Metapszichológia
Előszó
1. Írásomban P. D. Ouspensky pszichológiáját mutatom be. Az alcímválasztásban ugyanaz vezérelt mint Freudot, aki a metafizika mintájára adott meghatározást egyes nézetei kifejtésére írt tételeinek, jelezve hogy itt valamiféle pszichológián túli területről van szó, ahol a lelki folyamatok dinamikája, topográfiája és ökonómiája egységesen jelentkezik. Ouspensky ezt a meghatározást soha nem használta.
Bevezető
2. A 19. század végi 20. század eleji nagy nyugat-európai okkult virágzás alapművei eljutottak Oroszországba is, ahol a miszticizmusra hajló orosz néplélek sajátos módon tükrözte azt vissza, létrehozva a misztikus filozófia több új ágát, példa rá többek között Szolovjov és Trubeckoj. Kultúrtörténetileg jelentős szellemi alkotásokról van szó, közéjük tartozik P. D. Ouspensky (Uszpenszkij) és G. I. Gurdjieff (Gurgyev).
3. P. D. Ouspensky (1878-1947) a misztikus filozófia és a természettudományos világnézet szintézisét alkotta meg. Elsősorban a matematikai gondolkodás jellemezte, sőt egyenesen mint matematikai filozófus vált ismertté 1909-ben, méghozzá A negyedik dimenzió című munkájával, ami nem tévesztendő össze A negyedik út-tal. A misztikus irány 1912-ben tűnt fel Tertium organum című filozófiai írásában.
Tertium Organum
4. A Tertium organum a tudomány és a misztika szintézise. A cím Arisztotelész művére (Organon) utal, amelyet Francis Bacon új filozófiájával kívánt meghaladni (Novum organum). Ouspensky őket kívánta betetőzni olyan őselvek bevonásával, amelyek már Arisztotelész előtt is léteztek és amik feltétel nélkül betartandók. A kanti kategóriákból kiindulva kísérli meg a tér és idő problémáját feloldani egészen más úton, amint azt Einstein tette. Az alábbi linken olvasható rövid ismertetésem elméletéről:
Idő és tér
5. Ouspensky szerint van egy pont, egy határ ameddig a szokásos tudományos vizsgálódás eljuthat, azon túl már csak az intuíció segítségével haladhatunk tovább. Ez lényegében a keresztény út, csupán a hitet az intuíció terminus váltja fel. A szerelemről vallott felfogása nagyban hasonlít Szolovjov víziójához. Ouspenszky nézetének lényegét az alábbi linken foglaltam össze:
Szerelem és halál
A mester tanai
6. A Tertium organum befejezése után az okkultizmus felé fordulva hosszabb tanulmányutat tett (Európa, Egyiptom, India) ősi titkos tanok után kutatva. Hazatérve 1915-ben Moszkvában megismerkedett Gurdjieffel, aki gondolkodásának további alakulására döntő befolyással volt. Érdeklődése ettől kezdve a pszichológia felé fordult, a személyiségfejlődés lehetőségeit új utakon kutatta. 1917-ben emigrált. Londonban tartott nagy sikerű előadássorozatot, hallgatói között olyan nevek szerepeltek, mint például Aldous Huxley is. Ouspensky 1918-ban elszakadt Gurdjiefftől mesterét azzal vádolva, hogy eltér eredeti alapelveitől, tudniillik az alacsonyabb szinteken lévő emberek előtt is feltárja tanítása mélyebb rétegeit. A végleges válás 1923-ban következett be. Ouspensky ezután Gurdjieff tanítását racionálisan megragadható formába öntötte, és az általa eredetinek mondott alapelvek szerint tanította. 1940-től az USA-ban élt.
G. I. Gurdjieff
7. Ouspensky pszichológiája önmagában is megállja a helyét, ám ha teljes mélységeiben akarjuk átlátni, akkor meg kell ismerkednünk Gurdjieff filozófiájával is. Így válik láthatóvá az az eszmei alap, amelyre felépül rendszere. Ezért foglaltam össze Gurdjieff világképét az alábbi linken:
Gurdjieff filozófiájának bemutatása és értékelése
A továbbiakban rátérek témánk ismertetésére.
