Előtörténete és alapjai
1. A daseinanalízis Martin Heidegger filozófiájának és Sigmund Freud pszichoanalízisének szintézise. Az első lépést Medard Boss tette meg, majd Gion Condrau tovább fejlesztette a daseinanalízist. Írásomban igyekszem főbb vonalakban bemutatni a Heidegger filozófiájára épülő pszichoanalízist.
2. A daseinanalízis olyan pszichoterápia, amely új alapra épül. Martin Heidegger jelentőségét a pszichoterápia számára a pszichiáter Ludwig Binswagen ismerte fel, akitől a daseinanalízis elnevezés származik. Ő egy új teoretikus alapot keresett a pszichiátria számára. A terápiás gyakorlat kidolgozása Medard Boss érdeme.
3. A kapcsolat a pszichoanalízis és fenomenológia között Franz von Brentano. A fiatal Freud rendszeresen részt vett a filozófus Brentano előadásain, amelyeken ugyanakkor a fenomenológia későbbi megalapítója és Heidegger tanára Edmund Husserl is ott volt. A pszichoanalízis tudattalanjára gondolva rögtön felmerül a fenomenológia elrejtett-je. Mindkettő a dolgok lényegét jelenti. A pszichoanalízisben elő kell bányászni a tudattalan tartalmakat a pszichoterápia által, így megismerve a lényeget, míg a fenomenológiában a dolgok lényegének rejtettsége vagyis a jelentéstartalom az összefüggések feltárása által válik láthatóvá.
4. A másik szembetűnő hasonlatosság a freudi halálösztön és a heideggeri halálhoz viszonyuló lét között van. Ugyanilyen hasonlatosság fedezhető fel a szabadság tekintetében is. Freud lelki szabadságról beszél, amikor a tudatos a tudattalantól elválik. Heidegger koncepciójában a szabadság alapmeghatározottság, szenvedélyes tiltakozás a szociális igazságtalanság és az egyén korlátozása ellen, így minden szabadságmozgalom filozófiai megalapozása.
5. A daseinanalitika nem az ok-okozati viszonyok felől vizsgálja az embert, hanem a lét és az adott személy saját léte felől értelmezi az egyént. Nem különböztet meg tisztán szomatikus és tisztán pszichikai betegséget, mert az embert nem két különálló entitásból, testből és lélekből összerakottnak tekinti, hanem egységes egésznek. A kérdés az, hogy ki ez az ember, és hogyan éli meg létét. Létmódja az egész ember lényege. A terápia célja az, hogy a pszichés beteget az egészséges önmegvalósító létmegvalósításhoz vezesse. Az ember tudja hogy létezik, és azt is kell tudnia, hogy ez a lét, az ő létezése véges. Ebben az idő határolta itt-létben kell önmagára találnia. A továbbiakban megismerkedünk a daseinanalízis főbb jellemzőivel.
Hangoltság
6. Hangulatainkat nem önmagunk állítjuk elő, nem akarati elhatározás kérdése, hanem az akarati elhatározás már eleve hangolt. Nyilván dönthetek úgy, hogy rossz hangulatom ellenére barátságos leszek a másikkal, de az atmoszféra, amiben meghozom ezt a döntést, adott. Azt a tényt, hogy a hangulat nem privát, hanem közösségi, már Arisztotelész is tudta, éppen ezért a pátoszt a Retorika-ban, és nem A lélekről szóló könyvben tárgyalta. A szónok a közösségben hangulatot teremt, gondoljunk csak egy politikai gyűlésre, vagy egy filmre. A hangulat tehát nem magánjellegű. A hangulatnak ezt a tulajdonságát nevezi Heidegger a világba való belevetettségnek.
7. A hangulatok közül kitüntetett jelentőségű a szorongás. Amikor az ember megtapasztalja, hogy van, és hogy összetéveszthetetlenül más, és hogy holnap is lesz, de ez nem szükségszerű, akkor szorong. A halál tudása, a lét végessége, a semmi megtapasztalása a szorongást az ember alaphangulatává teszi. A baj akkor kezdődik, amikor valaki azonosítja magát tevékenységével, például az orvos azt hiszi, hogy az ő lényege az, hogy gyógyító, a cipész, hogy ő cipőkészítő, úgy általában az ember, hogy ő pénzkereső. Ez mind nem az ember lényege. Az, aki egész életében a pénz után rohan, hogy biztosítsa megélhetését, az patológiás eset, mert csak robotol, és nem él. Aki nem robotol, hanem csak él, az a normális. Jó szó a robotolás. A robot nem él.
