Demokráciához igazított fasizmus

 


Előszó

1. A fasizmus alternatív valósága politikai indíttatású erőszakhoz vezet. Ma, amikor ismét a hazugságok uralják a politikát, tisztában kell lennünk ezzel, és ezért meg kell értenünk a fasizmus lényegét, azt, hogy hazugságra építi ideológiáját, de ez a hazugság egészen más természetű, mint a többi politikai irányzat hazugságai. A fasizmus ténylegesen létező alternatív valóságot épít hazugságaiból. Munkámban Federico Finchelstein Fasiszta hazugságok című kötetének gondolatmenetét és megállapításait aktualizálom a mai magyar helyzetre.


Hazugság és erőszak

2. Minden politikus hazudik valamilyen szinten. Ám a fasiszták és a mai populisták nem fokozatban, hanem minőségben lépnek szintet: számukra a hazugságok az általuk abszolút igazságnak hirdetett kreált valóság szolgálatában álló igazságok. Ezért mondja valamennyi fasiszta és populista vezető, hogy ő soha nem hazudik. Ez a kijelentés is egy olyan hazugság a számukra, ami a végső igazságot szolgáló igazság.

3. A fasizmus azon a hazugságon alapul, mint végső igazságon, hogy az emberiség hierarchikus faj, uralkodó illetve alsóbbrendű fajokra oszlik. Ha a kis létszámú felsőbbrendű fehér faj nem uralná a földet, akkor az alsóbbrendű fajok tömegei elárasztanák és elpusztítanák őket. Amikor Jair Bolsonaro gyalázza az afrobrazilokat, Donald Trump a mexikóiakat megszállóknak nevezi, vagy Orbán Viktor arról beszél, hogy a migránsok elveszik a kultúránkat, ezzel a fasiszta gondolkodást legitimálják országukban. Ezért állíthatjuk, hogy "a fasizmus alulról szerveződik, de felülről legitimálódik".

4. A NER arra a szólamra épül, hogy tegyük újra naggyá Magyarországot, amelyben a miniszterelnök megalázott nárcisztikus személyisége bontakozik ki, akinek kisebbrendűségi érzését már jelenlegi státusza sem képes kompenzálni, hiperaktivitása világpolitikai víziókban nyilvánul meg. Napi szinten mond ellent saját korábbi kijelentéseinek, ami nem zavarja híveit, amint Hitler követőit sem zavarta az, hogy a Szovjetunió legfőbb ellenségből előzmény nélkül hirtelen első számú szövetségessé, majd váratlanul ismét halálos ellenséggé vált.

5. Orbán folyamatos propaganda hadjárata és következetesség nélküli hazudozása tematizálja a közbeszédet, miközben az érvelést sértettséggel váltja fel. Folyamatosan meghamisítja a rég- és közelmúltat, nemcsak a rendszerváltásban betöltött jelentéktelen és álságos szerepét mutatja sorsdöntőnek, de a jelent is meghamisítja. Az előbbit mutatja például az, hogy a szovjet csapatok kivonásáról szóló egyezmény már 1989 elején megtörtént, így Nagy Imre újratemetésén Orbán már nyugodtan követelhette a szovjet csapatok kivonulását, az már hónapok óta folyamatban volt. Erről mint szemtanú számolhatok be: 1989 tavaszától éjszakánként 23 óra után Debrecenen keresztül vonultak a Vörös Hadsereg egységei hatalmas konvojokban a Szovjet határ felé, ami befolyásolta a villamosközlekedés utolsó járatainak menetrendjét is. Napjainkból a koronavírus-járvány második hullámát említhetjük, ami jól tudjuk, augusztus végén kezdődött, ő visszamenőlegesen november 11-re tette a kezdetét, amikor az már elviselhetetlen méreteket öltött. Arra se fog emlékezni, hogy újranyitásról beszélt, amikor a harmadik hullám már elszabadult, ellenkezőleg, magát tekinti ebből a szempontból is az ország megmentőjének. Mindez a fasiszta vezetők sajátja, az említett alternatív valóság megteremtése.

6. Jól látható, hogy a populista pártok fasizálódnak. Ennek az az oka, hogy a fasizmus és a populizmus története korunkban egybekapcsolódott. Finchelstein meghatározása szerint: "A fasizmussal ellentétben a populizmus a demokrácia tekintélyelvű értelmezése, amely a fasizmus örökségét úgy formálta át 1945 után, hogy különböző demokratikus folyamatokkal dolgozta azt össze. A fasizmus bukása után a populizmus egyfajta posztfasizmusként jelentkezett - a korábbi ideológia újrafogalmazásával, demokratikus keretek között. Más szóval: a populizmus nem más, mint a demokráciához igazított fasizmus." (15. oldal.)