Ouspensky pszichológiája
8. Ouspensky életműve tudomány és misztika szintézise nagyon hasonló ahhoz, ahogyan Rudolf Steiner is látta a világot. Mondhatjuk, hogy bizonyos szempontból tükörképe a steineri világképnek. Pszichológiájának lényege a személyiségfejlődés. Álláspontja szerint a pszichológia évezredekig a filozófia részeként létezett, sőt pszichológia a jóga és a szufizmus is. Minden vallásnak van pszichológiai tanítása, ezek közül kiemelkedőnek tartja a bizánci kereszténység Filokália néven ismert tanítását, amire többször is hivatkozik és rendszeresen visszatér hozzá, láthatóan alapműként tekint rá. A művészet is a pszichológia megjelenítője, úgy mint a költészet, dráma, szobrászat, tánc, és az építészet, így a gótikus katedrálisok is a pszichológiai tudás átadását szolgálták. Kezdetben az egyiptomi és görög misztériumok hordozták a pszichológiát, később a szimbolikus tanításokban élt tovább, mint amilyen az asztrológia, alkímia, mágia, szabadkőművesség, okkultizmus, teozófia.
9. Ouspensky láthatóan igen tágan értelmezi a pszichológiát. Minden olyan dolgot, ami képes pszichés hatást kiváltani, pszichológiának nevez. Ő maga is érezte ennek tarthatatlanságát, ezért leszögezte, hogy pszichológia alatt egészen mást ért mint amit manapság jelent. A mai pszichológia az embert úgy tanulmányozza amilyen jelenleg. Az ő pszichológiája viszont abból a szempontból, amilyenné válhat, és ez a pszichológia eredeti ősi formája és értelme. Következésképpen hevesen támadja Freud elméletét, általában a pszichoanalízist, és tagadja a komplexust valamint a fixációt, miközben érveket pro és kontra nem sorakoztat fel.
10. Ouspensky tagadja az ember eredetének és fejlődésének tudományos magyarázatát is. Ellenkezőleg, nem fejlődést hanem hanyatlást lát, az evolúciót illetően pedig az a meggyőződése, hogy a leletek nem az egyedfejlődés állomásai, hanem kihalt lények maradványai. Ebből a téziséből azt a következtetést vonja le, hogy evolúciós fejlődés a jövőben sem lehetséges, miközben az ember láthatóan nem befejezett lény. A megoldást abban látja, hogy önmagunkat kell fejlesztenünk, hiszen az magától nem következhet be.
11. Alapvetése, hogy az ember egy gép, tehát nem lehet önálló tette, csupán külső befolyások hatására cselekszik. Ez igaz az érzelemre, hangulatra, gondolatra is. Az ember egy automata, amely önmagától semmit sem képes tenni. Minden amiről azt hiszi teszi, valójában történik vele, mint az automatával, amelybe pénzt dobunk, megnyomjuk a megfelelő gombot, mire a program szerint elkészíti és kiadja a kávét. Mindezt tehát nem teszi, hanem történik vele. "Az ember nem képes mozogni, gondolkozni vagy beszélni önszántából." (13. oldal.) A feladatunk éppen az, hogy ne legyünk gépek. A gépnek öntudatra kell ébrednie. Ennek az öntudatra ébredésnek az eszköze Ouspensky pszichológiája.
12. A gépies élet álomban töltött élet, amiből a tudatosodás által tudunk felébredni. A tudatos ember fejlettebb, mint az öntudatlan életet élő. Az eddigi akadályok után van még két tényező, amik hatékonyan gátolják az öntudatra ébredést, az azonosulás és az igazodás. Ezek az öntudatra ébredés legfőbb akadályai. Később még visszatérünk rájuk a 19-20. pontban.
