Az Orbán-rendszer irracionális eszmei háttere
Előszó
1. Munkámban, mint a korábbiakban is (1, 2, és mivel a történelemírás a jelenről szól itt) egy újabb oldalról kívánom bemutatni az Együttműködés Rendszerét. Az Orbán-kormány döntései előtt az elemzők nemritkán értetetlenül állnak, azokra logikus magyarázatot nem találnak. Írásomban ezeknek az unorthodox döntéseknek az eszmei hátterét kívánom feltárni. Elsőként vizsgáljuk meg az erő szerepét az Orbán-kormány gyakorlatában.
Az erő hatalma
2. Az antidemokratikus filozófia fő érve a demokráciával szemben az, hogy nem elég hatékony. A demokratikus filozófia erre azt válaszolja, hogy az emberi társadalmaknak nem az a mércéje, hogy mennyire hatékony, hanem az, mennyire szabad. Azt mondja, hogy az erősnek való engedelmesség szolgalelkűség, a gyengének való engedelmesség: fegyelem. Napjaink zsarnokságának a kereskedelmi civilizáció filozófiája tört utat, mely végtelenül zsarnoki és demokráciaellenes. Fegyvere a marketing, mely puszta pszichológiai eszközökkel felszámolja az értelmet és az akarat szabadságát. Az üzletben nincs barátság, mondják, tehát nincs helye a szolidaritásnak sem. A kereskedelmi zsarnokság (nevezzük röviden kapitalizmusnak) doktrínája szerint nincs lehetőség a szabadságra, mert a társadalom nem működhet a felülről történő irányítás nélkül. A siker az egyetlen érték, mindent ennek kell alárendelni, még a munkavállalókat is, és akinek nem tetszik az hogy kiszipolyozzák, annak nincs helye ebben a világban.
3. Orbán ellenfelei a közgazdaságtannal nyugtatják magukat és másokat: egyetlen kormány sem hagyhatja figyelmen kívül a gazdasági törvényeket, ha ezekbe beleavatkozik, akkor óhatatlanul katasztrófát idéz elő, vagyis a közgazdasági törvények leküzdhetetlen akadályt jelentenek Orbán számára, mondják negyedik éve, csupán az időpontot tolják mindig odébb, és Orbán újabb és újabb szerencséjéről beszélnek. Ezek a közgazdászok és az őket követő baloldal dogmaként hirdeti a gazdasági determinizmust. Ezzel szemben Simone Weil szavait aktualizálva megállapíthatjuk, hogy Orbán tisztában van azzal, hogy a gazdaság nem önálló realitás, tehát nincsenek természeti törvényei, mint minden emberi tevékenységben a gazdaságban is az erő uralkodik. Pontosan ismeri az erő hatalmát. Tudja, hogy az emberek az erőhöz igazítják nemcsak viselkedésüket, hanem gondolkodásukat is. Tudja, hogy az erő hatalmában van a hatalom ereje. Semmi nem primitívebb az Orbán-rendszernél, aminek a léte elképzelhetetlen lenne több millió gyökértelenné vált ember nélkül.
Kálvinizmus és pragmatizmus
Kálvinizmus és pragmatizmus
4. A kálvinizmus társadalmi-politikai hatásával már több alkalommal foglalkoztam (1, 2, 3), ezért itt szűkre szabom mondandóm. Az előbb azt mondtuk, hogy a modern zsarnokságnak a kapitalizmus tört utat. A kapitalizmus viszont a kálvinizmusból ered. A kálvinizmus félázsiai jellegét demonstrálja Kálvin kijelentése: "Ha már az ember megszületett, akkor késő pokolra küldeni vagy üdvözíteni." (G. K. Chesterton: Mi a baj a világgal? 153. oldal.) A kettős predesztináció tana következtében az olyan kálvinisták számára, mint Orbán Viktor, az élet nem egyéb, mint a győztesek és vesztesek hosszadalmas felvonulása, ahol ő a győztesek között szerepel. Ebben a világnézetben a faji végzet tudata nem irracionális, és igazolható a szegények elnyomása. Tekintettel arra, hogy az USA közgondolkodása szintén kálvinista (baptista), érthető az Orbán-rendszer párhuzama egyes amerikai republikánus mintákkal, mint a könyörtelenség a bűnelkövetőkkel szemben, rasszizmus, a szegények megvetése, és az anyagi siker önigazolásként való értelmezése. Az igazság, mint boldogság amerikai igazságfogalma jól kapcsolódik a kálvinizmushoz, lényegében belőle fakad.
