Walpurgisnacht




Bevezetés

1. Április 30-ról május elsejére virradó éjjelről van szó, a tél temetéséről és az újjáéledő tavasz megidézéséről. Ősi germán ünnepről, amely egybeesik a kelta Beltaine üneppel és habár kapcsolat közöttük nem mutatható ki, ma egyként értelmezik őket, ami kultúrtörténeti jelenség. Mi is valójában a Walpurgisnacht, honnan ered ez az ősi ünnep?

2. Észak-Németország legmagasabb pontján (1141 m) a Harz-hegységben lévő Brocken-hegy (Blocksberg) tetején az év legnagyobb boszorkányszombatját tartják a sötétség erői. Ez az értelmezés elfedi a valódi jelentést, megjelenése az újkorban történt a boszorkányüldözések idején kiadott írásokban, ami Goethe Faust-ja óta kanonizálva lett. Ebben az elképzelésben a boszorkányok bujálkodnak az ördöggel, és magzatelhajtó praktikákat tanulnak. Maga a boszorkányszombat elnevezés a keresztény antiszemitizmus terméke. Az hogy a zsidók keresztény gyerekeket rituálisan meggyilkolnak közismert történetekben jelent meg német földön az újkor hajnalán. A zsidó szombat (Shabbat) adta meg az időpontot e rágalomhoz, ami később a boszorkányokra tevődött át. Ezért a zavar, hiszen május elseje nem esik minden évben szombatra, ám a zsidóellenesség jól rákapcsolható volt a félelmet keltő ördögi praktikákra.

3. Ősi hagyomány szerint egy nap alkonyatkor kezdődik, amikor az első csillag feltűnik az égen. Ezért a Walpurgis-éj május elsején van, akárcsak a Beltaine ünnepe és Walburga emléknapja is. (Éppen ezért az április 30-án délután öngyilkos Hitler halála nem köthető az ünnephez, amint egyes ezoterikus nácik szeretnék hinni.) A keltákról és a Beltaine ünnep valódi tartalmáról itt írtam. Manapság úgy vélik, hogy Walburga (710-779) csupán az ünnep névadója, és nincs köze az eseményhez, ám az a tény, hogy ünnepe éppen május elsejére esik arra utal, hogy a kereszténység idején is tovább élő ősi germán ünnepről van szó, amely valami módon kapcsolódik Walburgához. A szentek ünnepei általában haláluk napja, ami Walburga esetében is így van (február 25), ám nyilvános ünnepét az egyház eredetileg is május elsejére tette szentté avatása napjára, valamint van még egy emléknapja szeptember 24-én, földi maradványai átvitelének évfordulóján. (A magyar egyházban liturgikus emléknapját február 19-én tartják.) De kiről is van szó?


Szent Walburga

4. Walburga (Walpurga, Walburg, Waldburg) Angliában született (710, Wessex) az angol-szász királyi családban, nagybátyja volt Szent Bonifác (Winfried) a germánok apostola (672-745), nagynénjei Szent Tekla ás Szent Lioba (+782), testvérei pedig Szent Willibald püspök (707-787) és Szent Wunibald bencés apát (702-761). Bonifác inkább egyházpolitikus, a germán egyházszervezet kiépítője volt, aki a winburni kolostorból a kontinensre hozatta Liobát, Teklát, és Walburgát. Ebben az időben alakult Európa, a görög-latin kultúrát a latin-germán váltotta fel. Ehhez kellettek Bonifác számára a germán térítők a korábbi kelták helyébe, akiket kiszorított az egyházi vezetésből. A zord kelta szabályokat a mértéktartó latin (Montecassino) szabályai váltották fel.

5. Walburga és társai 748-ban Lioba vezetésével Bischofsheim-ben (Trauberbischofsheim) telepedtek le. Itt Walburga tudós asszonnyá érett, ami alatt nem természettudományt, hanem bölcsességet kell érteni. Paranormális jelenségek is jelentkeztek nála, ami akkor tiszteletet váltott ki, 800-900 évvel később máglyára került volna. Ekkor már testvérei is a kontinensen voltak, Wunibald Heidenheim-be hívta a lányok nevelésére alapított kolostor élére.

6. Walburga története halála (779) után is folytatódott. 871-ben Willibald egykori székhelyére Eichstätt-ba vitték földi maradványait, a Szent Kereszt templomban, amit akkor Szent Walburga templommá átkereszteltek. Walburga tisztelete 893 után terjedt el. Sírjának kőlapja alól több mint ezer éve váltakozó intenzitással az úgynevezett Szent Walburga olaj szivárog, aminek gyógyerőt tulajdonítanak. Kémiai elemzése szerint forrásvíz (Mark Benecke).

7. Walburga életének fontos momentuma, hogy Heidenheimben bátyja halála után a férfi kolostor is az ő irányítása alá került. A vegyes férfi-női kolostor egy nő irányítása alatt gyakori jelenség volt a középkori germán területeken. Ez nem véletlen.