8. Másik alaphangoltságunk a mély-unalom. Heidegger unalomértelmezéséről itt írtam.
9. A csodálat lényege, hogy az ember tudja, ki van zárva abból, ami a megcsodáltban van. A csodálat mindig meglepetéssel párosul. Annak a megtapasztalása hogy létezik ilyen, a lét egészére utal, ezért a csodálat is alaphangulat.
10. A negyedik alaphangulat a szerelem, de nem a mindennapi közismert szokványos szerelem, hanem a mély-szerelem. A szeretett személy jelenlétének öröme képes feltárni és megtapasztalni a létezés egészét.
11. A mindennapokban az ember oly módon van hangolva, hogy menekül saját halandósága elől. A halált valamiféle, a jövőben lakozó távoli pontnak tartja. A szorongás lényege épp az, hogy belátja, létezik ugyan, de léte bármikor meg is szűnhet. Ezért egzisztenciánk halálhoz viszonyuló lét. Viszonyulni kell hozzá, mint lehetőséghez. Aki elfolytja és menekül előle, az elébe vág megvalósulásának. A halál idejének és módjának meghatározhatatlanságát fenyegetésként tapasztaljuk meg. Ez megtanít arra, hogy életünk során megismételhetetlen döntéseket kell hoznunk. Ahogy azt már máshol megfogalmaztam: az élet egyszeri, soha vissza nem térő alkalom.
12. Az ember múltja meghatározza döntéseit, vagyis a múlt beleszól a jelenbe. Ez a múlttal átszőtt jelen értelme a jövőre irányul. A múlt és a jövő tehát egyszerre van jelen a mostban. Ez az Idő, amely hármas egységben jelentkezik az emberi létben.
Beteg-lét
13. A beteg-lét négy fajtája Boss szerint:
- testi-létet akadályozó (minden testi és pszichoszomatikus betegség)
- világban-benne-lét térbeli és időbeli zavara (demencia az időbeliség, agorafóbia és klausztrofóbia a térbeliség zavara)
- a létnek megfelelően hangolt-lét zavara (hangulati zavarok, mint a melankólia, bipolaritás, depresszió, unalom, közöny, - ezekben közös a világnak-kiszolgáltatottság érzése)
- az itt-lét szabadságának és nyitottságának zavara (skizofrénia)
14. A beteg-lét négy fajtája Condrau szerint:
- A depresszív világban-benne-lét
A depresszív ember a világ általi megszólíthatósága korlátozott, mert elzárkózik. Olyan hangoltságban egzisztál, amelyben világban-benne-léte megterhelő a számára. Az időhöz való viszonyában a múlt megterhelő, a jelen semmitmondó, a jövő már eldöntött. Ezért a halálhoz viszonyuló létét nem szabadságként éli meg, amelyben lehetőségeit megvalósíthatja, hanem elébe vág a halálnak. Lehetőségeiben nem érzi a lehetőséget, nincs számára valamivé válás, önbeteljesítés, a jövőben való kibontakozás, ezért mondhatjuk, hogy idő-előtti részleges halált halt.
- A hisztérikus világban-benne-lét
A hisztérikust elragadják érzései, exhibicionista. Folyton segítséget keres szükségletei azonnali kielégítésére. Úgy érzi nem szeretik, nem fogadják el, értéktelennek tartja magát, ugyanakkor követeli az elfogadást és elismerést. Óriási követelményeket támaszt mások elé, amiről azt hiszi, megilleti őt, és épp ezért szenved azok beteljesületlensége miatt.
