Hangyák

Kultúrtörténeti bevezető

1. A hangyák világa rendkívüli módon megragadta az emberiség képzeletét. Látványos, hatalmas tömegben való vonulásuk, munkálkodásuk, harcaik, földalatti láthatatlan titkos életük, és elsősorban társadalmi szervezettségük. Ősidők óta alakítják az emberi gondolkodást lenyűgöző együttműködésük sikeressége. A világ minden népe, minden időben  lelki rokonságot érzett velük. Az ókori egyiptomiaktól kezdve máig megjelenik a meséktől a filozófiai gondolatig. Platón Phaidónjában Szókratész azt állítja, hogy az erényes ember feltéve hogy van reinkarnáció csakis valamely előkelő fajban születhet újjá; ilyen a méh, darázs, hangya, és az ember. Számtalan keletkezés-mítosz főszereplője a hangya. Sőt egy Thesszália vidékén élő nép (mürmidón - hangya) hite szerint Zeusz egy hangyakolóniából teremtette őket. A mürmidónok a vakengedelmességükről voltak híresek. Egy észak-amerikai indiántörzs (hopi) szerint az emberiség a hangyáktól származik. Ez a nép földbe vájt imahelyeit a hangyafészkek mintájára alakította ki. Anglia egyes vidékein úgy tartják, hogy a tündérek utolsó inkarnációjukat hangya képében töltik. Mások szerint a hangyák a druidák lelkei, ezért nem szabad fészkeiket tönkretenni. Megint mások szerint a meg nem keresztelt gyermekek lelkei. A felbolydult hangyakolónia esőt jelez. A szárnyas hangya lélek-szimbólum. Állítólag a mézbe kevert hangyasav hatékony ellenszere a szerelemnek.

 Ants in Mythology - Life Overlooked: Ants

2. A hangyák látható együttműködése lelkesíti a zárt társadalmak hatalmi elitjét, akik a dolgozó hangyák szerepét osztják a köznépre, magukat pedig azonosítják a kolóniával (nemzettel), vagyis az ő személyük mindenek feletti fontosságot kap. Úgy gondolják, hogy csak a kolónia (az elit) számít, lényegtelen a köznép egyéni túlélése, csak a győzelem a fontos, a hatalmon lévők túlélése. Az ő szemükben nincsenek egyének, csak tömeg van, emberi erőforrás. Ezt vallják az autoriter politikusok és az olyan embermérnökök, mint

Pierre Teilhard de Chardin

3. Az emberi történelem azonban újból és újból véresen bebizonyította, hogy téves ez az út, a Chardin által dicsért fasisztoid nemzeti együttműködés rendszere. Az ember ugyanis individuum, személyiség, ezért evolúciós útja egészen más. Az ember nem zárt társadalmú lény, nem a hangyák rokona, hanem mint minden magasabb rendű élőlénynél, nálunk is vetélkedés van. Az evolúciós sikernek nem a közösségi, hanem az egyéni siker a záloga. Az ellenkezőjét csak a gyengék és gyávák mondják, akik összefogva és hatalomra jutva mindent megtesznek azért, hogy kiiktathassák vetélytársaikat.

4. Az ember képes közösséget vállalni vagy akár közösség nélkül élni. Nálunk fontos az életben maradás, az utódok fölnevelésének a minősége. Az emberi faj sikerének a záloga az egyénben van. A hangyabolyban, ahogy arra G. K. Chesterton világított rá, nem találjuk meg a híres királynők szobrait, vagy a nagy feltalálókról készült festményeket. Az embernél központi jelentőségű tehát a személyes, egyéni teljesítmény. Mindez közösségben, társadalomban valósul meg, és ez az ellentét robbanásveszélyes erőket szabadít fel, ami azután előre lendíti a fajt, vagyis nem marad az, ami volt. A hangyák évmilliók óta itt vannak, és lényegében nem változtak, és főként nem változtattak. Alapvetően mások, mint mi. Ahhoz, hogy megértsük a két út közötti mérhetetlen különbséget, meg kell ismernünk a másik út lényegét, a hangyák életét.


Szuperorganizmus

5. A hangyák nem termeszek. A termeszek szociális életet folytató csótányok, akiknek társadalma sokkal nyitottabb a hangyákénál. A hangya a ragadozó darazsak leszármazottja. A világon jelenleg mintegy 16 000 hangyafajt ismerünk, Európában 600, hazánkban 126 hangyafaj él. A hangyákkal foglalkozó tudományág a mürmekológia.