5. A pragmatizmus atyja William James szerint "igaz eszmék azok, amelyeket elsajátíthatunk, érvényesíthetünk, megerősíthetünk és igazolhatunk. Hamis eszmék azok, amelyekkel mindez nem tehető meg." (Pragmatizmus. 1981. 238. oldal.) Ez a filozófiai felfogás abból fakad, hogy Jamesnek nincs tárgyelmélete. James szerint a szubjektum és az objektum közötti dualizmus téves, a gondolatok megegyeznek a dolgokkal. (Létezik-e "tudat?" 1981. 324. oldal.) Maurizio Ferraris hívta fel a figyelmet arra, hogy James tételét Shakespeare "Viharjából" vette. Prospero: "oly szövetből készültünk mint az álmok." James: "a gondolatok azonban ugyanabból az anyagból állnak, mint a dolgok." (Ferraris: Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája, 185. oldal. Európa Könyvkiadó, 2008.) Ehhez kapcsolódik Rudolf Steiner tétele, mely szerint az anyag a szellem létberögzülése. (Az antropozófiára még visszatérünk.)
6. William James álláspontja röviden a következő: amikor ránézünk valamire, az abban a pillanatban az elménkben is megjelenik, a két dolog egy és ugyanaz. Ezzel szemben Brentano szerint, ha két dolog egyszerre van, attól még nem ugyanazok, nem egyek. A fantáziálás nem csupán fokozatilag különbözik a nézéstől, amint azt James hiszi, aki egyszerűen pszichologizál, amikor eltünteti az alanyban a tárgyat, a gondolkodásban a gondolatot (Ferraris, 187. oldal). Ami az igazságot illeti az teljesen független attól, hogy elismerem-e vagy gondolok-e rá. Egy gondolat igazságához nem tartozik hozzá, hogy elgondoljuk, ugyanis a gondolkodás során nem alkotjuk, hanem megragadjuk a gondolatot. (Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások, 213. oldal.)
7. William James útján haladva, ahol az igazság boldogság, a boldogság pedig megegyezik az eufóriával, Orbán Viktor eljutott Huxley szép új világába, ahol egy létező utópiában a boldogság forrása a szóma, mely eufóriát okoz. Ám "az antidepresszánsokhoz mellékelt betegtájékoztató arra figyelmeztet, hogy a szer esetenként eufóriát okozhat, nem pedig boldogságot." (Ferraris, 191. oldal.) Orbán szómaként a nemzeti érzést adja, párosítva az állandó harci készültség, az irányított aktivizmus adrenalin szintjével, felhasználva a marketing minden eszközét. Az igazság azonban nem egyenlő a boldogsággal, sőt sokszor igencsak nyugtalanító. Orbánék számára azonban ami nyugtalanító, az nem lehet igaz, gondoljunk csak 2002-es választási vereségük interpretációjára.
Egy irracionális mítosz
Egy irracionális mítosz
8. Orbán Viktor tudatában idővel valami új dolog vert gyökeret, amit Makovecz Imre ültetett el benne. Makovecz az előzőekben említett Rudolf Steiner mitikus filozófiájának a követője, amit ő sajátos módon értelmezett. Makovecz és Orbán kapcsolatát jelzi, hogy a felcsúti Puskás Akadémia épületét Makovecz Imre tervezte, nem beszélve a Makovecz alapította Magyar Művészeti Akadémia (MMA) különleges jogállásáról. 2009-ben Makovecz az Orbán Viktor melletti "hűségesküre" buzdított ("nincs más alternatíva"), és ugyanakkor a Nyugat és hazai képviselői elleni háborúról beszélt:
Nyugat-Európát, mint "rabló fajzat" írja le, amivel "a kereszténység nevében a legkeményebben szembe kell állni". Lásd alább a 2. perctől:
További adalék ehhez a zavaros világképhez Pap Gábor tanítása, aki az ősmagyar világképet szembe állítja a zsidó-keresztény világképpel; az utóbbit állati szintnek nevezi:
és aki szerint például "Nagy Károly mint olyan nem létezett, és az egész Karoling-kor kitalált történet":
Makovecz 2009. szeptember 26-án a parlamentben mondott beszédet:
Ebben megismételte Konrád György és Szelényi Iván ellenében számtalanszor elmondott vádját (amit követői is szeretnek idézni), és ami lényegében elferdítése a szerzők mondandójának.
