1. Yuval Noah Harari trilógiájában áttekinti az emberiség történetét. A múlt (Az emberiség rövid története) és a jövő (A holnap rövid története) után a befejező részben jelenünket vizsgálja (21 lecke a 21. századra). Az alábbiakban a sorozat utolsó kötetéből ragadunk ki néhány témát, megvizsgálva és kiegészítve Harari téziseit.
2. Harari lényegében a ma fejleményeiből (2018) tesz következtetéseket az eljövendő évekre 2050-ig bezárólag. Az utat amelyen haladunk, a hatalmon lévők képesek leginkább befolyásolni (Orbán is buzgón tanulmányozta a trilógiát, a szerzővel ellentétes előjellel). Elsőként vizsgáljuk meg tehát a hatalom természetét.
Hatalom
3. A liberális demokrácia arra épült, hogy az ember racionális lény, aki tudja mi jó neki. A döntések azonban elsősorban érzelmi alapon születnek, nem ésszerű elemzés által. Ez a módszer megfelelő lehetett a kőkorszakban, de nem az a digitális világban, ráadásul az emberek többsége nem egyénként gondolkodik, hanem csoport-mentalitásban. Ennek ugyan lehetnek előnyei, ám manapság, amikor az emberek önmegerősítő hírfolyamokat fogyasztva a hozzájuk hasonló gondolkodású társaik köreibe zártan élnek, a tévedések megerősítést nyernek. Egy oltásellenes egyénnek hiába mutatjuk be a tényeket, nézetét saját csoportjának gondolkodása formálja, a felvilágosítás kontraproduktív. A csoportgondolkodás ereje annyira átható, hogy a legképtelenebb elméletekben való meggyőződést is nehéz megtörni. Ettől ők még nem feltétlen hülyék, csupán gondolkodásuk ráállt a csoport gondolkodására. A tudósokra is jellemző a csoportgondolkodás, hisznek a tények hatékonyságában, az igazság meggyőző erejében, miközben az emberek jól láthatóan nem az igazságot követik, hanem csoportjuk véleményét.
4. Az igazságot azonban legkevésbé az látja meg, aki hatalmon van. Túlságosan elfoglalt hozzá, és akinek nincs vesztegetni való ideje, az soha nem is talál rá az igazságra. Ez régen a vének tanácsának, majd a filozófusok feladata volt, akiknek az anyagi hasznosság korában már nem látják értelmét. Ennél is rosszabb azonban az, hogy a hatalom eltorzítja az igazságot. Akinek hatalma van, az úgy gondolja, hogy neki mindenbe bele kell szólnia, mert ő mindent jobban tud. Aki pedig beszél vele bárki legyen is az, mindig van valamilyen hátsó szándéka. A hatalmon lévő vezető soha nem bízhat abban, hogy udvaroncai és alattvalói az igazat mondják neki. Harari erről személyesen is meggyőződhetett, amikor kíváncsiságból elfogadta Benjamin Netanyahu vacsorameghívását. Mint írja, jól láthatóan mindenki akart valamit a nagy embertől.
5. Aki az igazságra kíváncsi annak el kell távolodnia a hatalmi központtól, és a társadalom perifériájára kell mennie. A fennálló rend őrei ugyanis megszabják, hogy ki juthat a hatalom centrumába. A nem konvencionálisan gondolkodókat kiszűrik. Persze a periféria is tele van hazugsággal, összeesküvés-elméletekkel, alaptalan találgatásokkal, de az igazság is ott van. A hatalmon lévő vezér valójában tehetetlen, csak addig tud hatalmon maradni, amíg képes az embereket becsapni, amíg rá nem jönnek, hogy a király meztelen. A hatalom centrumában a valóságnak csupán torz képét látja, ugyanakkor egyszerűen nincs ideje arra, hogy a periférián töltse idejét. A dilemma feloldása Szókratész szerint az, hogy be kell ismernie tudatlanságát. Hatalmon lenni nem azt jelenti, hogy mindent jobban tudunk, hanem annak a tudata, hogy mely helyzetben kinek a tanácsát kell megfogadni. Például annak tekintetében, hogy a technológiai fejlődés esetén adjunk-e alapjövedelmet az embereknek, és ha igen milyet?