6. Hangyák mintegy 150 millió éve élnek a Földön. Minden hangya egyetlen őshangyától származik, vagyis monofiletikus lények. A hangyák euszociális viselkedésének a lényege a kasztrendszer, ahol az egyes kasztba tartozók elvesztik bizonyos képességeiket. Mindenki a kolónia szolgálatában áll. Azt, hogy mely kasztba fog az egyed tartozni már a lárvafejlődés során eldől. Genetikailag diploid-haploid öröklésmenetűek.

7. A hangyák élete oly mértékben szervezett, hogy az embernek úgy tűnik mintha az élőlény nem a hangya lenne, hanem a kolónia. Ezt az egyén feletti szerveződési szintet nevezzük szuperorganizmusnak. Ezen az elképzelésen alapul a Gaia-elmélet is, amely szerint a bolygó egésze egy önfenntartó szuperorganizmus, tehát egyetlen élő szervezetnek tekinthető. Mindenesetre ez a teória a hangyák esetében kiválóan alkalmazható.

8. A hangyakolóniák funkcionális felépítése megegyezik egy fa felépítésével, ami a fákéhoz hasonlóan hosszútávú stabilitást eredményez. Ez a szuperorganizmus-jellegből adódik. Úgy tűnik, hogy a hangyakolónia úgy működik, mint egy agy. Vannak emlékei. Magának a hangyának nincs, olyan, mint az agyban lévő neuron, amely önmagában nem emlékszik, de a neuronok hálózata, vagyis az agy igen. A hangyák hálózata is, vagyis a boly megőrzi tapasztalatait. Itt jegyezzük meg, hogy a hangyák közössége a kolónia, ahol laknak az a fészek. A kolóniát és a fészket együtt nevezzük bolynak.

9. A hangyák fajonként és helyzettől függően, de általában 5-6 percenként alszanak mintegy 1 percet, vagyis naponta 250-szer aludnak és felébrednek. A magányosan vadászó fajok egyedei esetenként napokig vannak távol, és teljesen kimerülten térnek haza. Társával találkozva a fészek közelében bábalakba görnyed, mire a másik hazacipeli kifáradt rokonát.


Nőuralom

10. A hangyák és az emberek közössége abban megegyezik, hogy mindkettőt a munkamegosztás teszi sikeressé, azonban van egy lényeges különbség. A hangyák társadalma anyajogú. Nem csupán arról van szó, hogy matriarchális lenne, hanem arról, hogy egyáltalán nincsenek férfiak. Mindenki nőstény, a katonák is. A királynő azonban nem azonos a hatalommal, ebben tévednek legnagyobbat emberi adaptálói, hanem valami olyan, amiről az emberek csak ábrándoznak, vagy rettegnek. A királynő ugyanis a közösség szolgája. A királynő nem több egy szülőgépnél, a dolgozók döntenek mindenről, még arról is, hogy adnak-e neki enni. Ugyanakkor a királynő feromonja kihat a döntésre, ami a szuperorganizmus működését jelzi. A hangyák világában tehát nincsenek alacsonyabb vagy magasabb rendű kasztok; kasztokhoz rendelt feladatok vannak.

11. Azért persze vannak férfiak. Kizárólagos feladatuk a párzás. Ideiglenesen megtűrt egyedek, szükséges rossz. Ők a szárnyas hangyák, akik a szűz királynő megtermékenyítése után már nem kapnak enni, vagy egyenesen megölik őket. Jobb esetben elvándorolnak és úgy pusztulnak el. A megtermékenyített királynő szárnyát lehullajtva a föld alá vonul. Kivételt képeznek a háremtartó hangyák, ahol a hím élet-halál harcot vív minden új hímmel, a győztes lesz a király.

12. A hangyakasztok: királynő - élettartama: 10-30 év; kis dolgozó (dolgozó) és nagy dolgozó (katona) - élettartama: 2-6 év; hímek - élettartam: maximum 1 év, a kifejlett rovar néhány hét után elpusztul. A lárvából azonban még bármi lehet, az eredmény a tápláléktól függ. Ha csökkentett fejadagokat kap, akkor kisebb lesz, nem fejlődik ki a petefészke és a szárnya, vagyis dolgozó lesz. A kolónia a pillanatnyi szükséglet szerint dönt a lárvák élelmezéséről.