13. Először is azt kell látni, hogy minden ember nem egy valaki, hanem sokaság. Sok "én" van benne, és minden hangulatban egy másik "én" dominál. Azért nem tudunk erről mert az egyetlen test, az egyetlen név, a gépies cselekvések, amelyeket a nevelés vagy utánzás során sajátítottunk el, azt a képzetet kelti, hogy mindig ugyanazok vagyunk. Az embernek valójában nincs állandó "én"-je, nincs egoja. "Az ember nincs tudatában önmagának." (19. oldal.) Az öntudat megszerzésének alapkövetelménye az önismeret. A pszichológia ezért valójában öntanulmányozás. Ouspensky megállapítja, hogy az ember nevű gépezetnek hét funkciója van:
- gondolkodás (intellektus)
- érzés (érzelem)
- ösztön (belső működés)
- mozgás (külső működés)
- szex (a két princípium férfi és nő mindenben megnyilvánulva)
A négy főfunkció és a szex után következnek az ébredés fokozatai:
- magasabb érzelem (öntudatosság)
- magasabb mentális funkció (objektív tudatosság)
14. Ouspensky szerint az ember két részből áll: esszenciából és személyiségből. Az esszencia veleszületett sajátja, a személyiség ellenben szerzett, és ezért a körülmények változásával szinte teljesen megváltozhat, sérülhet, vagy akár elveszhet. Esszencia alatt a veleszületett képességeket, tehetséget (hallás, nyelvérzék, kézügyesség, stb.) kell érteni. A személyiség a tanult dolgok, de ide tartoznak a tudattalanul tanultak is, amelyek esszenciális jelleget öltenek. Ezek ellenszenvek (antiszemitizmus, rasszizmus, stb.) és vonzódások (vallás, nemzeti hagyományok, stb.), amik azonban igen károsak, mert uralkodnak az esszencián. Egészséges esetben az esszencia uralkodik a személyiségen, és fejlődésük párhuzamosan halad.
15. Az esszencia növekedésének túlhaladása és a személyiség lemaradása gyakori az úgynevezett egyszerű embereknél. A művelteknél fordította helyzet, az esszencia fejletlen marad, míg a személyiség kifejlődik. Az esszencia fejletlenségének kedvez a modern élet számtalan tényezője, különösen a sport és a versenyek iránti rajongás. Ezek teljesen leállítják az esszencia fejlődését, ami azután soha nem lesz képes a fejlődésre. Az emberek ilyenkor kinézetre felnőttek ugyan, de valójában gyerekek maradnak.
16. A személyiség elengedhetetlen, de csak másodlagos helyet foglalhat el az esszencia mögött. Az esszencia a tenger, a személyiség a hajó ami az öntudatra ébredés feltétele, de azért az esszenciának kell uralkodnia. Az ember jelenlegi diszharmóniája az esszencia és a személyiség helytelen viszonyából fakad. Ennek az állapotnak a megszüntetéséhez egyetlen út vezet: az önismeret, ami nem jelent mást, mint felismerni azt, hogy az ember gépezet, majd ezután megismerni működését. A sok "én" felismerése az emberben lévő összefüggő "én" csoportok vizsgálata. Az öntanulmányozás az első lépés a lehetséges fejlődés irányába; lehetséges és nem bizonyos, mert megtörténte feltételekhez kötött. Az öntanulmányozás során ártalmas vonásokat fog találni az ember magában, amiket fel kell számolnia.
17. Ilyen a hazudás, ami nem morális szempontból értendő, hanem a következőről van szó: olyanról állítani hogy tudjuk, amit nem tudunk. Ouspensky szerint feladatunk a tudatos élet, vagyis semmit ne tegyünk gépiesen, hanem folyamatosan ellenőrizzük magunkat. A gépies cselekvés hazugság, a tudatos cselekvés igazság. Óvakodni kell a képzelődéstől, amely lerombolja az önmegfigyelést. Az öntudatlanságba taszít az álmodozás, ugyanis az ember egy idő után hinni kezd abban, amit képzel. A hazugság mások, a képzelődés önmagunk becsapása.
18. Kerülni kell továbbá a negatív érzelmeket, mint az önsajnálat, harag, gyanú, félelem, bosszúság, unalom, bizalmatlanság, féltékenység, stb. Ezek kimutatása manapság őszinteségnek számít, miközben belső gyengeségről van szó, olyan gépies megnyilvánulásokról, amiken uralkodni kell. Ugyanilyen gépies cselekvés a beszéd. Ez önmagában még nem lenne ártalmas, de egyesek állandóan beszélnek, bárhol is vannak, megállás nélkül. Nem tudják megállni, hogy ne beszéljenek valakihez, ha pedig nincs mellettük senki, akkor magukban beszélnek. Ez ártalmas, mert beszéd közben az ember semmit sem tud megfigyelni.
