2. Ebben a miliőben vállalkozott a brit filmipar addigi legnagyobb projektjének a megindítására, egy sci-fi tévésorozat felvételére Space: 1999 címmel, amivel a 2001: Űrodüsszeia szellemiségére utaltak, másrészt itt egy tényleges, az űrben történő odüsszeuszi bolyongásról van szó, azonos időtartamban. A magyar változatban szereplő Alfa Holdbázis címet sokkal szerencsésebbnek és kifejezőbbnek tartom az Űr: 1999-nél. A forgatás megkezdése az utolsó pillanat volt egy ilyen jellegű munkára, ugyanis a Csillagok háborúja 1977-es bemutatójával a műfaj új kommersz irányba forduló korszaka kezdődött el; a tudomány helyét a mese foglalta el. A Star Wars egyébként nemcsak színészeket, hanem több ötletet is átvett a tárgyalt tévésorozatból. Azt is említsük meg, hogy a Harry Potter főszereplő hármasa az első évad főszereplő hármasát idézi. Még nyilvánvalóbb a hatás az Ütközésre ítélve epizód kapcsán, ahol szerepel egy emberpókszerű lény Ara, ami egyértelműen a Harry Potterben szereplő Aragog előképe.
3. Az Alfa Holdbázis két sorozatból áll, az első forgatása 1973-1975-ben zajlott, bemutatása 1975-1976-ban, a második forgatása 1976-ban, bemutatása 1976-1977-ben történt. Magyarországon először 1977-ben, illetve 1979-ben mutatták be őket. Mindkét sorozat 24, egyenként nagyjából 50 perces részből áll, a leforgatott összesen 48 részhez 1999-ben készült egy rövid 7 perces témalezáró 49. rész. A filmes megoldások az akkori legmodernebbek voltak, ám ma már mosolyogni valóak. A Csillagok háborúja után már nem izgalmasak, kell egy kis idő, amíg ráhangolódik a mai néző.
4. A történet 1999.09.9-én kezdődik. Az Alfa Holdbázisra John Koenig személyében új parancsnokot neveznek ki, hogy elindítson egy expedíciót a Meta bolygóra, amely az emberi életre alkalmas hely. Azonban szeptember 13-án a Holdon tárolt nukleáris hulladék felrobban, és mintegy hajtómű, az egész bolygót kilövi az űrbe. A Hold letérve pályájáról, hatalmas sebességgel száguld a Világűrben, időnként fekete lyuk és térgörbület hatására hatalmas ugrásokat téve. A Holdon lévő űrbázis lakói folyamatosan keresnek egy lakható bolygót, mivel létforrásaik végesek. Eközben különféle kalandokba keverednek, elsősorban más humanoid életformákkal kapcsolatba kerülve. A bázis létszámára vonatkozóan az első részben csak utalás hangzik el (300 fő). Ekkor egyébként 14-en halnak meg, de mindannyian még az elszakadás előtt. A második évad kezdetén 297 főben adják meg a létszámot. Az első évadban elhunytak száma az elszakadás után 23 fő. (A Pokoli gépezet című részben látunk négy felrobbant járművet, ám halottakról nem történik említés.) Ez alapján az elszakadáskor a bázis létszáma feltehetőleg 320 fő volt.
5. Az első sorozat középpontjában a természettudományos szemlélet és a filozófiai kérdések boncolgatása áll, néha kifejezetten elméleti síkon, művészfilmekbe illő, elmélkedésre alkalmas ritmusban és képsorokkal. Noha a sorozat jól láthatóan tudományos-materialista alapon áll, liberális szemléletének köszönhetően a vallásos világnézetet is befogadóan kezeli, így a zsidó-keresztény látásmód is hangsúlyos. Mindkét sorozatban nyomatékosítva van a békés szemlélet, a jót feltételezés mindaddig, amíg az ellenkezőjét nem tapasztaljuk, és a minimális, arányos válaszlépés. Ebben jól látható a kereszténység és a liberalizmus sok szempontból azonos álláspontja. Az aktuális világprobléma a két nagyhatalom atomháborúval fenyegető szembenállása is érzékelhető a háttérben. A pszichológia is többször megjelenik, például a félelmek kivetítése a környezetre, illetve a saját negatív belső kivetítése az ellenfélre. Ezek a látszatok tragédiák forrásai lehetnek. A demokratikus értékrend a parancsnok szerepében világlik meg, az ellenvéleményeket meghallgató és megfontolandó, vitákból születő döntés, ugyanakkor válsághelyzetekben gyors döntésekre képes, pszichésen alkalmas vezető.