13. A királynő a genetikai sokszínűség miatt lehetőleg minél több hímmel párosodik, majd a föld alá vonulva többé nincs szüksége hímekre; évtizedekre elegendő spermát raktároz önmagában. Ha azt akarja, hogy a lárvákból hímek fejlődjenek, nem adagol a petékhez spermiumot. A nőivarú többi kasztok megtermékenyített petékből kelnek ki. A kolónia tehát egy anyától és több apától származik. Az ideális a négy apa. Léteznek többkirálynős fajok is. Amikor a királynőnek kifogy a spermaraktára, és nem szül többé, a dolgozók azonnal kivégzik. Vannak ténylegesen hím-mentes, szűznemzéssel (klónozás) szaporodó fajok, ám ennek genetikai szempontból hátrányai vannak.

14. A legfiatalabb dolgozók a fészekben tevékenykednek, a középkorúak a fészek környékén, az idős tapasztalt egyedek a felderítésben vesznek részt, és támadás esetén elsőként vonulnak harcba, ami egészen más mint ami az embernél tapasztalható, és sokkal logikusabb is. Az öregek halála a legkisebb veszteség  a kolónia túlélése szempontjából. Egyes fajok nagy dolgozókat, köznyelven katonákat is tenyészt, akik speciális munkafeladatokat látnak el, például hatalmas állkapcsukkal magokat törnek fel, illetve a harcban is az első vonalban vannak. A dolgozók petefészket növesztve képesek királynővé átalakulni, és ezt többen meg is próbálják. Ilyen esetben a dolgozói rendészet tagjai addig verik a renitenst, amíg az a stressz következtében képtelen lesz a petefészkét kifejleszteni. Más demokratikusabb fajok hagyják a fejlődést a maga útján haladni, majd a lerakott petéket csemegeként elfogyasztják. Íme a természet példája arra, hogy a szigorú rendpártisággal szemben mennyivel hatékonyabb a demokrácia.


Szuperkolónia (hangyaunió) vs. nemzeti kolóniák

15. Az egykirálynős fajok esetében a királynő pusztulásakor kitör az anarchia, belső háborúk robbannak ki, és csak a legritkább esetben tudja átvenni a hatalmat egy új királynő, a kolónia rendszerint kihal. A többkirálynős fajok viszont folyamatosan életképesek. Ismét egy természeti példa a demokratikus társadalmak felsőbbrendűségére autoriter társaikkal szemben. Megfigyeltek már 80 évig működő bolyt is (erdei vöröshangya, Svájc). Az első kutatók, akik a kutatást elindították már rég meghaltak, ám a boly még mindig működött.

16. A hangyák a fertőzések elkerülése végett halott társaikat nem fogyasztják el, hátha betegségben pusztultak el, ám a harcban megölt idegeneket igen. A halottakat és minden hulladékot a bolytól a számukra tetemes távolságnak számító 1-2 méterre lévő szeméttelepre szállítják. Egyes fajok a fészekben lévő kamrákban elfalazzák a hulladékot, ám ezek a fajok évente többször költöznek.

17. A hangyakirálynőnek 50-70 petefészke van, néhány mindig tartalékban, naponta átlagosan mintegy száz petét rak le. A hagyományos családmodell az egykirálynős, a demokratikus fajok evolúciós fejlődés eredményei. A hagyományokat követő fajok minden betolakodó idegent megölnek. Ezért létszámuk, területük, és hatékonyságuk erősen korlátozott. Ezzel szemben a demokratikus fajok befogadóak, kolóniáik uniót alkotnak, ahol nincsenek belső határok, egymást befogadják fészkükbe, a vendégek ott tölthetik az éjszakát, és enni is kapnak. Az ilyen fajok fészkeit hívjuk szuperkolóniának. Ismerünk olyan szuperkolóniát, amely 1 millió királynővel, és 300 millió dolgozóval rendelkezik (Japán). Nyugat-Európában a vöröshangyák 1200 bolyból alkotnak uniót. A magyar vöröshangya konzervatívabb, kolóniái legtöbbször nem társulnak, a legnagyobb ismert unió 11 bolyból áll. A szuperkolóniák egyedüli hátránya a járványveszély, illetve a vendégek etetéséből álló veszteség; ismeretesek más bolyban állandósultan vendégeskedő potyautasok, viszont nincs testvérháború, sem abból származó veszteség, illetve a közös védekezés, és az elképesztő hatékonyság bőséges hasznot hajt. A leghatékonyabb szuperkolónia az Európába behurcolt argentin hangya, amely földünk legnagyobb organizmusát hozta létre.