7. Donald Trump azzal, hogy 2016 óta folyamatosan megkérdőjelezte a demokratikus választások megbízhatóságát, komolyan megingatta a bizalmat a demokratikus intézményekben, pontosan úgy, ahogy azt egykor a fasiszták tették. Érthetetlen dolog számomra az, hogy 2002-ben a magyar emberek tömegei nem fogták fel azt, hogy a Fidesz a fasizmus útjára lépett azzal, hogy Trump előtt, Trumppal megegyező módon kormánypozícióból megkérdőjelezte a választások tisztaságát. Itt is erőszakos cselekményekbe torkolt a dolog, a hídfoglalások élén Makovecz Imre állt. Mindez folytatódott 2006-ban egy olyan beszéd miatt, amiben semmi olyan nem hangzott el, amit ne tudtunk volna, nevezetesen, hogy hazudnak a politikusok. 2010-ben azután egy jól megszervezett választási átjelentkezéssel 2/3-os többséget szerzett Magyarországon a demokráciához igazított fasizmus.

8. A populizmus és a fasizmus az erőszakban talált egymásra. Ez látható a 2002-es és 2006-os jelenetekben, a menekülteknek a Terrorelhárítás általi látványos verésében a határon (Röszke, 2015), a futballszurkolók mozgósításában az ellenzék ellenében, illetve Amerikában Trump híveinek akciója 2021-ben a Capitolium elfoglalásakor, ami a 2006-os tévé székház elfoglalásához mindenben hasonló lefolyású esemény volt.


Politikai mítosz

9. A fasizmus hitrendszer, politikai vallás. Elképzel egy múltat, aminek a megvalósítója a vezér, aki ismeri és ezáltal uralja a nép lelkét. Ez a mítosz az alternatív valóság, ami ennek ellentmond az szerintük hazugság. Igaznak hiszik a hazugságot. Finchelstein képét árnyalnám annyiban, hogy mítoszuk alapjait tekintve nem hazugságról van szó, hanem egy hazugságban való hitről, vagyis tévképzetről. A laposföld-hívő is egy alternatív valóságban él, amit igaznak hisz. Hazugság alatt Finchelstein minden nem igaz állítást ért, holott a hazugság olyan tudatos állítás, amiről tudja az aki állítja, hogy nem igaz. Minden vallás egy alternatív valóság, amennyiben hitrendszer, vagyis bizonyos elemei nem bizonyíthatóak. Ha a tényeket eltakarják a hazugságok, akkor a hazugságból kreált állvalóságok válnak igazsággá, a tények pedig hazugsággá. Így jönnek létre az alternatív valóságok.

10. A fasizmus kisajátította, és sajátságosan értelmezi a tudattalant. A propagandát a tudatosítás módszerének tekintik, amely a lélekben szunnyadó tudattalan igazságokat tudatosítja. Ez azonban nem tudatosítás, hanem agymosás. A propaganda tehát valójában reklámtevékenység. A termék itt egy ideológia, de mindkét esetben mítoszépítés - "hogy igaz ami nem igaz, elhiteti veled is az agymosás"

11. A fasizmus egy olyan globális ideológia, amelynek jellemzője a nacionalizmus, antiliberalizmus, és az antikommunizmus. "Elsődleges célja, hogy belülről bontsa le a demokráciát, s közben felülről építkezve modern diktatúrát hozzon létre." Nekünk magyaroknak ismerős a dolog, pontosan ez zajlik immár tizenegy éve hazánkban is. A módszer megegyezik a hitújításéval. A prédikátorok egy plébániát átvéve fokozatosan, szinte észrevétlenül alakították át a katolikus hitet protestáns valósággá. A templomi berendezésből elhagytak ezt azt, majd a liturgiából is, végül a vallási gyakorlatokból is töröltek dolgokat, és újakat vezettek be, így kerülve el a nép ellenkezését. 2010 óta zajlik ennek politikai változata, és ma már rá sem lehet ismerni a tizenegy évvel ezelőtti Magyarországra.