9. Írásom nem teológiai-misztikai munka, így nem kívánom érinteni a Makovecz jellemében jelentkező, és személyéből rendszeresen feltörő gyűlölet forrását, ám eszmevilágára érvényes az, amint Chesterton mond az okkultizmusról: "Elég ilyen dolgot láttam már ahhoz, hogy teljes bizonyossággal kijelenthessem: valami olyasmi történik ekkor, ami a szó hétköznapi értelmében nem természetes, és nem normális és tudatos emberi akarat terméke. Ám hogy ezt egy tudatalatti, de még emberi erő, vagy az emberen kívül álló jó vagy rossz hatalom idézi elő, azt magam nem merném eldönteni. Egyetlen dolgot állíthatok teljes bizonyossággal erről a misztikus és láthatatlan hatalomról, mégpedig azt, hogy hazudik." (G. K. Chesterton: Önéletrajz, 77. oldal.) Makovecz (és Orbán) előszeretettel hivatkozik a kereszténységre, miközben azt vallja, hogy "odaát nincs jó és rossz, sötét és világos", ami csak egy azon nézetei közül, amelyek alapvetően ellentmondanak a keresztény tannak.
10. Makovecz (és Orbán) gyűlöletének tárgya, mint láttuk a Nyugat és a hazai nyugatosok. Memorandumából kiderül: a Nyugat rövidesen összeomlik, és egy Új Kor köszönt be, aminek szelleme Ázsiából közeleg, sőt az igaz magyarokban már megszületett. Mindez magyarázza és érthetővé teszi az Orbán-kormány unorthodox lépéseit.
Befejezés
11. Az Orbán-rendszer az önhittség magabiztosságával hirdeti tanait, országunk rendszerében Chesterton szavaival az Új Város szelleme lakozik, amit a régi rómaiak Karthágónak hívtak. Karthágó szellemének a neve az "Úr" volt, amit Baál illetve Moloch néven említ a Biblia. A rómaiak a fiait felfaló Szaturnuszhoz hasonlították. Karthágó, akárcsak az Orbán-rendszer arisztokratikus (pénzarisztokrácia) volt. A szegények elnyomása a gazdagok részéről törvénybe foglalt volt. Baál kegyeltje (Hannibál) lényegében legyőzte Rómát, ám Róma nem kötött békét egy idegen atmoszféra embertelenségével. Nem kereskedelmi-pénzügyi, hanem világnézeti harc folyt. Ne feledjük: Róma története a demokrácia iránti ösztönös vágy története. Karthágó a félelemre épített, tehát szíve maga a gonoszság, világképe az erőszak és a félelem világképe volt, ezért nem értette, hogy az ember akkor is képes megvetni a félelmet, ha kénytelen alávetni magát az erőszaknak. Világfilozófiájuk az önérdek, ezért nem értették, hogy az önérdeket felülírja az eszme. Nem értették az embert, mert a pénz és az erőszak előtt hajbókoltak.
12. Orbánék arra építenek, hogy a következő választás megnyerésével konszolidálódik rendszerük, 2014-ben felrakják az i-re a pontot. A pontot ugyan felrakják, de konszolidálódni, legalábbis hosszú távon nem fog a rendszer, mert szembe megy az emberrel. Európában ma sokan vannak, aki Orbán vízióját kiterjesztenék az EU-ra a következő uniós választások megnyerése által. Hannibál ott áll Róma kapui előtt, Róma mégsem köt békét. Ez az, amit soha nem fognak megérteni, azt, hogy Európa nem Ázsia. Róma számára az út hosszú és véres volt, ám Karthágó úgy bukott el, mint semmi egyéb a Sátán bukása óta. Az Új Város puszta névként él tovább a tananyagban. Karthágó bukását az okozta, hogy hű maradt filozófiájához. Moloch felfalta saját gyermekeit.
Felhasznált irodalom
G. K. Chesterton: Igazságot / Az örökkévaló ember. Szent István Társulat, 1985.
G. K. Chesterton: Mi a baj a világgal? Kairosz Kiadó, 2004.
G. K. Chesterton: A józan ész nevében. Kairosz Kiadó, 2003.
G. K. Chesterton: Önéletrajz. Szent István Társulat, 2002.
John Lukacs: Egy eredendő bűnös vallomásai. Európa Könyvkiadó, 2001.
Pragmatizmus. Válogatta: Szabó András György. Gondolat, 1981.
Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások. Osiris Kiadó, 2000.
2014. január 14.