Előszó
1. Sigmund Freud nőiségről kialakított véleménye szétszórva található életművében. Leginkább A nőiség című írását idézik, pedig igen részletesen foglalkozik a témával A nárcizmus bevezetése című metapszichológiai írásában is. Nőiségről (női princípium) van szó és nem a nőről. Lehet bírálni nézeteit, ám nőellenességgel egyáltalán nem vádolható. A kérdés feminista megközelítéséről számtalan kitűnő munka született, mi most a nő lélektani fejlődését és szerelemlélektanát vizsgáljuk Freud megközelítésében.
Bevezető
2. Az emberi faj az evolúció törvénye alá van vetve, amelynek legfőbb ösztöne a fajfenntartás. Az ösztön belülről jövő késztetés, ami ellen alig tehet valamit az ember. Freud volt az, aki egzakt módon leírta a szexualitást, mint az embert irányító legfőbb erőt. Az ember öntudatra ébredése óta küzd ösztönei, állatias vonásai ellen, ez a világvallásokban érhető tetten. Freud ezt a küzdelmet nevezte kultúrának, ami az ösztönök, elsősorban a szexuális ösztön szublimálásából születik. Az ember szexuális fejlődése más-más úton történik a nőnél és a férfinál. Ez okozza a két nem eltérő lelki alkatát, és kölcsönös meg nem értését. A férfi előtt rejtély a nő, ezért vagy fél tőle és elnyomja, vagy mint titokzatost isteníti. A nő a férfit nárcisztikusnak tartja, holott ez éppen őrá jellemző fajfenntartási okból; a gyermek megvédése mint önmaga. Egy harmincéves férfi kiforratlan személyiség, könnyen alakítható, még legalább tíz év fejlődés áll előtte. Egy harmincéves éves nő érett személyiség, aki lelkileg megváltoztathatatlan.
A nővé fejlődés menete
3. A tudomány azt a tényt tárja elénk, hogy a férfi nemi szervek bizonyos részei csökevényes állapotban megtalálhatóak a nőben, és viszont. Mindez az emberi faj biszexualitását bizonyítja, vagyis az egyén nem férfi vagy nő, hanem mind a kettő egyszerre, csupán valamelyikből több van benne. Ugyanakkor a férfiasság és a nőiség viszonya az egyénben jelentősen ingadozik. Az anatómia tehát nem képes a férfiasság és a nőiesség kérdését eldönteni. Ha lélektani szempontból vizsgáljuk a férfias és nőies viselkedést ugyanezt tapasztaljuk: viselkedés alapján nem határolható külön a két nem, mindkettő biszexuális lélektanilag is. Ugyanakkor a kétneműség az, amely az élőt szembeszökő módon elkülöníti az élettelentől. Amire a pszichoanalízis vállalkozhat (a tudattalan tartalmainak feltárásával) az nem az, hogy leírja mi is tulajdonképpen a nő, hanem az, hogyan válik, miként fejlődik nővé a biszexuális kisgyerek. Roppant lényeges, hogy azok a tények, amiket itt leírunk, pszichoanalitikus nők együttműködésével lettek feltárva. Ezek a nők férfias gondolkodásúak voltak, jegyzi meg Freud; tegyük hozzá: amint a feminista nőkre ez általában jellemző.
4. A lányok nővé fejlődése biológiai okból sokkal nehezebb (két fázissal hosszabb) és bonyolultabb, mint a férfivá válás. Részletes bemutatása nem célunk, csupán a döntő mozzanatokra utalunk. Valamikor a negyedik életév környékén a kislányok elfordulnak az anyától és az apa válik meghatározóvá. Ezt a jelenséget az anya iránti gyűlölet váltja ki, aminek forrása a kasztrációs-komplexus. A pénisz hiányát ugyanis a lányok az anyának róják fel, amit azután soha nem tudnak megbocsájtani. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy mindez a tudattalanban tárolódik, a tudatig nem jut el, nem lehet tehát emlékezni rá. Az hogy ez mégis ott van a pszichoanalitikus technika tárta fel. A tudattalan az álmokban tör fel, ami önmagában néhány szimbólumot leszámítva (ebből dolgozta ki Jung archetípus tanát) nem értelmezhető, csak nehezen és hosszan tartó analízis során az álomképekre adott asszociációk útján. Meg kell jegyeznünk, hogy a fiúk kasztrációs-komplexusa anatómiai okból nyilvánvalóan egészen más tartalmú, ezért megmarad az anyához való kötődésük. A lányok fejlődése a kasztrációs-komplexus (péniszirigység) hatására három utat követhet:
- szexuális gátlások és neurózis
- férfi-komplexus
- normál nőiség
5. Az anatómiai különbségből fakadó más jellegű kasztrációs-komplexus más jellegű Ödipusz-komplexust okoz egészen más végeredménnyel. Ez azután a nőknél a férfiakhoz viszonyítva gyengébb felettes-ént eredményez. Freud itt megjegyzi, hogy a feministák e megállapítása miatt támadják őt. Valójában Freud célja az én erősítése, a felettes-éntől való függetlenítése, és az ösztön-én háttérbe szorítása. A pszichoanalízis ezért nagyban hasonlít a vallások lelkigyakorlataira. Ráadásul mindez a nagy átlagra jellemző és egyáltalán nem minden nőre. Mindenesetre a pénisz utáni vágy a par excellence nőies, annál is inkább mert ez alakul át azután a gyermek utáni vággyá.