19. Az ember egész életében szinte mást sem csinál, mint azonosul. Mindennel azonosul amit mond, érez, hisz, nem hisz, kíván, nem kíván, ami vonzza vagy taszítja. Minden elnyeli, azonosul, mindennel azonossá válik, a gondolat, érzés, tárgy magába szívja és elveszti önmagát. Az azonosulásban az ember teljesen gépiessé válik. Van az azonosulásnak egy speciális esete, és ez az igazodás.
20. Az igazodás az emberekkel való azonosulás. Az igazodásban az ember állandóan azon aggódik, hogy mások mit gondolnak róla. Egyeseknél ez rögeszmévé fajul és állandóan úgy cselekszenek, hogy figyelembe veszik mások véleményét; igazodnak, figyelembe vesznek. A komplexusokat (amiket annak neveznek), elsősorban a kisebbrendűségi komplexust Ouspensky szerint az okozza, hogy az azonosulás és az igazodás jelenségéből valamit megsejt valaki, de nem érti meg.
21. Ezen a ponton az emberi lény feltárásának központi részéhez értünk, az ember hét kategóriájának tanához:
1-es számú ember: testi ember (ösztönlény)
2-es számú ember: lelki ember (érzelmi lény)
3-as számú ember: szellemi ember (intellektuális lény)
Azokat, akiket ismerünk ennek a három kategóriának valamelyikébe tartozik, ezek közül valamelyikbe beleszületünk. A többi kategóriába önnevelés útján juthatunk.
22. A 4-es számú ember már tud rendeltetéséről és el kívánja azt érni, ami mindennél fontosabb számára. Az 5-ös számú már elérte az egységet és öntudatosságot. Egy magasabb központ lép működésbe belsejében, ami olyan funkciókat és erőkkel rendelkezik amikkel egy átlagember (1, 2, 3) nem. A 6-os számú elérte az objektív tudatosságot. Két magasabb központ működik benne. Nemcsak meghaladja az átlagembert, hanem új képességek és erők birtokosa is. A 7-es számú ember mindent elért, amit ember elérhet. Van állandó "én"-je és van szabad akarata. Uralja a tudatosság összes állapotát, és már nem eshet vissza egy korábbi fokozatba. "Halhatatlan a Naprendszer határain belül." (55. oldal.)
23. Ouspensky az emberi kategóriákat olyan általános fogalmakkal hozza vonatkozásba, mint vallás, művészet, tudomány, filozófia. Minden kategóriához a saját szintjének megfelelő általános fogalom rendelhető hozzá. A vallást nézve azt látjuk, hogy az 1-es számú ember vallása a fetisizmus, a 2-es számú érzelgős érzelmi vallással rendelkezik, amely átfordulhat fanatizmusba, türelmetlenségbe, eretneküldözésbe. A 3-as számú ember vallása elméleti, skolasztikus, a szavak, formák, szertartások feletti vitákkal. A 4-es számú ember önmaga fejlődésén dolgozik, az 5-ös számú már elérte az egységet. A 6-os és 7-es számú embereknek is megvan a saját vallási formájuk, amiről semmit sem tudunk. Ez a kijelentés arra utal, hogy az emberiség egyes egyedei eddig legfeljebb az 5-ös szintig jutottak el.
24. A kategóriákat az előbbi módon alkalmazza Ouspensky a művészet, tudomány, filozófia területén is, majd egy új nyelv megalkotását sürgeti, amely például az ember szót is felosztja a hét kategória szerint. Ez az új nyelv egy egyetemes nyelv lenne, akként amint a matematikai szimbólumok. Az új nyelvet a pontos gondolkodás előfeltételeként határozza meg (57. oldal). Ugyanarról a dologról van szó, amit az emberiség ősidők óta igyekszik feltalálni (56. oldal). Gurdjieff is használt új szavakat egyes fogalmak egyértelmű meghatározására. A témában Umberto Eco írt tanulmánykötetet A tökéletes nyelv keresése címmel (Atlantisz, 2016), amelynek Ouspensky homályos mondataival ellentétben logikus felépítéséből kiderül, miért lehetetlen a tökéletes nyelv megalkotása.