6. Többször kerül feltevésre a Világegyetem, és az emberi élet értelmének kérdése. Az emberi történelem siralmasságára, és az emberiség alacsony erkölcsi színvonalára is rendszeresen történik utalás. Hangsúlyos az ember felelőssége. Boncolgatják a sors és a végzet kérdését. Érdekesség, hogy szerepel egy Voyager űrszonda, hasonló küldetéssel, mint a valóságos 1977-ben indult Voyager, ám az epizód készítésekor és vetítésekor is (1975) még más néven futott a program. A Hiányzó láncszem című részben a halál kérdését járjuk körbe egy allegorikus történetben, ahol maga a halál és lánya is megjelenik.
7. A második sorozat sok tekintetben eltér az elsőtől. Változik néhány szereplő, leghangsúlyosabban a tudós Bergmann professzor helyét egy földönkívüli nő, Maya a Pszichon bolygó szülötte váltja fel. Mint pszichon rendkívüli agykapacitással, és alakváltó képességgel rendelkezik. Ekkor jelennek meg a nem humanoid lények is, és egy elpusztíthatatlan gyilkoló robot. A zene és a parancsnoki terem hátrányára, a ruházat előnyére változott. A természettudományos-filozófiai alap ugyan nem tűnt el teljesen, de jelentősen lecsökkent. Eltűntek az időnként feltűnő korabeli horrorisztikus elemek, ellenben megjelent a humor, a lezáró percek könnyed feszültségoldó hangulatúakká váltak.
8. A sorozatban lépésről lépésre alakulnak ki az emberi kapcsolatok, barátságok. Az első sorozat közepére ez meg is történik, a magázásból tegeződés lesz, párkapcsolatok szövődnek. A második sorozatból tudjuk meg, hogy a bázis vezető orvosa Helena Russell doktornő hasonlít a parancsnok egykori feleségére, aki az 1987-es világháborúban halt meg, amely a fajok, osztályok és vallások között tört ki. A pszichon meg is jegyzi: "Mármint az ember embert ölt, csak mert az különbözött tőle? Ez undorító!" A sorozat kifejezetten antimilitáns és antirasszista. Az egyik epizódban maga Isten jelenik meg, egy zsarnok, aki egykor Mózesnek átadta a törvényeket, de aki valójában egy kozmikus mágus, egyfajta eugenetikus, aki az élet titkát kutatja. Egy másikban pedig az emberi faj eredetét találják meg egy bolygón, ahol egyszer már elpusztították önmagukat az emberek. Az egyik részben kapcsolatba tudnak lépni a Földdel, ahol akkor már 2120-at írnak. Tőlük megtudjuk, hogy a 21. században az emberiség okozta ökológiai válság elpusztította a természetet, illetve, hogy 2060-ban betiltották az utolsó versenysportot is. Ez utóbbit a film készítésekor az emberi fejlődés előfeltételének tartották. Az is figyelemre méltó, hogy miként próbálnak több alkalommal is racionális magyarázatot adni a különféle paranormális jelenségeknek.
9. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az első sorozat komolyabb és mélyebb, kifejezetten metafizikus, míg a második populárisabb, a szórakoztatás irányába mozdult el, ám alaphangulatát mégis megtartotta. Az, hogy a sorozat írói és rendezői egy évadon belül is sűrűn cserélődtek, nem tett jót a projektnek. A fejlődés így töredezett, amit tovább bonyolít a vetítési sorrend, ahol nemigen lehet logikát felfedezni. Ez az eredeti angliai vetítésre épp úgy igaz, mint a többi ország tekintetében. Mivel két részt kivéve a második sorozatban jelölik a Földtől való elszakadástól eltelt napokat, ez az összevisszaság elég érthetetlen.
10. Megpróbáltam rekonstruálni a történéseket, és a mű egészét tekintve a belső logikája szerinti sorrendet felállítani. Ez az első sorozat esetében nem volt könnyű. Itt leginkább az emberi kapcsolatok fejlődését kellett szemmel tartanom. Az első epizód az elszakadással adva volt, a második esetében nem volt megkerülhető Simmonds tanácsos, a politikus archetípusa, aki csak két részben szerepel, ugyanakkor személyisége elképzelhetetlenné teszi, hogy ne legyen mindig az előtérben, tehát a második részben kell búcsúzzunk tőle, és semmiképp se tehetjük ezt az eredeti vetítés szerinti 14. részben (hazánkban az 5. epizód volt). Ezután kell következnie a Fekete Nap (fekete lyuk) című résznek, amelyben hatalmas ugrást tesznek az űrben, ami sok mindent érthetővé tesz. A továbbiakban szorosan követtem az emberi kapcsolatok apró fejlődéseit, amiben a gyártási sorrend adott valamelyest segítséget. Az első évad egyetlen részében, a 23-ként forgatott, de 8-ként vetített Sárkányok birodalma az egyetlen, ahol a második évadhoz hasonlóan jelzik az elszakadás utáni napot (877), ami időben a második évad 10. részeként jelölné ki a helyét, ezért diszponáltam az utolsó előtti részként. A lezáró epizód adja magát, egész hangulatában egy kicsit más, lezáró jellegű, ennek ellenére Angliában utolsó előttiként vetítették.