12. A fasizmust a kapitalizmus és a demokrácia egyszerre jelentkező válsága hívta életre. A fasizmus felszámolja a társadalom sokszínűségét, magát a civil társadalmat, és fokozatosan eltörli a különbséget a közélet és magánélet, az állam és az állampolgár között. Ahogy Hitler mondta: "Minek államosítanánk a bankokat és a gyárakat? Mi az embereket államosítjuk."

13. A fasizmusban a vezér istentől kiválasztott karizmatikus személy, aki kapcsolatban áll a néppel. A népszuverenitás megtestesítője, a nép nevében cselekszik. A vezér akarata a nép akarata, ezért aki nem ért egyet vele, az nem része a nemzetnek. Ők a kommunisták, libernyákok, Soros-ügynökök, akik ellen fellépnek a különféle gárdák, vagy futball szurkolók, végső esetben a hivatalos karhatalom.

14. Finchelstein szerint a fasizmus véletlenszerűen kapta a nevét olasz változatából, amely Németországban nemzetiszocializmus, Argentínában nacionalismo, Brazíliában integralismo néven futott. John Lukacs árnyalja a dolgot azzal, hogy szerinte az Action Francaise prefasiszta mozgalom, Mussolini rendszere a klasszikus fasizmus, míg a német nemzetiszocializmus posztfasiszta rendszer volt. Lényegében mindhárom közös abban, hogy a vezér a nép nevében beszél és cselekszik, a nép ezt a hatalmat egyszer és mindenkorra átadta neki. A vezér cserébe ad nekik egy mítoszt, megfogalmaz egy abszolút igazságot, amihez mindenkinek kötelező tartania magát. Ez az igazság a mítoszból fakad, és a hatalomnak van alárendelve. Ezért a hatalomnak mindig igaza van, aki ellentmond a hatalomnak az hazudik.

15. Az igazságot a vezér testesíti meg, ezért amit mond nem kell bizonyítania. Ez azt eredményezi, hogy maga a kormányzó elit is elhiszi azt amit mond, noha az ellenkezik a valósággal. Az egész dolog hit jellegét jól példázza Hitler szuggesztív kérése a végnapokban környezetéhez, hogy higgyenek a végső győzelemben; ezt tartotta szükségesnek ahhoz, hogy az a valóságban is megtörténjen (Albert Speer: Hitler bizalmasa voltam). A fasizmusban a cél érdekében született hazugságokból megkérdőjelezhetetlen igazságok lesznek, ami azután bekerül az iskolai tananyagba, különös tekintettel az elitképzésbe.

16. A fasizmus szerint az igazság a kollektív tudattalanban van, amit a vezér, mint médium tudatosít és átadja azt a népnek. Ezt kiválóan példázza az Orbán Viktor megfogalmazta Magyarország Hét Törvénye tükörbe vésve, amelybe "beletekintve önmagunkat láthatjuk", jelentette ki a Fidesz sajtóirodája. "Többé egyetlen nemzedék se tudja levenni róla a szemét", mondja saját szövegére Orbán, de az is lehet, hogy önmagára gondolt. Az ideológia tehát a vezér mítoszára épül, mint a szakrális uralkodók idejében. Ő az igazság letéteményese, a nép megtestesítője. Az, hogy a miniszterelnök egy vödör uborkával érkezett a Miniszterelnökség épületébe (Kármelita kolostor), amit "Helló ubik!" címmel tett közzé, nem is annyira az ő silány mivoltára, mint inkább arra utal, miként gondolkodik népéről.

17. A történelmet nemcsak átírják, hanem mítoszokat teremtenek (Pozsonyi csata), de aki bírálni meri a rendszert, az a gonosz szolgájának számít. Bárki lehet az: zsidók, cigányok, hajléktalanok, baloldaliak, migránsok, sorosisták, libernyákok, brüsszeliták. "Napólen elvtársnak mindig igaza van!" mondják az állatok Orwell művében. "Mussolininek mindig igaza van!" - ez volt az olasz fasiszták vezérszava. Fürjes Balázs Orbán Viktorról: "A Fidesz az a politikai közösség, ahol nagyon az elején kiderült, hogy itt van egy nagyon meghatározó ember, aki stratégiai gondolkodásban, érvelésben, a politika kitalálásában és megvalósításában utcahosszal veri a többieket. (...) Aki régóta van a Fideszben sokaknak meghatározó élménye, hogy sokszor olyan szituációkban is, amikor elsőre úgy tűnt, hogy mindenki Orbán ellen van, és érvelt, érvelt, érvelt, és többségévé tudta formálni az álláspontját, és mindig kiderült, hogy neki volt igaza." (Lásd itt a hatodik perctől.) Ez a képzet természetesen csak tömegpszichózis eredménye, ami Hitler és társai környezetében is tapasztalható volt.

