelemben és a mai magyar valóságban is láthatjuk. A téma igencsak izgatta az írót, mert a Morál is erről szól, meg a pénz személyiségromboló hatásáról, akár van, akár nincs. Az emberhez való lét joga sejlik itt fel kimondatlanul, a tisztes megélhetés alapvető joga. Aquinói Tamás szerint végszükségben jogunk van elvenni a gazdagtól annyit, amennyire feltétlenül szükségünk van, ami nem jelent lopást, tehát nem bűn, hanem saját tulajdonunk visszavétele. Ugyanakkor a gazdagság sem bűn, feltéve hogy jóra fordítjuk, mint teszi ezt egy közismert magyar származású amerikai jótevő, ellentétben azzal a politikussal, aki mérhetetlen, mert eltitkolt vagyonát saját korlátlan hatalma kiépítésére használja.
10. A Gyengélkedik a maga módján mesterien mutatja be, hogy mennyire nem vagyunk képesek a tényekkel szembesülni, míg a Blokád Billy számomra unalmas módján végül rámutat arra, hogy a versenysport lerombolja az emberi morált, és ezzel megnyitja az utat a fasizálódáshoz, a beszűkült gondolkodáshoz, az ellenfél elpusztításának irányába.
11. Az élet találkozások és választások sorozata. Összetalálkozunk valakivel az életben, lehet csupán két metróállomás időre, majd soha többé nem látjuk egymást. Az élet különleges zamata ez. A maga szélsőséges módján ezt ábrázolja Az a busz egy másik világ című írás. A Gyászjelentések irracionális története meglepő módon éppen az élet realitását ábrázolja, míg a Részeg tűzijáték szereplőinek pszichés mozgatórugója ugyanaz, mint a mai magyar politikai elité. A végeredmény is azonos lesz.
12. A szexualitás hatalmával több írás is foglalkozik, méghozzá a közkeletű vélekedés szellemében, ami Freud teljes félreértését jelenti. Az emberi lét feladata éppen az, hogy az értelem uralja az ösztönöket, a szellem a testet, a tudat a tudattalant, és ne fordítva. King esetében láthatóan nincs így, mentségére legyen mondva, a legtöbb embernél sem. Valójában ez nem mentség, az hogy sokak számára egyszerűen ez a valóság. King is érzi ezt: "A problémájuk kilencven százaléka, hogy nem tudják féken tartani az ösztöneiket." (395. oldal.) Nem az aszexualitásról van szó, hanem a Paradox Törvényről, az Ur központi gondolatáról. A párhuzamos világok története ez. A lehetséges világokról van szó, a szabad akarat hatalmáról, a sorsok esetleges alakulásáról. A Paradox Törvényt soha nem szeghetjük meg, mert "a Paradox Törvények nem ok nélkül léteznek." (395. oldal.) Megszegése önzés. Mindig éreznie kell az embernek, hogy mit lehet és mit nem, hogy ne sértsük meg a Törvényt, a Létezés Törvényét, a másiknak a sorsát. A létezés az ellentmondások összeegyeztetésének művészete.
13. A cím a sumer Ur városára utal (ur=fény), ami a holdisten Nanna kultikus központja, ugyanakkor Ábrahám szülőhelye volt. Itt azonban inkább az URL-t (webcímet) idézheti fel bennünk. URL-ekből áll az internet (Torony), és itt az egyiket, az aktuális valóságot meghekkelik. A Prémium Harmónia tökéletesen megírt novellaként egy adott sorsot mutat be, amely akár a miénk is lehetett volna egy másik Ur-ban, vagy ebben, ha megsértjük a Paradox Törvényt. Vajon jó, vagy jobb lett volna? A tudatos élet éppenséggel azt jelenti, hogy beteljesítjük a Paradox Törvényt, mert képesek vagyunk megérezni a saját, és igen a másik sorsát is.
14. Többször történik utalás a Toronyra, amiről végeredményben túl sokat nem tudunk meg. Az író előszavában A Setét Torony című regénysorozatával hozza összefüggésbe. Azt az írást nem ismerem, ám bennem William Golding A torony című döbbenetesen szuggesztív regényét idézte fel. Meglehet a King féle Torony is annak a lenyomata.
15. A kötetet lezáró írás az én korosztályom számára bizonyos tekintetben alapélmény, hiszen nekünk még részt kellett vennünk atomháborúra felkészítő oktatásokon, amire akkor, a 80-as évek első felében reális esély volt, egy lehetőség a mi Ur-unkban. Valóban találó a kötet címe: Rémálmok bazára.
Stephen King: Rémálmok bazára. Elbeszélések. Európa Könyvkiadó, 2017.
Link
A sorsról
2018. augusztus 2.