Hangyaháborúk

18. A konzervatív kolóniák kénytelenek minden tavasszal újra kijelölni a határokat, többnyire véres harcok árán. A határ stabilizálása után azokra vigyázó járőrök és felderítők állnak szolgálatba. Az erdei vöröshangya  senki földjét is kijelöl az újabb háború elkerülése érdekében. A kis létszámú kolóniák csak imitálják a harcot, hogy elijesszék az ellenfélt, ám ha túlnyomó fölényben érzik magukat, akkor mindenkit lemészárolnak.

19. Egyes hangyafajok kifejezetten más hangyabolyok lerohanásával foglalkoznak. Hazánkban a kétbütykös hangya a gyepi hangya dolgozóit fogyasztja. A kétbütykös hangya azon fajok közé tartozik, amely megőrizte darázsőse fullánkját, szúrása a darázsszúráshoz hasonló fájdalmat okot. A közép-amerikai bikahangya egyetlen szúrással képes egy embert megölni. Szúrása a legfájdalmasabb rovarcsípés, ráadásul 6 órán át tart. A fullánkjukat már elvesztő fajok a legerősebb szerves savat, hangyasavat fecskendeznek támadójukra. A hazai erdei vöröshangyák akár félméter távolságból is pontosan céloznak. Van olyan faj, amely ha vesztésre áll öngyilkos merénylőket vet be. Ezek potrohájuk szétfeszítésével felrobbantják magukat, amitől mérgező folyadékkal fröcskölődnek be a támadók. Azok a fajok, amelyek hangyasavval sem rendelkeznek, büdös váladékot engednek ki, amely visszataszító szagú és rosszízű a támadók számára.

20. Afrikában a termeszeket fogyasztó rablóhangyák tagjai között harctéri helyzetben a sérültek elszállítására szanitéc egységek állnak készenlétben. A fészekbe érve a betegek percekig tartó sebfertőtlenítésben részesülnek, majd pihenés és táppénz következik. Az emberen kívül ez az egyetlen földi élőlény, amely hosszú ideig tartó kezelésben részesíti fajtársait a sebfertőzés elkerülése érdekében.

21. Létezik olyan hangyafaj, ahol rendszerint a bolyba egy külsős királynő hatol be, megöli az eredeti királynőt és elfoglalja a helyét. A rabszolgatartó hangyák viszont bábokat rabolnak, vagyis a kikelő hangyák azt hiszik, ez az ő hazájuk, az ő kolóniájuk. A rablók csak harcolni tudnak, egyedül még enni sem képesek, minden más feladatot a rabszolgák látnak el. A Debreceni Egyetem főépülete mögött évekig megfigyeltem egy ilyen kolóniát, amely két éve kipusztult. A hazánkban is honos hangyaboglárka lepke hernyója hangyának álcázva magát a bolyban nő fel. A holyvák viszont kábítószerrel etetik a hangyákat, és amíg azok bódult állapotban vannak, kirabolják a fészket. A hangyák oly mértékben függővé válhatnak a szertől, hogy az utódgondozással is felhagyhatnak.


Érdekességek

22. Az ember az elmúlt 10 ezer év során mintegy 260 növény-, 470 állat-, és 100 gombafajt háziasított. A hangyák megelőztek ebben bennünket legalább 60 millió évvel. A hangyák által háziasított állat és gombafajok genetikai állaga az évmilliók alatt oly mértékben megváltozott, hogy gazdáik nélkül már nem lennének képesek szaporodni. A levélnyíró hangya tápláléka a fészkében termesztett gomba. Más fajok a levéltetű termelte mézharmatot fogyasztják, megint mások pajzstetveket tenyésztenek a húsáért.

23. Az afrikai vándorhangya 50 milliós csapata mindent letarol, ami az útjába kerül, de nem kell tartani tőle, hiszen a hangyafolyam óránként alig 10 métert halad előre. A helyiek egyszerűen kiköltöznek házaikból arra az időre, amíg a hangyák átvonulnak, sőt örülnek, mert minden élősködőt kipusztítanak lakásaiból. A hangyák egyébként is tisztaságmániások, így más emberi lakhelyeken élő rovarokkal szemben nem terjesztenek betegségeket. Fertőtlenítő hatású váladékkal tisztítják fészkeiket az esetleges járványok megelőzése céljából.