- Nárcisztikus világban-benne-lét
A nárcisztikus számára a másik ember használati tárgy, árucikk, aminek csak addig van értéke, amíg őt szolgálja, csak addig érdekli a másik, amíg az hízeleg neki, amivel kiemeli, a hatalmat és megbecsülést biztosítja. A nárcisztikus alaphangoltsága a féltékenység és az irigység. Hipochondria és pszichoszomatikus betegségek jellemzik. A halált egyszerűen tagadja, ezért létmegvalósítása elmarad
- Az anankasztikus (kényszerneurózis) világban-benne-lét
Ez lényegében a szabadság és nyitottság zavara.
Bűn-szorongás
15. A bűn-szorongás alapvető a daseinanalitika pszichoterápiájában, amit az önmegvalósítás elhibázásából vezetnek le. A bűntudatból fakadó szorongás a saját lényeg elhibázása.
Álom
16. Az álomfejtés alapvetően különbözik a pszichoanalízis álomfejtésétől. "A daseinanalízis visszautasítja a szimbólumértelmezésnek azt a fajtáját, amely a freudi és a jungi álominterpretációban folyik. A kígyó megmarad kígyónak, nem lesz belőle sem fallosz-szimbólum (Freud), sem mitológiai lény (Jung)" (Condrau). Nézzük meg ezt egy példával.
17. Egy 28 éves nő azt álmodta, hogy egy bot repül be az ablakán, ami kígyóvá változott, majd bemászott a takarója alá, mire ő sikoltva felébredt. Az álom megfejtése:
- Freud: tudattalan szexuális vágyálom.
- Jung: egy archetípus aktivizálásával beindult az individuációs folyamat.
- Daseinanalízis: a nő fél a kígyóktól.
Kritika és befejezés
18. Nem célom a maga teljességében bemutatni a daseinanalízist, csupán bemutatni szerettem volna azokat az alapokat, amire épül. Befejezésül néhány ellenvéleményt szeretnék megfogalmazni. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy nem Heidegger elméletéről van szó, neki ehhez nem sok köze van, annak ellenére sem, hogy tudott az ezirányu elméletképzésről, de a pszichoanalízisről nem volt jó véleménnyel, noha ez a vélemény nem volt megalapozott, mivel nem ismerte Freud munkáit.
19. Medard Boss az ok-okozat kritikáját egy példával illusztrálta: a nyitott ablakot bevágja a szél, ez ok-okozat. Ám ha egy ember csukja be, mert például a kinti zaj zavarja, akkor az Boss szerint nem ok-okozat, hiszen szabad akarati döntésről van szó, míg az első esetben nem. Igen ám, de a szabad-akarati döntés oka a zaj volt, illetve az ablak becsukásának oka egy szabad-akarati döntés, tehát az ok-okozat létezik. Az a fajta ok-okozat, amibe a szabad-akarat is belejátszik, nehezen érthető. Aquinói Tamás éppen ezért külön gondot fordított az ilyen jellegű ok-okozati viszony bemutatására.
20. Számomra igen ellenszenves a daseinanalízisnek az a tézise, miszerint a pszichoterápiáért való fizetés pozitív értelmű dolog. Ebből látja ugyanis az analizált, hogy egy próba-világban van. Abból, hogy fizet a próba-világért, és hogy a TB sem finanszírozza örökké ezt a világot, látni fogja, hogy rajta is múlik az egzisztenciaváltás. Önzetlenség nincs a világban, mondja Condrau könyve 208. oldalán. Martin Heidegger, aki érzékeny volt szociális szempontból, igencsak fel lenne ezen háborodva, mint a kapitalizmus legitimálásán, ami ellen egész életében küzdött.
21. Befejezésül szeretném Vajda Mihályt idézni, aki egy daseinalitikai konferencián meghallva a dasein fogalmának kifejtését, így szólt: "Ennek semmi köze Heidegger dasein fogalmához!" Teljességgel igaza volt.
Kapcsolódó anyag
Lubinszki Mária, PhD értekezés - PTE
Irodalom
Gion Condrau: Freud és Heidegger. Daseinanalitikus neurózistan és pszichoterápia. TIT Kossuth Klub Egyesület - Magyar Daseinanalitikai Egyesület - L'Harmattan, 2013.
Holger Helting: Bevezetés a pszichoterápiás daseinanalízis filozófiai dimenzióiba. L'Harmattan, 2007.
2024. május 20.