25. Az ember gép, mert minden amit tesz, a külvilágból érkező ingerekre adott válasz - mondja Ouspensky. Nem foglalkozik a választással, vagyis a lehetséges válaszok közötti differenciállással. Amennyiben az ember gép, akkor előre kimutatható, hogy milyen behatásra milyen válaszreakciókat fog adni, vagyis irányítani lehet. Ezért oly fontos a zárt társadalmak számára a népesség alacsony szinten tartása tudás és anyagiak terén egyaránt. Az általános szegénység és a teljes foglalkoztatottság, az egésznapos lekötöttség létfeltétele az ilyen rendszereknek. Az öntudatra ébredéshez ugyanis elengedhetetlen a személyes szabadság, a szabadidő, tehát bizonyos szintű jólét. Demokráciákban éppen azért van anyagi biztonság és a tanulás szabadsága sok szabadidővel, mert nem félnek az öntudatra ébredéstől, sőt ez a nyitott társadalmak előfeltétele. Az öntudatra ébredéshez külső és belső feltételek olyan kombinációjára van szükség, ami ritkán adódik. Ezért nem általános a magasan fejlett személyiség.
26. A mindennapi élet célja az egészség, biztonság, jólét, öröm, szórakozás, gondtalan élet, hírnév, stb. Ezeket az élet hozza magával, ezt nevezi A-befolyásnak. Aki csak ezek befolyása alatt él az soha nem fog fejlődni és már egészen fiatalon lelki-halott lesz, csupán fizikailag fog élni. A másik befolyást nem az élet hozza magával, hanem iskolákból származó eszmék, ez a B-befolyás. Ez a hatás a művészetekből, vallásokból, filozófiákból érkezik, ami a lelki fejlődés irányába hat, amely egy mágneses központot hoz létre a személyiségben, egy érdeklődést. Jó esetben ez elindítja az illetőt a saját útján. Ouspensky itt egy iskoláról beszél, egy betagozódásról. Én inkább a saját útról. Az említett iskola befolyása átveszi a mágnes szerepét. Az iskola tanítását nevezzük C-befolyásnak, amit csak szóban, közvetlen utasítással lehet átadni. A tanítás áthatja a személyiséget, és idővel behatol az esszenciába is. Az iskolába csak a mágneses központtal rendelkezőket szabad felvenni, mert akinek nincs mágneses központja, vagy van de kicsi, erőtlen, esetleg több egymásnak ellentmondó mágneses központtal rendelkezik, az kritikussá fog válni a tanítással szemben. Rövidesen látni fogjuk, hogy Ouspensky iskolájában nincs helye az ellentmondásnak, a vak engedelmesség követelmény.
27. Ouspensky a továbbiakban az öntudatra ébresztő iskolába való betagozódás fázisait taglalja, ám nem tudom ez miben különbözik az első három kategória "gép" életétől. Lényegében a keresztény egyházakba való betagozódás útját írja át saját iskolájára. Az első vonal feladata az adott iskola szisztémáinak és nyelvezetének az elsajátítása. Ekkor az illető magáért dolgozik. Ez a kereszténységben a hittanulók fázisának felel meg. A második vonal feladata az iskolában a másokkal való munkavégzés, velük és értük; másokkal másokért dolgozni. Ez a kereszténységben a hívők tábora. A harmadik vonal feladata az iskoláért való munkavégzés. Ehhez értenie kell az iskola célját és kívánalmait. A kereszténységben ez a papi rendbe való belépés fázisa. A három vonalat megelőzi a misszió, amikor az érdeklődők megismerhetik az iskolát. Ilyen misszió az az előadássorozat is, amit most munkámhoz használok.