A nő szerelemlélektana
6. Az anya vagy az anyát pótló személy határozza meg a vonzástípust a szexuális tárgyválasztásban. Azonban van egy másik lehetőség is: az anya helyett a saját személy mintája. Ekkor beszélünk nárcisztikus tárgyválasztásról. Mindenki előtt nyitva áll a két lehetőség, az embernek két eredeti szexuális tárgya van: önmaga és az őt gondozó nő. A két lehetőség közötti választásnál alapvető különbség van a férfiak és a nők között. Az anya-minta követése a férfiakra jellemző. A férfi szerelem jellemzői:
- feltűnő túlértékelés
- a szerelem mint kényszerneurózis jelentkezik
- az énlibidó eltűnik a tárgylibidóban
Ez utóbbi jelenti az alapvetően önző férfi számára a lemondást. Pszichológiai közhely, hogy a mélyen szerelmes férfi nem akarja lefektetni a nőt.
7. A nők szerelmi állapota ezzel szemben nárcisztikus jellegű. Serdülőkorban a látens női nemi szervek (szépség) kialakulása fokozza az eredeti nárcizmust, ami létrehozza a nőben az önmagának elegendő mivolt érzetét. Ez a valódi nőtipus, ahová a nők többsége tartozik. Ők szigorúan véve csak önmagukat szeretik. Nem arra van szükségük, hogy szeressenek, hanem arra, hogy őket szeressék, és azé a férfié lesznek, aki ezt a feltételt teljesíti. Ilyenkor önmagukat adják mintegy legfőbb ajándékként. Ezek a nők ellenállhatatlan vonzerőt gyakorolnak a férfiakra nemcsak szépségükkel, hanem pszichológiai okból is. Arról a tényről van szó, hogy a nárcizmus ellenállhatatlan vonzerőt gyakorol arra, aki lemond saját nárcizmusáról, és a tárgyszeretetre törekszik.
8. A nárcisztikus nő is megismeri a tárgyszeretet: amikor gyereket szül önmagából és mégis egy másik lényt. A nárcizmusból kiindulva ekkor teljes tárgyszeretetet tudnak ajándékozni.
9. Érdekes megjegyzést tesz Freud az úgynevezett fiús lányokról. Ők felnőttként a férfiben önmaguk fiús ideálját keresik és találják meg.
Utószó
10. Az azonosulás (identifikáció) hasonulás valakihez, olyanná válni, mint ő. A tárgyválasztás egészen más dolog: birtokolni valakit. A két dolog független egymástól, ami nem jelenti azt, hogy ne azonosulhatna valaki például azzal, akit szexuális tárgyává választ. Ez a folyamat gyakran megjelenik a nőknél, ez a nőiség egyik jellemzője.
Sigmund Freud: Ösztönök és ösztönsorsok, metapszichológiai írások. A nárcizmus bevezetése, 15-39. oldal. Filum, 1997.
Sigmund Freud: Újabb előadások a lélekelemzésről. A nőiség, 126-151. oldal. Filum, 1999.
Link
A második nem
Freud a szerelemről
Feminizmus és Freud
A nemek kölönbsége
Mit akar a nő?
Társadalmi nemek
Nőiség Freudtól a feminista pszichoanalízisig
A pszichoanalízis hatása a társadalmi nemre és a női szubjektumra
2017. szeptember 12.