Alapjövedelem
6. Manapság is ritka már az úgynevezett nyugdíjas állás, és a jövőben még inkább így lesz; az embereknek folyamatosan váltaniuk kell, az átképzés alatt pedig többnyire az állam tartja el őket. Ebben a tekintetben is élen járnak a skandináv országok, ahol az elv a következő: "a munkásokat védjük, ne a munkahelyeket." Ez az első lépés, annak elismerése, hogy a meglévő társadalmi, gazdasági, és politikai modellek nem alkalmasak a technológiai kihívások leküzdésére. Aki a munkahelyek megvédéséről beszél, az semmit sem ért a mai világból, vagy az is lehet, hogy egyszerűen csak semmibe veszi az embereket.
7. Már manapság is működnek olyan automatizált üzemek, amelyek közvetlen egymással kereskednek, ami azt jelenti, hogy az emberre, mint vásárlóra sincs szükség. Ezzel egy időben az algoritmusok kezdenek nemcsak termelőként, hanem kliensként is funkcionálni. Az algoritmusok uralmát leginkább a keresőoptimalizálás jelképezi. Ha egy cég, vagy te egy honlapot indítasz, ahhoz, hogy láthatók legyetek, kénytelenek vagytok a Google keresőalgoritmusának az ízléséhez igazodnotok, semmint bármiféle emberéhez. Ma már az algoritmus sokkal inkább meghatározza a világot, mint azt gondolnánk. Vegyünk egy hétköznapi példát, amiről Harari a világot járva személyesen meggyőződött: a Google keresőben a fagylaltozók honlapjainak a rangsorában azok a fagylaltozók vannak előresorolva, amelyek a legsikeresebbek, és nem azok, amelyek a legfinomabb fagylaltokat készítik.
8. Az emberekre tehát rövidesen se termelőkként, se fogyasztóként nem lesz szükség; igen ám, de akkor mi lesz velük? Ez a 21. század legfőbb kérdése, amit csak úgy oldhatunk meg, ha az embereket védjük, és nem a munkahelyeket. Az emberek megélhetését és önbecsülését kell biztosítanunk, és nem egy lélekölő gyárban dolgoztatni őket. Erre ajánl megoldást az egyetemes alapjövedelem. Ennek lényege, hogy megadóztatjuk a robotok és algoritmusok termelte jövedelmeket, amit azután odaadunk az embereknek. Erről szólna a technológiai civilizáció; az emberiség arra a fokra jutott, hogy a gépeknek köszönhetően mindenki szabadon élhet. Társadalmi szempontból nézve az egyetemes alapjövedelemmel megszabadíthatjuk az embereket a nyomortól, a gazdagokat pedig a népharagtól.
9. Van egy másik megoldási javaslat is, nevezetesen, hogy a munka fogalmát bővítsük ki minden hasznos tevékenységre, mint például a szülők gyereknevelése, ami a legfontosabb és legnehezebb munka. A javaslat az, hogy az állam ezeket a tevékenységeket is fizesse meg, ám ez lényegében nem sokban különbözik az alapjövedelemtől.
10. Mármost az alapjövedelemnek két módja van: a kommunista és a kapitalista. A kommunista felfogás lényege, hogy nem pénzt adunk, hanem az összes szolgáltatást ingyenessé tesszük. Bármelyik alapjövedelem-változatot választjuk is, a probléma lényege az, hogy mi az egyetemes, és mi az alap.