28. A második vonalban lévőknek csak azt lehet tenniük, amit mondanak nekik, nincs engedélyezve saját gondolat, még akkor sem, ha az jobbnak tűnik, mint az előírt, "itt a fegyelem a lényeg." (72. oldal.) Ouspensky tehát a "hívők" táborától a vakengedelmességet várja el. Számomra úgy tűnik nem felszabadításról, hanem gép-létbe kényszerítésről van szó. A harmadik vonalon már lehet kezdeményezni, de csak a szabályokkal és alapelvekkel harmóniában. Pontosan így van ez a Katolikus Egyházban is. Ezen a ponton vissza tér az egyetemes nyelvhez, kijelentve, hogy annak megalkotása "szerencsére vagy sajnos" (73. oldal) lehetetlen, mindenkinek saját használatra kell egyet kialakítania, úgyhogy eléggé zavarossá áll össze a kép.
29. Az emlékezet, vagyis minden velünk történt dolog egy benyomást hoz létre, ami fájlként lesz bennünk elmentve. Ezek a fájlok minden vagyonunk. A gondolkodás ezeknek a fájloknak az összevetéséből áll. Semmire sem tudunk gondolni, ami nincs elmentve. Az új gondolatok az elmentett fájlokból születnek. A fájlokat (benyomásokat) asszociációk kapcsolják össze. A hasonló fájlok csatolva vannak egymáshoz (társítva). Fentebb beszéltünk az azonosulás veszélyeiről. Az azonosulás állapotában keletkező fájlok (benyomások) elvesznek.
30. Az emberben központok vannak, amelyek áthatják az egész testet. Mindegyik központnak megvan a saját funkciója, zavar akkor lép fel, amikor valamelyik központ átveszi a többi feladatát és ezáltal főszerepet kap. Három ilyen központ van. Az intellektuális központ szerve az agy. Feladata a jóváhagyás és a tagadás; igen vagy nem. A mozgási központ szerve a gerincvelő. Feladata a mozgás és a nyugalom. Az érzelmi központ szerve a napfonat (plexus solaris - gyomortájéki, napsugár alakban elhelyezkedő idegcsomó). Feladata a kellemes és a kellemetlen meghatározása.
31. Azok az érzelmek pozitívak, amelyek nem változhatnak negatívvá. Igen ám, de Ouspensky szerint minden kellemes dolog átváltozhat saját negatívumává, például a szerelem féltékenységgé (valójában a gyűlölet az ellentéte). Vajon ilyen esetekben nem inkább eredetileg is csupán önszeretetről beszélhetünk? Mivel Ouspensky ezt a kérdést nem teszi fel, téziséből azt a következtetést vonja le, hogy pozitív érzelmek márpedig nincsenek (85. oldal). A negatív érzelmekről viszont azt állítja, hogy azok csak képzelődések, amiből az következik, hogy nem valóságosak, tehát érzelmek nem léteznek. (Érzelmi központ viszont van.) Ouspensky szerint ezek a nemlétező negatív érzelmek uralják életünket. Nem léteznek csak képzeljük őket, azonosulunk képzelődéseinkkel, és ilyen szempontból nagyon is valóságos szenvedést okoznak. Igen ám, de az ember bármi jót feláldoz egy apróságért, "de a szenvedést sosem fogja feláldozni." (87. oldal.) Ez Ouspensky szerint az áldozathozatal teljességgel téves eszméjével van összefüggésben, valamint az olyan téveszmékkel, mint hogy létezik igazságtalanság, amit meg lehet szüntetni. (88. oldal.) A legtöbb ember ugyanakkor tisztán negatív érzelmekből áll, negatív érzelmeik az önazonosságuk, és ha ezeket elvennénk tőlük, azonnal szertefoszlanának a semmibe (88. oldal.)
32. Az iskoláknak éppen az a legfőbb törekvése, hogy a negatív érzelmektől (harag, gyűlölet, irigység, félelem, féltékenység, hatalmaskodás) megszabadítsanak. A negatív érzelmek végeredményben mind az önzésre vezethetők vissza. A negatív érzelmeket, tehát az önzést még gyerekkorban utánzással vesszük át. Amennyiben ez az átvétel nem lenne, megnyílna az út a fejlődés felé. Így azonban kemény munkával kell az önzést kiirtani magunkból.
33. Semmi nem állandó bennünk, csak az elmebeteg egoja állandó. Aki a végsőkig kitart valami mellett az őrült. Az őrült ugyanis nem gondolkodik. Aki gondolkodik az állandóan kontrollálja magát, tehát változik. A negatív érzelmek, mint például az antiszemitizmus, xenofóbia, homofóbia mögött semmi egyéb nem áll, mint a gyengeség, amit leplezni kíván. Ezek igen gyakran a hisztéria, az elmebaj, és a bűnözés indukálói.