Tacitus

8. Tacitus Germania című műve a germánokról szóló első híradás. Ebben azt írja, hogy a csatában a bátorság legfőbb ösztönzői a nők, akik a gyerekekkel együtt az arcvonal mögül bíztatják a férfiakat. Utóbbiak sérüléseikkel a feleségükhöz mennek, akik ellátják és visszaküldik őket küzdeni. Nem egyszer a megingó csatasort az asszonyok állították helyre buzdításaikkal, ugyanis tartanak tőlük a férfiak. "Sőt úgy vélik, még valami jövőbe látó szent képesség is lakozik a nőkben, és ezért tanácsaikat nem vetik meg, kinyilatkoztatásaikat nem hanyagolják el. (...) Veledát hosszú ideig sokan istenségnek tartották; de régebben is Albrunát és több más nőt vallásos tisztelettel vettek körül, nem hízelgésből, és nem is mintha istennőkké akarták volna őket magasztosítani." (Tacitus összes műve, első kötet, 44. oldal. Helikon, 1970.) Ők az előbb említett tudós nők, akik ritka képességekkel rendelkeztek, ami tiszteletet váltott ki. Azonban megállapíthatjuk, hogy maga a nőiség volt a kultusz lényegi eleme, ami azután bekerült az európai kultúra alkotórészei közé és lényegesen alakította a középkor szellemét.


Walpurgis-éj

9. A Walpurgisnacht az ősi germán nőtiszteletre épülő tavaszt köszöntő ünnep. A kelta kapcsolat nem kimutatható ki (Thomas P. Becker). A mai értelemben vett boszorkányok (mágiát gyakorló nők és férfiak), illetve azok találkozója a 17. század elején kapcsolódott a Walpurgis-éjhez. A Blocksberg csak egy hely a sok közül, ahol a kultuszt bemutatták, nevét is csak az újkorban kapta. Nagy Károly előtt az Odin-tisztelet kultikus helyszíne volt a szászok számára.

10. Szent Walburga tisztelete és vele a tavaszköszöntő ünnep szentté avatása (870) után nemsokkal rohamosan elterjedt az egész germán világban, különösen német-földön és Skandináviában. Az ünnep eredetileg tehát az ősi germán hagyomány összekapcsolódása egy keresztény szent tiszteletével. Ez az összekapcsolódás a germán szellem értelmében jöhetett és jött létre. A Walpugisnacht a nő- és termékenységkultusz istentisztelete.





11. A Walpurgis-éj mai értelmezésében keveredik a germán ünnep a kelta május-nappal és az újkori boszorkányhittel. Sokak számára egy jó buli semmi más, szórakozás és kikapcsolódás, másoknak pedig turisztikai és idegenforgalmi bevétel. Mindenesetre látványos attrakció, ami nemcsak érdekes, de kötődik is kultúrtörténeti értékekhez.






12. A feminizmus is megjelenik ebben az ünnepben, ám nem a boszorkányok megjelenítése miatt, hiszen azok a nőiség ellentétei. A boszorkány kifejezés ugyanis eredetileg olyan elsősorban férfit jelentett, aki a kereszténység idején is ragaszkodott az ősi pogány hithez, amit kultikusan is gyakorolt. Más értelemben a boszorkány a meddőség és ezzel a halál jelképe, míg a nő a termékenységé, vagyis az életé. A nőkultusz nem a kelta, hanem a germán hagyomány öröksége, amely végig húzódott az európai civilizáción a középkoron át egészen máig. A munkásmozgalom május elsejei ünnepe a kelta hagyományból származik, a május fa állítás viszont a germán életfa jelképe. Itt látható az újkori betoldás hamissága, hisz a boszorkány és az ördög az élet tagadói, az úgynevezett boszorkányszombat a meddőség és a puszta szexualitás ünnepe, míg az ősi téltemető tavaszt köszöntő ünnepek, a kelta és a germán egyaránt az élet, az újjászületés, a termékenység, a bőség ünnepei.




13. Szent Walburga, Szent Hildegárd, Svéd Szent Brigitta, a két leszbikus Svéd Szent Katalin és Sziénai Szent Katalin, vagy  Avilai Szent Teréz is mind olyan tudós nők voltak, akik különleges képességekkel rendelkeztek. Ebből fakadhatott már egy későbbi korban, hogy Walburga ünnepét összefüggésbe hozták a boszorkányokkal. Többségük összeütközésbe került az egyházi hatósággal, sőt volt közöttük olyan aki ellen konkrétan a boszorkányság vádja is felmerült, ám ezek a nők minden esetben felülkerekedtek a férfi társadalmon. Uralkodtak környezetükön. Írásom célja a Walpurgis-éj gyökereinek feltárása volt, különösen annak felderítése, hogy mi a kapcsolata Szent Walburgának ezzel az ősi ünneppel. Walburga és társainak cölibátusa nem a meddőség jelképe, hanem a szellem uralmáé, amely az életet adja. Végezetül nézzük meg, hogy Walburga utódai az Eichstätt-i bencés kolostorban az imán kívül mivel töltik ma az idejüket? Különféle gyógynövényeket termesztenek és azokkal, valamint Walburga olajával gyógyítanak.





Link

Boszorkányok


2017. április 26.