Vezérelv

18. A fasizmus szerint a politikai legitimitás forrása a lélek. A vezér testesíti meg a népet, amit ő lelkéből a felszínre hoz, az a nép akarata. A népszuverenitás a vezér szuverenitásával azonos. A vezér a benne felmerülő vágyakat a nép vágyaként értelmezi. Aki nem érzi magáénak a vezér vágyait, az elárulja magáról, hogy nem része a nemzetnek. A nép nemhogy beteljesíteni, de megfogalmazni is képtelen vágyait, erre csak a vezér képes (Hitler). A vezér tehát médium, akinek legfőbb feladata betölteni vágyait, mert ezzel a nép vágyait teljesíti be. Azt, hogy ki legyen a vezér, a fasizmus a természetből vezeti le: születéssel kiválasztott különleges képességekkel rendelkező személy. Hatalomra kerülését vallásos, sorsszerű, determinált folyamattal magyarázzák. Mitikus sorsát tényekkel nem lehet megmagyarázni (Hitler).

19. A vezér tehát abban a meggyőződésben él, hogy ő, és csakis ő tudja, hogy mit gondol a nép. Ellenzéke számára éppen ezért irritáló személye: megakarja mondani nekik, hogy mit akarnak. A vezér viszont keresztény terminussal élve tényleg azt hiszi, hogy őt megszállta a Szentlélek, és úgy is cselekszik, mint a kiválasztott. Ebből ered az erőszak legalizálása a hatalom megszerzése, illetve megtartása érdekében. Arról van szó, hogy akik a Szentlélek által megszállt vezérrel szemben állnak, azok csakis a gonosz hívei lehetnek, ezért bármi megengedhető velük szemben.

Pszichoanalízis

20. A fasizmus célja a kollektív állapot, vagyis az egyéni állapotból eljutni a haza állapotába. Ezért tartja halálos ellenségének a freudi pszichoanalízist. Freud individualista mélylélektana a fasizmus lényegét teszi kérdésessé, ezért a fasiszták a nemzet elleni zsidó fenyegetésként értelmezték. Mivel a freudi pszichoanalízis óriási megtermékenyítő hatással volt a művészetekre és így a kultúrára, ezért a fasizmus központi kérdéssé teszi a művészet és művészképzés felügyeletét (lásd: MMA, Vidnyánszky Attila, Demeter Szilárd, SZFE, stb.). 

21. A pszichoanalízis libidó-elméletét a gyakorlatban úgy magyarázták, hogy a zsidó összeesküvők migránsok tömegeit hozták be országukba, hogy azok beolvadva genetikailag tegyék tönkre a fajtiszta népet, ezzel megváltoztatva a befogadó nemzet kultúráját, és így a zsidók birtokba vehetik az országot. (Hitler, Mein Kmapf). Fasiszta álláspont szerint a barbárok azért korlátozzák az idegent mert idegen, ők viszont nem azért, mert idegen, hanem mert káros. A barbárok azért korlátozzák a zsidókat, mert zsidók, ők viszont nem azért mert zsidók, hanem mert károsak (Julio Meinvielle, argentin klerikofasiszta).

22. Úgy látták, hogy a zsidók és kereszténység élethalál harcában a freudi pszichoanalízis a zsidók legfőbb fegyvere. A zsidókat szexuálisan abnormálisnak tekintették, és a pszichoanalízissel ezt kívánják a nemzetre ráerőltetni (Filippo). Freud, mint legfőbb pap (pápa) az elfojtással uralja a tudattalan erőit. Ám az isteni ige elfojtásáért nyelvrákkal büntette őt Isten. A pszichoanalízis halálos támadása számukra abból állt, hogy megkérdőjelezte a lélek hallhatatlanságát, amire a fasizmus igazságait alapozta. A felsőbbrendű emberképet védelmezték a libidó-elmélet ellen.