11. A második sorozat hiába is időpontozta magát, ezt a vetítéseknél figyelmen kívül hagyták. Egy kissé illogikus, hogy 1999-2000-ben játszódik az első sorozat mind a 24 része, eltekintve az egyetlen időben behatárolt résztől, ami feloldhatatlan ellentmondást jelent, míg a második sorozat 2000-2006 között, ugyanis az elszakadás utáni 342. napon kezdődik, az utolsó pedig a 2515. napon zajlik, amit egyébként nem 24. részként, hanem 18-ként vetítettek. Tulajdonképpen nincs lezárás, arra 1999-ben került sor, amit egy rajongói találkozóra készítették. Ebből megtudjuk, hogy vándoraink 20 év bolyongás után találtak egy letelepedésre alkalmas bolygót.
12. Tizenévesként nézve a sorozatot egy életre szóló élményként több része is adott máig vissza-visszatérő elmélkedési anyagot. Több mint 40 év után újra nézve immár felnőtt fejjel még inkább fontos alkotásnak tartom, különösen az első évadot. Azt se hagyjuk ugyanakkor szó nélkül, mennyire megmosolyogtató az, hogy minden idegen lény angolul (magyarul) beszél, néhány kivételt leszámítva mindent tud az emberiségről, a bázisról, és annak lakóiról. A sorozat az interneten magyar szinkronnal megtekinthető (YouTube, Indavideo). Végül említsük még meg a sorozat magyar vonatkozását: a Mayát alakító Catherine Schell Budapesten született (1944). Befejezésül álljon itt az alkotás belső logikáját követő sorrend. A második évad részeinél zárójelben közlöm az elszakadás utáni napok számát.
Első sorozat
1. Elszakadás
2. Honvágy
3. Fekete Nap
4. A Piri bolygó őrzője
5. Élet vagy halál
6. A Triton csapdája
7. A hiányzó láncszem
8. Idegen erő
9. Az Alfa gyermek
10. Az utolsó alkonyat
11. A Voyager visszatér
12. Ütközésre ítélve
13. A halál hatalma
14. Barlang a ködben
15. Pokoli gépezet
16. Az öröklét vége
17. Máskor, máshol
18. Harcjáték
19. Ősellenségek
20. A küldetés
21. Űragy
22. Lélekzavar
23. Sárkányok birodalma
24. Árkádia hagyatéka
Második sorozat
1. A négyes számú parancs (342)
2. Száműzöttek (403)
3. A béta felhő (503)
4. Egy percnyi emberség (515)
5. A Lambda hullám (538)
6. A rejtélyes szikla (565)
7. Az idő hálójában (-)
8. A kalmár (-)
9. Az Archanon jele (640)
10. Luton törvénye (862)
11. Az új Ádám és új Éva (1095)
12. Agyő az agynak (1150)
13. Katakombák a Holdon (1196)
14. Bebábozódva (1288)
15. A rombolás magja (1608)
16. Fő az egyensúly (1702)
17. A térgörbület (1807)
18. A börtönhajó (2009)
19. Zöld kór (2012)
20. Vadak és vadászok (2036)
21. A halál bolygója (2310)
22. A dorkonok támadása (2409)
23. A szörnyek karneválja I. (2512)
24. A szörnyek karneválja II. (2515)
Utóhang
Üzenet az Alfa Holdbázisról
A második évad 24. epizódja közel 7 évvel az elszakadás után, vagyis 2006-ban játszódott. A lezáró 49. részben Sandra adatelemző beszél, üzenetet küld a Földre, melyben közli, hogy az elszakadás után 20 évvel vagyunk, vagyis 2019-ben. Leállóban vannak a létfenntartó eszközeik, ám egy lakható bolygó közelébe kerültek. Folyik az Exodus Művelet, átköltöznek új hazájukba, a neve Terra Alfa.
Megjegyzés: A Blogger megújulása úgy tűnik nem zökkenőmentes. Az URL-címben szereplő 2020/08 téves, helyesen 2020/10 lenne. Az írás közzétételének valós ideje alább olvasható.
2020. október 6.