24. A hangyákat semmi nem állíthatja meg, ha kell önmagukból építenek élő hidakat. Egyetlen vöröshangya kolónia naponta mintegy 100 ezer rovart pusztít el. Magyarországon a behurcolt szürke fahangya (tölgyfahangya) szorítja ki az őshonos fajokat. A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében egyeduralkodóvá vált, elfoglalva az összes őshonos faj élőhelyét (Csősz Sándor), de a Nagyerdei Campus egész területén is elterjedt (Papp László, a Botanikus Kert igazgatójának szíves közlése). Az utóbbi időben, azonban visszaszorulóban van, talán valamilyen betegség a jelenség oka.


Ez a rovar bekattant

25. Fazekas Sándor még földművelésügy miniszerként kijelentette, hogy "rovart egyáltalán nem eszik a magyar ember", mert az ellenkezik a kereszténységgel. Szerinte a rovarevést a migrációval összefüggésben Soros György körei erőltetik Magyarországra. Németh Szilárd a Fidesz alelnöke erre reagálva hangsúlyozta, hogy "a magyar kultúrának része a magyar gasztronómia". Ő már liberálisabb hangot ütött meg, hiszen megkóstolta a rovarokat, de nem ízlett neki. A valóság azonban az, hogy a kereszténységben egyáltalán nem ismeretlen a rovarevés, nemcsak a Szentírás szól erről, hanem gondoljunk csak a katolikus mexikóiakra, ahol ma is a kaviárral egyenértékű a hagymával és fokhagymával pirított hangyatojás. A virágméz részben rovaralapú táplálék, ha pedig mézharmat-mézet fogyasztunk, akkor valójában a levéltetvek és más rovarok váladékát esszük. Jelenleg is forgalomban van, több helyen kapható, arról nem is beszélve, hogy az erdei-méz is elsősorban rovarváladék.

26. Aki a hunoktól származtatja magát, annak ősi hagyománya a rovarevés, de a magyar népi hagyományban is jelen van, ahol a hangyatojás (hangyabáb) mint gyógyhatású élelmiszer volt ismeretes. A hangyaszesz (hangyasav) reuma ellen volt használatos külsőleg, masszírozó folyadékként. A 19 század közepétől piacra is hordták a hangyatojásokat állati és emberi fogyasztásra egyaránt. Később már csak mint állateledel volt ismert. Az 1980-as években 1 liter hangyatojásért 125 Ft-ot fizettek, amikor egy átlagos lakás havi bérleti díja 300 Ft körül mozgott, tehát igen jól fizető tevékenységnek számított. Az alábbi kisfilmben az idős bácsi egynapi munkával 500 Ft értékű hangyatojást gyűjtött össze (1985).

27. A megélhetési hangyatojás-gyűjtés igazi reneszánsza a Horthy-rendszerben volt, ám az erdészek egészen más szemszögből tekintettek erre a foglalkozásra.


Utószó

28. Írásom elsősorban Csősz Sándor mürmekológus (myrmecologist) remek ismeretterjesztő könyvére támaszkodik. Ilyen jellegű hangyákról szóló magyar nyelvű szakkönyv eddig nem létezett, tehát igazi hiánypótló munkáról van szó.

29. Ami továbbra is várat magára az egy terepen is jól kezelhető határozókönyv a legfontosabb, elsősorban hazánkban élő hangyafajokról.

Frissítés (2021. június 19.): 2020 decemberében megjelent egy hangyahatározó könyv. A szerző nem szakember, ami érződik munkáján, annak minden előnyével és hátrányával. Évek óta foglalkozik hangyákkal, és bár nem teljes, de mégis igen fontos kiadvány. A képek elkészítése hatalmas munka lehetett. Talán túl sokat foglalkozik a ritkaságokkal, így néhány gyakoribb faj kimaradt könyvéből. A nagy lelkesedéssel írt könyv mindenképpen hasznos és fontos, hiánypótló alkotás.

Bakos Ádám: Hangyakalauz, hazai hangyafajok. A szerző magánkiadása, 2020. 

30. A Debreceni Egyetemen is folynak kutatások a hangyákkal kapcsolatban. Érdemes ezen az oldalon azoknak is nézelődni, akik otthon szeretnének hangyákat tartani:

DE hangyász csapat


Link

Bogarak


Irodalom

Csősz Sándor: A földi idegenek - a hangyák világa. Athenaeum, 2019.

Mikó Ágnes - Csóka György: A hangyák szerepe a magyarországi erdei ökoszisztémákban. Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánykötet, 109-128. oldal. Szerkesztette: Korda Márton. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, 2016.



2020. augusztus 12.