23. A fasiszta gondolkodók szerint a személyesre nem lehet hatással a tudattalan. Az akarat a lélek kifejeződése, és az igazság létrehozója. Itt arról van szó, hogy az objektív igazságot felülírja egy misztikus igazság, amit intuitív alapon merítenek a tudattalanból. Freud tudattalanja ezzel merőben ellentétes, meghatározó szerepű, nem a végső igazságot hordozza, hanem a patológiás elemeket. A fasiszták szerint csak a zsidó lélek képes az abnormalitásra. C. G. Jung szerint a zsidó lelket ellenőrzés alatt kell tartani, az árját nem szükséges. Amíg a zsidó tudattalant problematikusnak tartotta, addig úgy vélte, hogy az árja tudattalanból született a kultúra és a civilizáció, és a német fasizmus a "a dolgok mélyére" hatol (Jung és a nácizmus). A nácik számára az akarat elsőbbsége mitikus jelentést kapott. Ezt jeleníti meg Leni Riefenstahl Az akarat diadala, de az Olympia című filmjében is, ahol megmutatkozik az autoriter rendszerek test- és sportkultusza, hangsúlyos a vezér lelátókon való jelenléte.

"Demokratikus diktatúra"

24. Fontos látnunk, hogy a fasiszták nem egyszerűen hazudnak, hanem ténylegesen is elhiszik a saját hazugságaikat. Ezek között kulcsfontosságú az a tétel, hogy a fasizmus az igazi demokrácia. Az Orbán-rendszernek is ez a vezérmotívuma, az, hogy Magyarországon, szemben Nyugat-Európával, tényleg az emberek akarta érvényesül, itt valódi demokrácia van, sőt ezt a valódi demokráciát akarja helyreállítani az egész Európai Unióban. Ez a kitalált igazság lépett az empirikus igazság helyére, ami a valósághoz viszonyítva soha nem lehet igaz azért, mert egyszerűen hamis állítás. Arról van szó, hogy a fasizmus elveti a képviseleti demokráciát, mert ahogy fentebb említettük, a vezér az, aki kifejezi a nép akaratát. Olyan nem-igaz állítás ez, amelyben csupán hinni lehet, bizonyítani nem. Később még visszatérünk arra, hogy a mai fasiszta rendszerek miként igazítják ezt a tételt a demokráciához.

25. Hitler szerint a nyugati demokráciák mögött egy zsidó-terv áll, amely el akarja pusztítani a nemzetet (lásd: Soros-terv). Ez veszélyes, mert zsidó diktatúrát eredményez. Lényegében saját törekvésüket vetítik ki a kreált ellenfélre. A fasiszták mindenhol és minden időben azt hangoztatják, hogy valódi demokrácia eddig még nem létezett, azt ők valósították meg, ami nem más, mint az igazság birtokában lévő vezérnek való engedelmesség. Ez lenne a nagytőke uralmával szemben a dolgozó kisemberek uralma. 

26. Az állam központosítása a fasizmus védelmét szolgálja, ami nem más, mint "demokratikus diktatúra" (Lugones). A fasizmus olyan korporatív rendszer, ahol a különféle képviseletek semmilyen módon sem korlátozzák a vezér hatalmát. Ezt nevezték korporatív demokráciának. "Csakhogy amit ők demokráciának neveztek, az minden más megfigyelő diktatúrának hívott." De miért ragaszkodtak ahhoz, hogy diktatúrájuk demokrácia? Azért, mert ha a vezér valóban az emberek akaratát fejezi ki, akkor az valóban demokrácia. Bizonyítás helyett, inkább a valódi demokráciát igyekeznek lejáratni. Franco szerint a demokráciának sok meghatározása van, de hiteles csak egy van köztük. Orbán először azt állította, hogy a jogállamnak nincs meghatározása, majd azt, hogy sok meghatározása van, de hiteles csak egy.

27. A fasizmusban csak azt a választást tekintik érvényesnek, tehát legitimnek, amelyik megerősíti a vezér uralmát. Franco miután a polgárháború során megtisztította az országot ellenzékétől választást írt ki, ahol haláláig tartó mandátumot kapott az államfői posztra. Orbán sok más trükk mellett például a levélszavazatokkal operál, és befolyásolja  a választás kimenetelét. Franco szerint az ellenség ellen újra és újra meg kell védeni az igazságot, mindig résen kell lenni.