Egyetemes
11. Az egyetemes alapjövedelem eddigi kísérletei elsősorban a fejlett országokban történtek. Ellenben az áruk döntő részét a fejlődő országokban gyártatják. Azonban nem is olyan soká, ha kell egy póló, azt nem a boltban vásárolom meg, hanem a kódját fogom megvenni az Amazontól, és otthon a 3D-s nyomtatón kinyomtatom magamnak. A bangladesi emberek pedig, akik eddig a pólókat gyártották munkanélkülivé válnak, ahogy a logisztikában vagy a Plazákban dolgozók is. Az egyetemes alapjövedelem tehát csak úgy működik, ha tényleg egyetemes, az egész bolygóra kiterjedő. Viszont a gépek termelte jövedelem csak a gazdag országokból származhat. Odaadják a szegény országokban élőknek, vagy most, hogy már nincs rájuk szükség, a határon falat emelnek eléjük?
Alap
12. Arról, hogy mi a tisztes megélhetés minimuma, messzemenően nincs egyetértés, mivel az nemcsak biológiai, hanem kulturális kérdés is. A középkorban például fontosabb volt a vallási kötelesség teljesítése, mint az evés. Ma az oktatás és az egészségügyi ellátás is ide tartozik, sőt az internet-hozzáférés is alapvető dolog. És itt van még az emberi természet is, hogy soha nem vagyunk elégedettek. Életkörülményeinket mindig másokéhoz hasonlítjuk. Ott, ahol a jólét magasabb, az alapvető elvárások is többek. Ahhoz tehát, hogy sikeres legyen az egyetemes alapjövedelem, értelmes tevékenységgel kell kiegészülnie. Létezik ilyen modell, és működik - Izraelben.
13. Az ultraortodox zsidó férfiaknak legalább a fele soha életében nem dolgozik, napjaikat a Talmud tanulmányozásával töltik. Feleségeik fizetéséből élnek és abból, hogy az állam járadékot folyósít a számukra, és csak nekik ingyenessé tett több közszolgáltatást. Ez a kommunista és a kapitalista alapjövedelem ötvözete. Ezek a családok szegénységben élnek, mégis ők a legelégedettebbek az izraeliek között. A közösségi élet ugyanis több örömöt ad, mint egy lélekölő munkahelyen robotolni. A nem hívő izraeliek ingyenélőknek tartják őket, ám ahogy a robotok és a mesterséges intelligencia kiszorítja az embert a munka világából látható lesz, hogy az ultraortodox zsidók a jövő modelljei.
A jövő
14. A kőkorszakban is voltak gazdagok és szegények, de a különbség közöttük kisebb volt, mint később bármikor a történelemben. A mezőgazdasági forradalom következménye volt a hierarchikus társadalom kialakulása. Akik vagyonra tettek szert, azok egyre növelték azt mások kárára, amit nemcsak azzal stabilizáltak, hogy az utódok örökölték a vagyont és vele a hatalmat, hanem azzal is, hogy mindezt isteni elrendelésként értelmezték, amit az emberek elfogadtak. A rend és a nyugalom előfeltételének tekintették a társadalmi hierarchiát; papok, filozófusok, művészek hirdették, hogy az egyenlőség káoszt okozna.
15. Az újkor végére ez megváltozott, és a nyugati világban az egyenlőség vált ideállá. Ez a kulturális változás a liberalizmus és a kommunizmus megjelenésének köszönhető. Ezzel egy időben az ipari forradalom fontossá tette a tömegeket, hiszen munkásokra volt szükség. Ezért a demokráciák és a diktatúrák egyaránt óriási összegeket költöttek az egészségügyre, oktatásra, jóléti intézkedésekre, hogy legyen elegendő, jól képzett és elégedett munkás és katona. Ebből kifolyólag a 20. század végére leépültek a társadalmi, faji, és nemi egyenlőtlenségek nagy része. A 21. század elején úgy gondoltuk, hogy a globalizáció és az internet rövidesen elhozza bolygónkra az egyenlőséget. Egy teljes generáció nőtt fel ezen az ígéreten. Ma azonban azt látjuk, hogy nagyobb az egyenlőtlenség, mint valaha is volt a történelemben. Egyesek kisajátították maguknak a globalizáció gyümölcseit. Ma néhány száz ember kezében van a világ vagyonának 90%-a. Ugyanezt látjuk, habár más okból hazánkban is, néhány ember kezében van az ország vagyonának döntő többsége.
