1. A mesék mindig a felnőtteknek szólnak, és csak a legtökéletesebbek érintik meg a gyerekeket. Ilyen univerzális regényfolyam a Harry Potter. Nem önismétlő részek, hanem egy eltervezett út, egy történet elbeszélése hét részben. Az írónő önálló világot alkotott, a kritika szerint nem elég alaposan kidolgozott univerzumot. J. K. Rowling munkái azonban nem igényelnek egy Tolkien szintű kidolgozottságot egyszerűen azért, mivel a mi világunkba, a mába helyezi a történetet, a valóságba helyez bele egy párhuzamos varázsvilágot, ami élesen el van választva a valóságos világtól, ugyanakkor nagyon is összefonódik vele.
2. Rowling mitológiát, mítoszt teremt, ez sikerének titka. Egy szigorúan racionális varázsvilágról van szó, ahol nagyon is természettudományos módon tanulják a varázslatokat, azok alkalmazását, történetét és minden diszciplínáját. A mágia feltárásra váró természeti jelenség, ami megismerhető és fejleszthető azok számára, akik rendelkeznek a veleszületett mágikus képességgel. A mágiához való viszony megegyezik a mi viszonyunkkal a természettudományokhoz. Nem hókuszpókusz, hanem elsajátítandó tananyag.
3. A mágia és a tudomány egyesítése a valós világ mellett él, vagyis duális világképről van szó, ami a középkori Egyházat képezi le, ahol a varázsvilág a Katolikus Egyház képére van alkotva. A kvibblik a laikusok , a muglik a nemhívők, a be nem avatottak. A varázsvilág maga az Egyház, amely a világi élet mellett éli a maga felsőbbrendű életét. A Mágiaügyi Minisztérium felépítése teljes mértékben megegyezik a Vatikán szervezeti rendszerével. A mágiaügyi miniszter (pápa) és a mugli miniszterelnök (császár) párhuzamos hatalma és fennhatósága a kettős főhatalom középkori rendszerét utánozza. A muglik emléktörlése az ő érdekükben történik, ami az Egyház bűnbocsátó (bűntörlés) hatalmát idézi.
4. Mindez olyan keret, ami nem feltétlen tudatosul az olvasóban, mert őt magával sodorja a jó és a rossz harca. A jók a bölcsek, akik tudják, hogy nem a halál a legrosszabb. A sötét mágia hívei épp a haláltól félve azt akarják kiiktatni, megszüntetni, felfalni, ők a halálfalók, akik egy diktatórikus és hierarchikus világ megvalósításán dolgoznak. Ezzel szemben a jók világa egy liberális demokrácia, a liberalizmus minden, fokozatosan kibontakozó értékével. A könyvsorozat mondandója alapvetően megegyezik a kereszténység tanításával, mégis heves keresztény elutasításban részesül. Ennek okát a teljes tájékozatlanságban látom.
5. Az alapsorozat hét kötetből áll változó irodalmi színvonalon. A legtökéletesebb az első három kötet. A 4-6 kötetek túlságosan hosszúak felesleges üresjáratokkal, jelentős húzásokkal jobb lett volna. A legnagyobb írói hibának azt tartom, ahogyan Mordon be lett vezetve a történetbe (4. kötet). A könyv végén derül ki, hogy egy áll Mordonról van szó, aki nem viselkedhetne úgy, mint az igazi. A cserének valahol a könyv második felében kellett volna megtörténnie ahhoz, hogy hiteles legyen a karakter. Ami a 7. részt illeti, az teljesen széteső ötletek halmozása, csupán az utolsó negyed éri el a korábbi színvonalat.
6. Felfoghatjuk fejlődésregényként, de ennél sokkal többről van szó. Mélylélektani vonatkozása jelentősebb minden más megközelítésnél. A fekete mágia egyértelműen a tudattalan jelképe, Voldemort pedig Harry árnyékszemélyisége. Amikor sikerül az árnyékszemélyiséget integrálnia (egy látszólagos halálban), akkor lesz képes legyőzi a negatív hatást. Lényegében az (ön)tudattalan gyerekkor idején a mindig is létező árnyékszemélyiség jelentkezik (visszatér). Az integrálással az egyensúly helyre áll, amit az is jelez, hogy az addigi hármas (Harry, Ron, Hermione) kiegészül az alkímia négyes tökéletességévé (Ginny). A 2016-ban színdarab formájában megjelent 8. részben jól látható, hogy ha megbomlik az egyensúly, akkor a tudattalan negatív hatása ismét jelentkezik.