28. A fasizmusban a logikát a végső igazság váltja fel. A liberalizmusban "kettő meg három mindig öt. Ez kétségbevonhatatlan a kereskedő- és jogászszellem értelmében. A nemzet életében kettő meg három az hat, mert a hősi szellem igenis változhat." Nem, ez az idézet nem Kásler Miklóstól származik, hanem Georges Valois francia fasiszta gondolkodó írta le 1928-ban. A fasizmus "felemeli [az Ént] a tudattalan dekadencia szintjéről, és az anyag sötétségéből az abszolút valóság fényébe, amely elszánt és tudatos építkezés folytán jön létre" (Massimo Bottai). "Cselekedj úgy, hogy a Führer jóváhagyja cselekedeted, amennyiben tudomást szerez róla" (Hans Frank). "Igen, én orbánista vagyok" (Fürjes Balázs).

29. "Az életben az erő törvénye számít" (Leopoldo Lugones). "Az igazság erő nélkül keveset ér" (Orbán Viktor). Lugones szerint az igazság a hatalomból származik, az erő a mások leigázására irányuló akarat. Freud a fasizmust látva átértelmezte a tudattalanról vallott nézetét, abban jelentős szerepet juttatva a halálösztönnek. Szerinte a fasizmus nem más, mint "a történelem előtti barbárságba való süllyedés." A fasiszta programok elvontak és homályosak, a keresztény doktrína alakul át bennük radikális politikai alapú erőszak szlogenjeivé (Adorno). Mussolini és Orbán életútja megegyezik abban, hogy mindketten egy homlokegyenest ellentétes ideológiából váltanak a fasizmusra, ami egyikőjüknél sem személyes fejlődés, hanem a követőik elvárásainak teljesítése, lényegében pragmatizmus a hatalom érdekében. "A fasizmus a lélek egy állapota. Megtérített híveitől valójában nem kíván többet, mint bizonyos mindenkiben meglévő hazafias és faji előítéletek eltúlzását" (Borges).

30. A populista vezetők évtizedek óta politikai haszonszerzés céljából játszadoznak a történelmi tényekkel (lásd a német megszállási emlékművet). Összekeverik az igazságot a hazugsággal. A mai populista vezetők álhírgyártók, vagyis fasiszta mintára gyártják az alternatív valóságot. Orbán már néhány hónapra visszamenőleg átírja a történelmet a járványkezelés kapcsán, amint ezt láttuk a második hullám kezdetének datálásakor. Ugyanezt fogjuk látni a harmadik hullám esetén, így válik személye bűnös felelősből hős megmentővé. "A párt azt kívánja, hogy tagadjuk meg a szemünk és fülünk révén szerzett tapasztalást. Ez a végső, leglényegesebb parancs" (Orwell, 1984).

31. "Nem az történik, amit látnak" (Donald Trump). Orbán ugyanazt mondja: "Mindenkit arra kérek, hogy ne üljön föl Fake News-nak, álhírnek, mindenfajta világmegváltó, vagy világ-összeesküvést  magyarázó elméletnek (...) próbáljanak ránk hallgatni (...) én elmondom mi a valóságos helyzet. A valóságos helyzet ma az, hogy Magyarországon sok ezer ponton, oltóponton adunk be oltásokat. Nem oltópontból van kevés, hanem vakcinából." Ez az alternatív valóság, az objektív valóság pedig az, hogy nem a vakcina mennyiségével van gond, hiszen rengeteg keleti oltóanyag érkezett, viszont az oltás megszervezésével kapcsolatban rengeteg botrányos ügy volt, például a hétvégi 74 ezer AstraZeneca esetében (az oltáskáosz krónikája). "Az Operatív Törzs mindenre válaszol." Ezt az ordító hazugságot követte az Európai Néppártból való kilépés taglalása, amiből ugyanúgy egy szó sem igaz, mint a rendszerváltás kapcsán fentebb említettek. (Orbán Viktor a Kossuth Rádióban, 2021. március 19. - a 19. perctől.) A trumpizmus és az orbánizmus új szakaszt nyitott az 1945 előtti fasizmust a populizmussal összekötő történetben. A Trump, illetve Orbán által kiagyalt alternatív igazság az általuk kiagyalt elgondoláson és a vágyaikon alapul.