16. Ami a világfolyamatokat illeti, arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a tömegek gazdasági és politikai hatalmát. Az ipari forradalom felfalta gyermekeit, előbb a kommunizmust, és most a liberalizmussal próbálkozik. A probléma abból adódik, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia feleslegessé teszik az embert. A gépek által termelt javakat egy szűk csoport kisajátítja magának.Ugyanakkor a biotechnológia a gazdagok számára lehetővé teszi, hogy tovább éljenek, intelligensebbek, és szebbek legyenek. Ezáltal a homo sapiens két fajjá válhat szét, és egy kis létszámú felsőbbrendű faj kiválthat belőlünk. Már most látható, hogy egyre kevesebbet költenek egészségügyre, oktatásra, jólétre, mert többé nincs szükség ránk. Rövidesen nemkívánatos lesz a létünk. Európa, USA, Oroszország, Kína és a többi ország oligarchái összefoghatnak egymással a közönséges sapiensek tömegei ellen. A felsőbbrendű emberek egy jól védett helyen élhetik luxuséletüket, míg a tömegek kívül nyomorognak; a jól védett limest nem tudják áttörni. Harari itt szinte szó szerint egy olyan világot ír le, mint amilyen Franz Werfel víziója A meg nem születtetek csillaga című disztópiájában. Valami nagyon hasonló látható az Alfa HoldbázisA küldetés című részében is. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk szabályoznunk kell az adatok feletti jogot.
Digitális diktatúra
17. Ha túl sok föld kerül túl kevés ember kezébe, akkor az emberek nemesekre és közemberekre tagolódnak. Ha túl sok gép kerül túl kevés ember kezébe, akkor az emberek tőkésekre és proletárokra tagolódnak. Ha túl sok adat kerül túl kevés ember kezébe, akkor az emberiség két különálló fajra válik szét.
18. A Google vagy a Facebook és a többiek a figyelemkufárok üzleti modelljét alkalmazzák. Ingyen szolgáltatások, információk, szórakozás segítségével megszerzik figyelmünket, majd eladják a hirdetőknek. De nem ez az üzlet a dologban, hanem az, hogy közben hatalmas mennyiségű adatot halmoznak fel rólunk, ami sokkal többet ér a reklámbevételeknél. Nem vásárlók vagyunk, hanem árucikk.
19. Az adatfelhalmozás egy ponton túl olyan algoritmust eredményez, ami feleslegessé teszi a reklámokat. Csak megkérdezed az algoritmust, amely mindent tud az autókról és rólad, szükségleteid, szokásaid, nézeteid a klímaváltozásról, politikai nézeteidről, hogy mondja meg milyen autót vegyél, mi neked a legmegfelelőbb? Hosszú távon azonban a gép tudni fogja a fizikai és pszichikai állapotod, jobban, mint te magad. És akkor nemcsak dönteni tudnak helyetted, hanem manipulálni. Sőt áttervezhetik a szerves életet, és szervetlen létformákat is létrehozhatnak. Az adatok gyűjtése ma még veszélytelen, de a jövőben az élet irányításának és alakításának a kulcsa.
20. Ma az emberek boldogan kiadják személyes adataikat ingyenes e-mail szolgáltatásért és cicás videókért cserébe, pont úgy, mint az afrikai bennszülöttek színes üveggyöngyökért országukat. Rövidesen eljön a pillanat, amikor nincs visszaút, mert ha nem kapcsolódsz a rendszerhez, nem kapsz egészségügyi ellátást. Az okostelefon-algoritmus a testi paramétereket is mérheti, és azonnal jelzi a TB-nek vagy a főnöködnek, ha nem teszel meg minden előírást. Elveszted munkádat, nem kapsz egészségügyi ellátást, ha lekapcsolódsz. Harari 2018-as megállapítása ma már él, hiszen a covid elleni védőoltást csak az kaphatja meg, aki regisztrál a személyes adataival. Aki ezt nem teszi meg, az nemcsak életet jelentő védelmet nem kap, de másodrendű állampolgárrá is minősítik. Egy felmérésem szerint a kérdőívemet kitöltők 12,2%-a bár szeretne védőoltást, ám azt kifejezetten a regisztrációs folyamat problematikussága miatt mégsem teszi meg, vagy technikai okból kifolyólag egyszerűen nem tud regisztrálni. Aki nem szolgáltatja ki magát, annak nincs helye a földön.