34. Akik a tudás útján megismerik önmagukat, azok számára szükséges, hogy a létezés szintjén is fejlődésnek induljanak. Szükséges a létezés fejlesztése a tudás fejlesztésétől elkülönítve. A létezésnek is hét fokozata van. Mi a létezés? A vallásoknál maradva, amikor az embereket felosztották pogányokra, hitetlenekre, eretnekekre, illetve igazhitűekre, erényesekre, szentekre, prófétákra stb, akkor ez nem a tudásra, hanem a létezésre vonatkozott.
35. Ouspensky szerint nem lehet valaki nagy művész, tudós, filozófus, ha mondjuk például perverz. Hogy mit ért perverzitás alatt, azt nem fejti ki. Végeredményben számára csak az a megfelelően létező ember, aki magáévá teszi iskolája tanait, ami infantilis álláspont. Ezek után rátér az emberiség osztályozására. Az első három kategóriába tartozó ember nagyságrendileg alsóbbrendűbb a felső négy kategória hierarchiájába tartozónál. A különbség szakadékszerű, az első három kategória egyedei csupán gépek. Az emberek túlnyomó többsége a legelső kategóriába tartozik, ők csak formálisan gondolkodnak. A formális gondolkodás ismertető jegye, hogy csak kettőig tud számolni: jó-rossz, ti-ők, ellenség-barát, stb.
36. Ouspensky szerint nem lehet megérteni és ugyanakkor egyet nem érteni valakivel. Szerinte az a kijelentés, hogy "megértem, de nem értek vele egyet" lehetetlenség, tehát ha valakit értünk, akkor egyet is értünk vele. Azt, hogy miért van ez így nem fejti ki, csupán kijelenti, hogy nehéz ezt a gondolatot elfogadni, mert nehéz megérteni (101. oldal). Ez a kijelentése követőit megerősíti hitükben, ugyanakkor őt felmenti tételei bizonyítása alól, illetve a kritikák cáfolatától. Aki nem ért vele egyet az nem érti őt és kész. A megértés egyébként rendszerében nem a tudáshoz tartozik, hanem a tudás és a létezés között foglal helyet.
37. Az előzőek értelmében csak azok érthetik meg egymást, akik azonos szintű tudással és azonos szintű létezéssel rendelkeznek, ami azután automatikus egyetértést eredményez. Ez elég gépiesen hangzik. Mindebből persze az is következik, hogy nem lehet egy adott dolgot különbözőképpen értelmezni. A megértés csak egyféle lehet, a többi nézőpont vagy nem értés, vagy esetleg hiányos értés. Ezek után kérdéses, hogy mit ért nézőpont alatt, ám az bizonyosnak látszik, hogy itt egyfajta determinációval állunk szemben. A meg nem értést az emberi kategóriákra vezeti vissza.
38. Ouspensky értelmezésében a bábeli zűrzavar arról szóló példabeszéd, hogy az első három kategória szintjén nincs megértés csak zűrzavar. A különféle iskolák útján juthat az ember magasabb kategóriába, vagyis a belső körökbe. Ouspensky itt Dante Poklához nagyon hasonlóan ábrázolja az emberiség felosztását. Végezetül már ki is nyilvánítja azt, amit eddig csak sejtetett: az emberiség legjobbjai eddig még csak az 5-ös számú kategóriáig jutottak el. A két legbelső kör még meghódításra vár. Ismét felmerül az egyetemes nyelv kérdése és most már megtudjuk, hogy a hetedik kör nyelvéről van szó, amit csak ott fogunk tudni elsajátítani. A hetedik kör meghódítása maga a halhatatlanság záloga.
Irodalom
P. D. Ouspensky: Az ember lehetséges fejlődésének pszichológiája. Lunarimpex, 2003.
P. D. Ouspensky: Egy ismeretlen tanítás töredékei. Püski, 1995.
Link
Ouspensky
Ouspensky és Gurdjieff
2017. július 28.