32. Mint láttuk, a fasiszta propaganda arról szólt, hogy a vezérnek mindig igaza van. Mussolini isteni hatásról beszélt, Hitler saját magára hivatkozott: "Ezennel kihirdetem magam és az engem követő pártvezetőség számára a politikai tévedhetetlenséget." Dokumentum és kitaláció között elvont a megkülönböztethetőség. Az akarat diadala című propagandafilm elején Hitler az égből száll alá. Tudjuk, hogy repülőn érkezik, de ideologikus jelentése nyilvánvaló: a vezért a sors küldte a nemzet élére (a film bevezető percei). Ugyanez a propaganda fogás látható, csak itt nem művész-, hanem reklámfilmes eszközökkel megvalósítva, az alábbi agitprop videóban. A Kármelita Kolostor és erkélye uralva a fővárost, és az egész országot ugyanazt a szerepet tölti be, mint a sasfészek Hitler esetében, az Olümposzon trónoló istenségét, aki egyúttal a fasizmus alaptézise szerint megjeleníti a népet. Ezért volt alapvető fontosságú a várba költözés. A rövid videóban a fasizmus határára jutott populizmus minden jellemzője megfogalmazódik.



Látszat-választás

33. A vezér tévedhetetlensége szorosan kapcsolódik ahhoz a hazugsághoz, hogy a média mindig a valótlant állítja. A demokráciában a média a hatalom ellenőrzésének eszköze, tehát a fasisztoid erőknek létérdeke hiteltelenítésük. A legtöbb hazugság a választásokat övezi, az ugyanis a populizmus számára a vezérről szóló ideologikus igazság közfelkiáltással való megerősítése. A megnyert választás után a populisták úgy tesznek, mintha a vezér az egész nemzetet testesítené meg. Az az egyetlen különbség a populizmus és a fasizmus között, hogy a populizmus számára a választás legitimizáló döntés, míg a fasizmusban nincs helye jelentőséggel bíró választásnak. Finchelstein itt nem elemzi a választások tisztaságát, és azt az önleleplező orbáni kijelentést, miszerint "a választást egyszer kell csak megnyerni, de akkor nagyon." (Tusványos, 2007.) Az átjelentkezésekkel pontosan megtervezett 2010-es kétharmados eredmény után Magyarországon többé nincs tétje a választásoknak, erről a hatalom gondoskodik. 

34. A fasizmus és a populizmus egyaránt a vezér-nemzet-nép szentháromságra hivatkozik legitimációja alapjaként. A vezér személyében megnyilvánuló népképviselet ellentmondásos voltát nem érzékelik. Úgy vélik a megszemélyesítés azonos a népképviselettel, vagyis a népakaratot teljes egészében a vezérre osztják. Ez a három-pillér mítosz arra épül, hogy a vezér azonos a nemzettel és a néppel, vagyis két fogalmat azonosítanak egy személlyel. A fasizmus teljesen elszakadva a racionalitástól még formális választást sem követel meg a legitimitáshoz. A populizmus számára viszont, mint mondtuk, fontos a választás, mert ezzel erősítik meg a vezér isteni fölényének igazát. A populista vezér tehát kettős természetű, egyszerre választott, illetve transzcendens vezető. A ciklikusan ismétlődő látszat-demokratikus választások mindig a lenni vagy nem lenni képzetét kelti a népben. A populista vezető úgy állítja be, ha veszít, akkor az egész nép fog elveszni, tehát minden esetben élet-halál kérdése a győzelem.


Fake News

35. A 20. századi populisták még hezitáltak a történelem átírása kapcsán, a 21. századi populisták viszont a fasisztákkal megegyező módon nem egyszerűen átírják a történelmet, hanem saját történetüket írják meg történelemként. Magát a fasizmust is eltorzítják saját céljaik érdekében. Finchelstein példaként Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnököt hozza fel, aki nemcsak rasszista pártokkal működik együtt bel- és külföldön egyaránt, hanem a holokauszt történetét is eltorzítja saját politikai érdekének védelmében. Azt az alternatív valóságot hirdeti, miszerint 1941-ben Hitler egy palesztin muftitól kérdezte meg, mit tegyen a zsidókkal, mire az: 'égesd el őket!' Ez ugyanaz a fasiszta módszer, mint amivel Orbán is él a 2. világháború magyar részvétele, illetve nyilas írók közoktatásba való beemelése kapcsán, vagy Trump, amikor jó nácikról beszél, vagy dicséri Mussolini kijelentéseit.

36. Bolsonaro és Orbán nemcsak a fasizmust értékeli át, hanem országuk történelmét is újraírják. Orbán önmaga szerepét középpontba helyezve próbálja igazolni saját sorsszerű szerepét a magyarság történelmében. A járvány során válik igazán láthatóvá hazugságból épített alternatív valósága az adatok manipulálásával és a hírmonopóliummal, amivel még Bolsonarón is túltesz. Világszerte terjed a jobboldali járványszkepticizmus, ám Orbán baloldali oltásellenességről beszél, miközben intézkedéseivel sikerült világelsőséget elérnie lakosságarányos halálozásban. Hannah Arendt megjegyzi: mihelyt a vezér követői elhiszik a hazugságot, már nem képesek az igazságot szemlélni. Ekkor az igazság az ő számukra elveszett. De mit mond erről Harari?