21. Okostelefonon keresztül manipulálnak minket. Az egyetlen megoldás a személyes adatok jogi védelmének a szabályozása. A DNS-em, az agyműködésem, életműködésem az enyém vagy egy cégé? Az adatok államosítása gátat szabhat ugyan a vállalatok hatalmának, de az a digitális diktatúra bevezetését jelentené. Annál még a vállalati ellenőrzés is jobb. Az adatok birtoklásának a jogi szabályozása sürgető feladat, különben visszatér a fasizmus.
A fasizmus vonzása
22. Senkinek nincs csak egy identitása, senki sem csak katolikus, csak magyar, csak kapitalista. Manapság újraélednek azok a tanok, amelyek szerint csak egy identitásod van, csak egy történetben hihetsz. A legfanatikusabb ezek közül a fasizmus, amely szerint az embernek a nemzeti identitásán kívül nem lehet más identitása. Az élet bonyolult, amit a fasizmus azzal akar egyszerűvé tenni, hogy a nacionalizmuson kívül minden más identitást és kötelességet tagad. Semmilyen csoport-, vagy egyéni érdeket nem enged a nemzet érdeke elé helyezni, mindent a nemzet érdeke alá rendel. Eszerint egy film csak akkor jó, ha a nemzet érdekeit szolgálja, az oktatás akkor jó, ha kizárólag azt tanítják az iskolában, ami a nemzet érdekét szolgálja, és ha ennek érdekében szükséges, akkor az igazságtól is el kell tekintenünk. A nemzet istenítése azért olyan vonzó, mert az emberek azt érzik, hogy a világ legcsodálatosabb dolgához tartoznak: nemzetükhöz. Az ilyen gondolkodás vezetett a második világháborúhoz és a holokauszthoz.
23. A probléma az, hogy bukása után soha nem mutatták be a fasizmus vonzó oldalát. Ezért lettek sokan fasiszták anélkül, hogy tudnának róla. Ők ezt mondják: azt tanították nekünk, hogy a fasizmus ocsmány dolog, de amiben hiszek az szép, tehát nem lehetek fasiszta. A fekete-fehér gondolkodás problémája ez, amit Hollywood felerősített. A fő gonosz ezekben a filmekben mindig és kizárólag ocsmány lelkű, aki saját híveit is rettegésben tartja, sőt megöli őket. De akkor mégis mi késztet bárkit is arra, hogy egy olyan alakot kövessen, mint Voldemort? A gonosz a valóságban legtöbbször egyáltalán nem ocsmány, sőt kifejezetten gyönyörű is lehet. Ezt ismerte fel a kereszténység, amely a Sátánt mindig vonzó, csábító alakban ábrázolta.
24. A fasizmust követői szépnek látják. A 30-as években a németek Németországot az egész világon a legszebbnek látták. Ma az oroszok Oroszországot látják annak, az izraeliek ugyanígy Izraelt (Harari, 254. oldal). Elakarnak veszni ebben a gyönyörű kollektívában. A fasizmus szó a latin fascesből származik, ami vesszőnyalábot jelent. Ha egy vesszőt veszünk kézbe, azt könnyedén eltörhetjük, ha azonban sok vesszőt fascessé, azt szinte lehetetlen eltörni. Ez a magyarázat az egyén jelentéktelenségét hirdeti. A fasiszták tehát a közösség érdekeit bármely egyéni érdek elé helyezik és előírják, hogy egyetlen egy vessző sem törheti meg a nyaláb egységét. Ám a fasizmus még ha a legsötétebb rendszer is, nem több, mint egy emberi fikció.