7. A három kiegészítő kötetből kettő Kviddics évszázadai és a Legendás állatok és megfigyelésük (ez utóbbi nem az azonos című film története, hanem "természettudományos" könyv) a rowlingi univerzumot tágítja, míg a Bogár bárd meséi elsősorban a szellemi tanítást erősíti.
8. A tulajdonképpeni főszereplő megítélésem szerint Perselus Piton, az a komor és tragikus alak.
9. Ellentmondásos személyiségként a legalaposabban kidolgozott szereplő, aki mindvégig talány, ám számtalan elejtett utalás található, amely biztosítja a figyelmes olvasót, hogy pozitív alakkal van dolgunk. Az írónő protestantizmusából fakadó hitkultusza, az hogy vakon higgyünk Dumbledore kijelentéseiben még nem indokolná ezt, ám a Piton jelleméből, szavaiból és cselekedeteiből fakadó racionális megfontolás igen. Ő az, aki képes egy örökké tartó reménytelen szerelem személyiségfejlesztő hatását beépíteni pszichéjébe, és ezzel az árnyékszemélyiség integrálására. Amíg Albus Dumbledore a tudat megtestesítője, addig Perselus Piton a tudattalané. A tudat nem ismer mindent, a merengő az analízis eszköze, ahol az emlékekből felmerülő képek felszínre hozzák a tudattalan tartalmakat. Ezzel válik Harry érett személyiséggé. Az integráció létrejöttét jelzi, hogy Harry Potter fiának az Albus Perselus Potter nevet adja.
10. A könyvekből filmek készültek, ám aki csak ezeket látta, az nem ismeri a mondanivaló lényegét. A filmváltozat csak illusztráció a könyvhöz, mint egy gótikus katedrális üvegablakai a kereszténységhez.
11. Beszélnünk kell a fordításról is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem ugyanazt a könyvet olvassuk, mint az angolok, egyszerűen azért, mert minden fordítás értelmezés. Sarkosan fogalmazva, egy irodalmi műnél soha nem a szöveget fordítjuk, hanem a hatást, kulturális munkáról van tehát szó. A magyar fordító Tóth Tamás Boldizsár kiválóan látta el feladatát, példa rá éppen Severus Snape magyarítása Perselus Pitonra, vagy a Hogwarts - Roxfort megoldás.
Fordítói kihívások a magyar nyelvű Harry Potter-kötetekben - pdf
10 érdekesség a Harry Potter fordításokról
12. A Harry Potter történetben határozottan megjelennek az ókori római és a középkori európai szellem mellett a germán és kelta mondavilág alakjai a kereszténység és az alkímia, a mélylélektan, a felvilágosodás eszméi, hangsúlyos az antirasszizmus és feminizmus, egyszóval az európai kultúra szálai futnak össze benne, gondoljunk csak a történetben oly fontos hippogriffre. Alapvető műről van tehát szó, amely a fiatalok számára bevezetés az európai kultúrtörténet alapjaiba.
Irodalom
J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve. Animus, 2009.
J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája. Animus, 2007.
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly. Animus, 2008.
J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege. Animus, 2009.
J. K. Rowling: Harry Potter és a Főnix Rendje. Animus, 2006.
J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg. Animus, 2006.
J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi. Animus, 2017.
J. K. Rowling: A kviddics évszázadai. Animus, 2018.
J. K. Rowling: Legendás állatok és megfigyelésük. Animus, 2018.
J. K. Rowling: Bogárd bárd meséi. Animus, 2018.
J. K. Rowling, John Tiffany, Jack Thorne: Harry Potter és az elátkozott gyermek. Animus, 2016.
2019. október 28.