Az igazság nélküli faj

37. Ma már nemcsak egy katonai incidenst, de a teljes történelmet és nemzeteket is meg lehet hamisítani. A történelmet vizsgálva azt látjuk, hogy mindig is volt propaganda és dezinformáció, sőt teljes nemzetek letagadására is vannak példák. Az igazság az, hogy az emberiség igazság nélküli faj, amelynek ereje éppen abban rejlik, hogy fikciókat talál ki és hisz el. A kőkorszak óta öngerjesztő mítoszok tartanak egybe minket. Az ember úgy tud együttműködni több millió ismeretlennel, hogy fiktív történeteket képes kitalálni, terjeszteni, és milliókat rávenni, hogy elhiggyék. Amit ezer ember hisz el egy hónapig az álhír, amit milliárdok évezredekig az vallás. A lényeg a vallásokban is az, mint minden Fake News-ban: ellenőrizhetetlen dolgokban való hit. Nézzünk meg egy 800 éven át élő Fake Newst.

38. 1255. augusztus 28-án egy Hugh nevű kisfiú holttestére bukkantak az angliai Lincoln kútjában. Pillanatok alatt elterjedt a hír, hogy a zsidók ölték meg, rituális gyilkosságról van szó. Párizsi Máté részletes leírásban, egy Fake Newsban tudósított a zsidók minden lépéséről egészen a gyilkosság bemutatásáig. Első körben 19 zsidót végeztek ki, majd futótűzként terjedtek a progromok, végül 1290-ben a teljes angliai zsidóságot kiutasították az országból. A történet bekerült  Chaucer Canterbury meséibe is. A kisfiút szentként tisztelték egészen 1955-ig. A lincolni katedrális ekkor ismerte be, hogy a történet Fake News volt.


Demokráciához igazított fasizmus

39. Finchelstein meghatározása szerint  Orbán Viktor "Magyarország populista és rasszista vezetője." (122. oldal.) A fasiszta junták ismérve a valamilyen nemlétező veszélyre hivatkozva bevezetett válsághelyzet állandósítása. Alfredo Strossner uralma alatt Paraguayban 35 éven át volt érvényben hadiállapot. Magyarországon hatodik éve van tömeges migrációra hivatkozó válsághelyzet indoklás nélkül elrendelve, holott a törvényben előírt feltételek közül egyik sem áll fenn.

40. "A Bolsanarohoz, Orbánhoz, Trumphoz, vagy az olasz Matteo Salvinihez hasonló populisták diszkriminatív, erőszakos politikát folytatnak, amivel csak az egyenlőtlenségeket növelik." (124. oldal.) A demokratikus külső kereteket egyenlőre még megtartják. Ugyanakkor vonzóbb számukra a politikai erőszak, mint a választási vereség.

41. Hagyománya van a fasiszta vezetőket mentális betegnek tartani, ám így nem lehet ellenük hatékonyan fellépni. Egyáltalán nem őrültek, hanem szélsőséges, idegengyűlölő populisták, nőgyűlölő, egyenlőséget tagadó elképzelésekkel. Azt kell megérteni, hogy olyan politikai hagyományba tartoznak, amely alternatív igazságfogalommal dolgozik.

42. Az Orbán-rendszer egy antiliberális, alkotmányellenes, autoriter rendszer, saját politikai alapelvekkel, mitikus igazságfogalommal. A dicső múltról szóló hazugsággal cseréli föl a történelmi igazságot, és ezt a képet azután önmagára vonatkoztatja, mint önbeteljesítő végzetet. A populizmus és a fasizmus határán áll, ezért nem elég csak a szavak szintjén fellépni az illiberalizmus ellen. "Vajon a Trumphoz, Bolsonaróhoz, Orbánhoz hasonló vezérek felemelkedése a 21. századi fasizmus eljövetelét jelzik? Ezt még nem látjuk tisztán."


Harari - A 21. század

Átmenet

A jövő elkezdődött


Irodalom

Federico Finchelstein: Fasiszta hazugságok. 21. Század Kiadó, 2020.


2021. április 4.