Hatalom és fikció
25. Az ember alapvető jellemzője, hogy egyszerre tudunk és nem tudunk. Tudunk valamit, de nem gondolunk bele, hogy az mit is jelent valójában. Ha alaposan végiggondolnánk, rájönnénk, hogy a nemzetek valójában aprólékosan kidolgozott mesék. Az igazság és a hatalom útja előbb-utóbb törvényszerűen szétválik. "Ha hatalmat akarunk, egy ponton túl muszáj lesz fikciókat terjesztenünk. Ha meg akarjuk ismerni az igazságot, egy ponton túl le kell mondanunk a hatalomról." El kell döntenünk, hogy az igazságot szolgáljuk vagy a hatalmat. Azonban hatalmas a különbség a hatalomhoz szükséges és vállalt fikció mennyisége és minősége között a náci Németország és a liberális demokrata Németország között. Lényegében mivel hitről van szó, a vallások is közösség-összetartó fikciók, ezért is támaszkodik rá a hatalom minden időben. A cégek is fikciókat találnak ki saját történetükre, így megalkotva egy márka mitológiáját. A híroldalak kapcsán is azt kell felismernünk, hogy mindegyik elfogult a saját világképe iránt, időnként színez is, ám vannak amelyek kizárólag agymosóként funkcionálnak.
26. A hatalom pozitív viszonyát a fikcióhoz és az igazsághoz jól érzékelteti a sci-fi. Egy tudományos tanulmány kevésbé hatásos, talán meg sem érti az, aki nem szakember, míg egy tudományos igénnyel megírt sci-fi, amiben vannak fiktív elemek is, de az igazságot nem hamisítja meg, közvetíti az emberek számára a tudomány megállapításait. Amíg az emberek nem válnak teljesen tudatos lénnyé, Harari szerint hinniük kell valamilyen fikcióban ahhoz, hogy társadalomként tudjanak működni. Jelenlegi világunk azonban a negatív sci-fi irányába mozdult el.
Agymanók
27. Az Agymanók (2015) a neurobiológiának az emberről való legújabb nézeteit felhasználva elviszi a nézőket Riley Andersen 11 éves lány agyába, csakhogy megmutassa: a lánynak nincs is autentikus énje, és sohase dönt szabadon. Riley valójában egymással ütköző biokémiai mechanizmusok által irányított robot. A mechanizmusokat rajzfilmfigurák személyesítik meg. Az igazán lenyűgöző nem is az, hogy a Disney piacra mert dobni egy ilyen radikális üzenetű filmet, hanem az, hogy világsiker lett. Talán azért, mert az Agymanók egy komédia happy enddel, és a legtöbb néző talán nem fogta fel neurológiai jelentését, és az abból adódó sokkal sötétebb következtetéseket.
Szép új világ
28. Aldous Huxley Szép új világ (1931) című művében nem lehet nem észrevenni a fenyegető sötétséget. A 20. század legprófétikusabb tudományos-fantasztikus könyvében egy fogyasztói társadalmat látunk, háború, éhezés, járványok nélküli világot, ahol az emberek zavartalan békében, jólétben és egészségben élnek. Szabad a szex, a drog, legfőbb érték a boldogság. Az egész könyv arra a feltételezésre épül, hogy az ember biokémiai algoritmus, amelyet a tudomány képes meghekkelni, és amely a technológia segítségével manipulálható. A Világállam kormánya fejlett biotechnológiai és szociális tervezés által gondoskodik az elégedettségről, arról, hogy senkinek ne legyen oka fellázadni. Huxley zsenialitása abban nyilvánul meg, hogy megmutatta: szeretettel és gyönyörrel inkább lehet irányítani az embereket, mint félelemmel és erőszakkal.
29. Orwell rémálmában az 1984-ben nyilvánvaló a kérdés: hogyan kerülhetjük el, hogy ide jussunk? A Szép új világot sokkal nehezebb értelmezni. Mindenki elégedett, akkor tehát mi a probléma? Az, hogy ebben a világban nincs szabadság. Az ember nem határozhat önmagáról, egész létét kívülről irányítják. Erről beszél a Sátántangó is: "a szabadságban van valami nem emberi, valami isteni, valami olyan, amihez túl rövid az élet ahhoz, hogy megismerjük ... Az emberek nem szeretik a szabadságot. Félnek tőle." Huxley főhőse így szól a világellenőrhöz: "Követelem a jogot ahhoz, hogy boldogtalan lehessek." Krasznahorkai világellenőre, a kihallgató rendőr így szól a beidézettekhez: "Arról van szó, hogy maguknak nincs más választásuk, mint az együttműködés ... azt kell mondjam, nincs választásuk." A Szép új világban sincs.
30. Azt kell látnunk, hogy mindig van valaki, aki megbontja a rendet, ami valójában rendetlenség, mert a szabadság szüli a rendet. Ahogy a Sátántangó is mondja: "A rend az úgy tűnik, mintha a hatóság dolga lenne. Valójában ez az emberek dolga." Ezek az emberek, mint Huxley főhőse, E. M. Forster A Gép megáll Kunoja, vagy John Koenig az Alfa HoldbázisA Piri bolygó őrzője epizódjában azok, akik életüket nem az érdekeik szerint alakítják, hanem az elveik szerint. Ők azok, akik nem hagyják meghekkelni magukat.
Emberhekkelés
31. Korunk az állandó változás világa. Amikor születtem Debrecenben a házak 98%-a földszintes épület volt. Kisgyerekkoromban a városközponttól 10-15 perces séta távolságra gőzmozdonyok jártak, és lovaskocsik várakoztak a mai teherautók helyén. A Dorottya utcával szemben a ma már nem létező utca sarkán lovakat patkolt a kovács. A világ sokkal inkább hasonlított a 19. század végére, mint a 21. század elejére. Még korábban ezer év alatt is alig változott a világ valamit.
32. A legjobb tanács tehát egy mai 15 éves fiatal számára, aki valamelyik elavult oktatási rendszerben működő magyar iskola tanulója, hogy ne hallgasson a felnőttekre. A legtöbben jót akarnak, de nem értik a világot. Ám magukra se hallgassanak, mert az jórészt beléjük ültetett propaganda és reklám, vagyis manipuláció. Ahogy már mondtuk, a modern technológia lehetőséget ad a cégek és politikusok kezébe, hogy az embereket tökéletesen manipulálhassák.
33. A feladat az, hogy megtaláld a valódi éned hangját. Megérteni, hogy ki vagy te, és mit akarsz az élettől. A cégek és a kormány egymással versenyezve igyekszik meghekkelni téged. Nem a számítógéped vagy a bankkártyádat, téged akarnak. "Valójában ez az emberhekkelés kora." Az okostelefonod által az algoritmusok szemmel tartanak, figyelik hová mész, kivel találkozol, mit és hol vásárolsz. Hamarosan minden lélegzetvételed és szívverésed monitorozzák. A mesterséges intelligencia segítségével igyekeznek egyre jobban megismerni. Amikor majd jobban ismernek téged, mint te önmagad, akkor képesek lesznek irányítani. Ha az algoritmusok jobban értik nálad mi zajlik benned, akkor átveszik feletted a hatalmat. Ha megakarod őrizni a döntési jogod önmagad fölött, akkor neked kell hamarabb megismerned magadat.
Befejezés
34. Lehetséges, hogy a közeljövőben az algoritmusok fogják eldönteni, hogy kikké váljunk, ezzel téve lehetetlenné, hogy megfigyeljük a valóságot önmagunkról. Már csak néhány év, esetleg évtized áll rendelkezésünkre, hogy ne a szép új világ irányába haladjunk. Ha még akarunk emberi önrendelkezést, a munkát még ma el kell kezdenünk.